A zsoltárok könyve 102

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LA SACRA BIBBIA
1 A szegény imádsága, amikor bajban volt, és panaszát az Úr előtt kiöntötte.	1 Preghiera di un afflitto che langue ed effonde davanti al Signore il suo lamento.
2 Uram, hallgasd meg imádságomat, és kiáltásom jusson eléd.	2 Signore, ascolta la mia preghiera; giunga a te il mio grido.
3 Ne fordítsd el tőlem arcodat soha, amikor engem szorongatás ér; Hajtsd hozzám füledet, amikor csak segítségül hívlak, sietve hallgass meg.	3 Non tener nascosto da me il tuo volto, quando l'angoscia mi stringe. Protendi verso di me il tuo orecchio; quando t'invoco, non tardare a rispondermi.
4 Mert füstként enyésznek el napjaim, és csontjaim szárazak, mint a forgács.	4 Sì, si dileguano come fumo i miei giorni; ardono come brace le mie ossa.
5 A szívem, mint a lekaszált, kiszáradt széna, még azt is elfelejtettem, hogy kenyeremet megegyem.	5 E' stato colpito il mio cuore e s'è inaridito come erba; trascuro di prendere perfino il cibo.
6 Annyit jajveszékel szavam, hogy a bőr már a csontomra szárad.	6 A causa del mio gemere la mia pelle s'è attaccata alle ossa.
7 A puszta pelikánjához hasonlítok, olyan lettem, mint a bagoly a romok között.	7 Sono diventato come un pellicano del deserto, sono simile a un gufo fra le macerie.
8 Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános veréb a háztetőn.	8 Nel continuo vegliare sono diventato come un passero, tutto solo sul tetto.
9 Ellenségeim szüntelenül gyaláznak, gyűlölőim összeesküdtek ellenem.	9 M'insultano tutti i giorni i miei nemici, sono furenti contro di me; imprecano sul mio nome.
10 Bizony kenyér gyanánt hamut eszem és könnyel vegyítem italomat	10 Mi nutro di cenere come di pane, mescolo lacrime alle mie bevande.
11 haragod és bosszúságod miatt, mert felemeltél s a földre sújtottál engem.	11 Sì, per la tua ira e il tuo sdegno mi hai preso e mi hai gettato lontano.
12 Napjaim hanyatlanak mint az árnyék, magam pedig mint a széna száradok.	12 I miei giorni sono come ombra che s'allunga, mentre come erba mi sento inaridire.
13 De te, Uram, megmaradsz örökre, és emlékezeted nemzedékről nemzedékre.	13 Ma tu, Signore, rimani per sempre, il tuo ricordo, di generazione in generazione.
14 Te majd felkelsz és megkönyörülsz Sionon, mert itt az ideje, hogy megkönyörülj rajta, valóban itt az ideje!	14 Tu sorgerai e avrai pietà di Sion; poiché è tempo di usarle misericordia, è giunta l'ora.
15 Hisz szolgáid szeretik köveit, és romjait fájdalommal látják.	15 Sì, sono care ai tuoi servi le sue pietre; essi sentono pietà per le sue rovine.
16 De félik majd nevedet a nemzetek, Uram, s a föld minden királya fölségedet.	16 Le genti temeranno il nome del Signore; la tua gloria, tutti i re della terra.
17 Mert felépíti az Úr Siont, és megnyilvánul dicsőségében.	17 Sì, il Signore ha ricostruito Sion ed è apparso nella sua gloria.
18 Figyelembe veszi a nyomorultak imádságát, és nem veti meg könyörgésüket.	18 Egli ha esaudito la preghiera dei derelitti, non ha disprezzato la loro implorazione.
19 Jegyezzék fel ezt a jövendő nemzedéknek, hadd áldja az Urat az a nép, amelyet majd teremt.	19 Questo venga scritto per la generazione futura, e un popolo rigenerato dia lode al Signore.
20 Mert letekint szent magasságából, lenéz az Úr a mennyből a földre,	20 Sì, il Signore ha guardato dall'alto del suo santuario, dal cielo ha mirato la terra,
21 hogy meghallja a foglyok jajgatását, és megmentse azokat, akiket halálra szántak;	21 per ascoltare il gemito del prigioniero, per liberare i votati alla morte,
22 Hogy hirdessék Sionon az Úr nevét és az ő dicséretét Jeruzsálemben,	22 e così annunzino in Sion il nome del Signore, e la sua lode in Gerusalemme,
23 amikor majd egybegyűlnek a népek és az országok, hogy az Úrnak szolgáljanak.	23 quando insieme si raduneranno i popoli e i regni per servire il Signore.
24 Megtörte erőmet az úton, rövidre szabta életemet. Így szóltam:	24 E' stato abbattuto per via il mio vigore; sono stati accorciati i miei giorni.
25 »Istenem, ne ragadj el engem életem közepén, hiszen a te éveid nemzedékről nemzedékre nyúlnak.	25 Io dico: "Mio Dio, non mi rapire alla metà dei miei giorni. I tuoi anni si protraggono per generazione e generazione.
26 Kezdetben megteremtetted a földet, s a te kezed művei az egek.	26 All'inizio tu fondasti la terra e opera delle tue mani furono i cieli.
27 Azok elmúlnak, de te megmaradsz; Mint a ruha, mind elavulnak, váltod őket, mint az öltözetet és elváltoznak.	27 Essi periranno, ma tu rimarrai; tutti loro si logoreranno come una veste, come un abito tu li muterai ed essi saranno mutati.
28 Te azonban ugyanaz maradsz és éveid nem fogynak el.	28 Ma tu sei sempre lo stesso e i tuoi anni non verranno mai meno.
29 Szolgáid fiainak mindenkor lesz lakásuk, és utódjuk megerősödik majd színed előtt.«	29 I figli dei tuoi servi avranno una dimora e la loro progenie sarà salda davanti a te".