Psalms 9

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Unto the end, for the hidden things of the Son. A psalm for David.	1 A karvezetőnek. A »Mút labbén« dallama szerint. Dávid zsoltára.
2 I will give praise to thee, O Lord, with my whole heart: I will relate all thy wonders.	2 Uram, teljes szívemből dicsérlek, hirdetem minden csodatettedet.
3 I will be glad and rejoice in thee: I will sing to thy name, O thou most high.	3 Örvendezem és ujjongok benned, zsoltárral dicsőítem, ó Fölséges, nevedet!
4 When my enemy shall be turned back: they shall be weakened and perish before thy face.	4 Mert ellenségeim meghátráltak, színed előtt meginogtak s elpusztultak.
5 For thou hast maintained my judgment and my cause: thou hast sat on the throne, who judgest justice.	5 Mert fölkaroltad peremet és ügyemet, aki igazságosan ítélsz, trónodra ültél.
6 Thou hast rebuked the Gentiles, and the wicked one hath perished: thou hast blotted out their name for ever and ever.	6 Megdorgáltad a nemzeteket, elpusztítottad az istentelent, nevüket eltörölted mindörökre.
7 The swords of the enemy have failed unto the end: and their cities thou hast destroyed. Their memory hath perished with a noise.	7 Ellenségeim csatát vesztettek, eltűntek, romba döntötted városaikat, velük együtt tűnt el emlékük is.
8 but the Lord remaineth for ever. He hath prepared his throne in judgment:	8 Íme az Úr mindörökké trónol, ítéletre készen tartja trónusát.
9 and he shall judge the world in equity, he shall judge the people in justice.	9 Megítéli igazsággal a föld kerekségét, méltányosan ítéli meg a népeket.
10 And the Lord is become a refuge for the poor: a helper in due time in tribulation.	10 Az Úr lesz az elnyomott menedéke, szorongatásai között alkalmas időben segítője.
11 And let them trust in thee who know thy name: for thou hast not forsaken them that seek thee, O Lord.	11 Bízzanak is benned, akik megismerték neved, mert a téged keresőket nem hagyod el, Uram.
12 Sing ye to the Lord, who dwelleth in Sion: declare his ways among the Gentiles:	12 Zengjetek az Úrnak, aki a Sionon lakik, tetteit hirdessétek a nemzetek között.
13 For requiring their blood he hath remembered the: he hath not forgotten the cry of the poor.	13 Mert megemlékezett róluk, aki számon kéri a vért, nem feledte el a szegények szavát.
14 Have mercy on me, O Lord: see my humiliation which I suffer from my enemies.	14 Könyörülj rajtam, Uram, nézd, szorongatnak ellenségeim! De te fölemelsz a halál kapuiból engem,
15 Thou that liftest me up from the gates of death, that I may declare all thy praises in the gates of the daughter of Sion.	15 hogy hirdessem teljes dicséretedet, Sion leányának kapuiban ujjongjak szabadításodon.
16 I will rejoice in thy salvation: the Gentiles have stuck fast in the destruction which they have prepared. Their foot hath been taken in the very snare which they hid.	16 A nemzetek beestek a maguk ásta verembe, a tőrben, amelyet elrejtettek, saját lábuk akadt meg.
17 The Lord shall be known when he executeth judgments: the sinner hath been caught in the works of his own hands.	17 Megnyilatkozott az Úr, ítéletet tartott, saját keze művein fennakadt a gonosz.
18 The wicked shall be turned into hell, all the nations that forget God.	18 Az alvilágba térnek a vétkesek, minden nemzet, amely megfeledkezett Istenről!
19 For the poor man shall not be forgotten to the end: the patience of the poor shall not perish for ever.	19 Mert nem marad örökre elfeledve a szegény, nem vész el végleg a szegények reménye.
20 Arise, O Lord, let not man be strengthened: let the Gentiles be judged in thy sight.	20 Kelj fel, Uram! Ember ne legyen elbizakodott, színed előtt ítéletre kerüljenek a nemzetek.
21 Appoint, O Lord, a lawgiver over them: that the Gentiles may know themselves to be but men.	21 Bocsáss rájuk, Uram, rettegést, hadd tudják meg a nemzetek, hogy csak emberek!