A példabeszédek könyve 19

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen, mint a romlott ajkú és esztelen gazdag.	1 Better is the poor man, that walketh in his simplicity, than a rich man that is perverse in his lips, and unwise.
2 Nincs ott jó, ahol nincs meg a lélek ismerete, aki siet lábával, az mellélép.	2 Where there is no knowledge of the soul, there is no good: and he that is hasty with his feet shall stumble.
3 Az ember elrontja útját balgaságával, és szíve mégis az Úr ellen dühöng!	3 The folly of a man supplanteth his seeps: and he fretteth in his mind against God.
4 A gazdagság sok új barátot szerez, a szegényt pedig a régiek is elhagyják.	4 Riches make many friends: but from the poor man, even they whom he had, depart.
5 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, meg nem menekül.	5 A false witness shall not be unpunished: and he that speaketh lies shall not escape.
6 Az előkelőnek sokan hajbókolnak, s a bőkezűnek számos a barátja.	6 Many honour the person of him that is mighty, and are friends of him that giveth gifts.
7 A szegény embertől húzódik a rokonsága, mennyivel inkább távolodnak tőle barátai! Aki csak szó után indul, annak nem lesz semmije sem.	7 The brethren of the poor man hate him: moreover also his friends have departed far from him. He that followeth after words only, shall have nothing.
8 Aki értelmet szerez, jót akar lelkének, aki megőrzi a belátást, megleli a boldogságot.	8 But he that possesseth a mind, loveth his own soul, and he that keepeth prudence shall find good things.
9 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, el fog veszni.	9 A false witness shall not be unpunished: and he that speaketh lies, shall perish.
10 Nem való balgának a gyönyörűség, sem a szolgának, hogy uralkodjék fejedelmeken.	10 Delicacies are not seemly for a fool: nor for a servant to have rule over princes.
11 Az ember okosságát türelmén lehet lemérni, és becsületére válik, ha a hibát el tudja nézni.	11 The learning of a man is known by patience and his glory is to pass over wrongs.
12 A király haragja olyan, mint az oroszlán bömbölése, jókedve pedig harmat a növényen.	12 As the roaring of a lion, so also is the anger of a king: and his cheerfulness as the dew upon the grass.
13 A balga fiú fájdalom atyjának, a házsártos asszony pedig olyan, mint a folyton beázó háztető.	13 A foolish son is the grief of his father: and a wrangling wife is like a roof continually dropping through.
14 A ház és a vagyon ősöktől eredő örökség, az okos asszony pedig valóban az Úrtól van.	14 House and riches are given by parents: but a prudent wife is properly from the Lord.
15 A tunyaság mély álomba merít, s a lusta lélek koplalni kénytelen.	15 Slothfulness casteth into a deep sleep, and an idle soul shall suffer hunger.
16 Aki megtartja a parancsot, megóvja lelkét, aki elhanyagolja útját, halállal bűnhődik.	16 He that keepeth the commandment, keepeth his own soul: but he that neglecteth his own way, shall die.
17 Aki megkönyörül a szegényen, az Úrnak ad kölcsön, s ő megfizet neki tettéért.	17 He that hath mercy on the poor, lendeth to the Lord: and he will repay him.
18 Fenyítsd meg fiadat, és ne veszítsd el reményedet, de nehogy arra gondolj, hogy megöld!	18 Chastise thy son, despair not: but to the killing of him set not thy soul.
19 Ha türelmetlen, viselje csak bűnhődését, sőt, hogy megmentsd őt, szolgálj még ráadással!	19 He that is impatient, shall suffer damage: and when he shall take away he shall add another thing.
20 Hallgass jó tanácsra és fogadj el intést, hogy végtére bölcs légy!	20 Hear counsel, and receive instruction, that thou mayst be wise in thy latter end.
21 Sokféle terv van az ember szívében, de csak az Úr akarata a helytálló!	21 There are many thoughts in the heart of a man: but the will of the Lord shall stand firm.
22 A szűkölködő ember irgalmas, és többet ér a szegény, mint a hazug férfi.	22 A needy man is merciful: and better is the poor than the lying man.
23 Az Úr félelme életre vezet, mellette jóllakottan, baj nélkül lehet megpihenni.	23 The fear of the Lord is unto life: and he shall abide in fulness without being visited with evil.
24 A lusta a tálba mártja kezét, de a szájához már nem emeli.	24 The slothful hideth his hand under his armpit, and will not so much as bring it to his mouth.
25 Ha az arcátlant megvered, tanul belőle a balga, ha pedig az okost megfedded, okulást merít.	25 The wicked man being; scourged, the fool shall be wiser: but if thou rebuke a wise man he will understand discipline.
26 Aki bántalmazza atyját és elűzi anyját, becstelen, gyalázatos gyermek.	26 He that afflicteth his father, and chaseth away his mother, is infamous and unhappy.
27 Fiam! Ne szűnj meg hallgatni az intésre, és ne légy járatlan a tudás igéiben!	27 Cease not, O my son, to hear instruction, and be not ignorant of the words of knowledge.
28 A hamis tanú kineveti a törvényt, s a gonoszok szája falja a gazságot.	28 An unjust witness scorneth judgment: and the mouth of the wicked devoureth iniquity.
29 Az arcátlanok számára vesszők állnak készen, a balgák hátára pedig ütlegek várnak.	29 Judgments are prepared for scorners: and striking hammers for the bodies of fools.