Jób könyve 8

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 És felelt a súhi Bildád, és ezt mondta:	1 Respondens autem Baldad Suhites dixit:
2 »Meddig beszélsz ilyeneket, és meddig olyanok a szád szavai, mint a heves szél?	2 “ Usquequo loqueris talia, et spiritus vehemens sermones oris tui?
3 Vajon Isten meghamisítja-e a jogot, s a Mindenható elcsavarja-e az igazságot?	3 Numquid Deus supplantat iudicium, aut Omnipotens subvertit, quod iustum est?
4 Ha vétettek is gyermekeid ellene, s ő gonoszságuk kezére adta őket,	4 Et si filii tui peccaverunt ei, et dimisit eos in manu iniquitatis suae,
5 éretted azonban, ha Istent híven keresed s a Mindenhatót kérleled,	5 tu tamen, si diluculo consurrexeris ad Deum et Omnipotentem fueris deprecatus,
6 – ha valóban tiszta vagy és igaz – érted csakhamar felserken, és helyreállítja hajlékodat igazságod szerint,	6 si mundus et rectus incesseris, statim evigilabit ad te et pacatum reddet habitaculum iustitiae tuae;
7 olyannyira, hogyha előbbi dolgaid csekélyek voltak, majd annál inkább gyarapszanak az utóbbiak.	7 in tantum ut, si priora tua fuerint parva, et novissima tua multiplicentur nimis.
8 Kérdezd csak az előbbi nemzedéket, és vizsgáld szorgosan az atyák tudományát,	8 Interroga enim generationem pristinam et diligenter investiga patrum memoriam.
9 – hisz mi csak tegnapiak vagyunk és mit sem tudunk, mert napjaink a földön olyanok, mint az árnyék –,	9 Hesterni quippe sumus et ignoramus, quoniam sicut umbra dies nostri sunt super terram.
10 s ők megtanítanak és megmondják neked, és szívük mélyéből merítik mondásaikat:	10 Nonne ipsi docebunt te, loquentur tibi et de corde suo proferent eloquia?
11 Tenyészik-e káka nedvesség nélkül? Nőhet-e sás víz nélkül?	11 Numquid virere potest scirpus absque umore, aut crescere carectum sine aqua?
12 Bár még virul, és ki sem szakítják kézzel, mégis előbb elszárad, mint a többi fűféle.	12 Cum adhuc sit in flore, nec carpatur manu, ante omnes herbas arescit.
13 Ilyen mindazok sorsa, akik Istenről megfeledkeznek, s a képmutató reménye meghiúsul.	13 Sic viae omnium, qui obliviscuntur Deum, et spes impii peribit.
14 Nem tetszik neki dőresége, és bizodalma pókháló.	14 Cuius spes filum tenue, et sicut tela aranearum fiducia eius.
15 Házára támaszkodik, de meg nem állhat, megerősíti, de nem áll helyt.	15 Innitetur super domum suam et nonstabit; fulciet eam et non consurget.
16 Nedvesnek látszik, mielőtt a nap feljön, és felkeltekor előjön hajtása;	16 Umectus videtur, antequam veniat sol, et in horto suo germen eius egredietur.
17 kőrakás fölött fonódnak gyökerei, és kövek között tartózkodik;	17 Super acervum petrarum radices eius densabuntur, et inter lapides commorabitur.
18 ha azonban kipusztítják helyéről, az kitagadja őt és mondja: ‘Nem ismerlek!’	18 Si absorbuerit eum de loco suo, negabit eum et dicet: “Non novi te”.
19 mert élete útjának az az öröme, hogy a földből ismét mások sarjadnak.	19 Haec est enim laetitia viae eius, ut rursum de terra alii germinentur.
20 Nem veti el Isten a jámbor lelkűt, de nem fogja kézen a gonoszokat.	20 Deus non proiciet simplicem nec porriget manum malignis,
21 Megtelik még a szád nevetéssel, és ajkad ujjongással;	21 donec impleatur risu os tuum, et labia tua iubilo.
22 akik gyűlölnek téged, szégyenbe öltöznek, s a gonoszok sátra nem lesz állandó.«	22 Qui oderunt te, induentur confusione, et tabernaculum impiorum non subsistet ”.