Jób könyve 24

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Nincsenek az idők elrejtve a Mindenható elől, de akik ismerik őt, nem tudják ítélete napjait.	1 δια τι δε κυριον ελαθον ωραι
2 Vannak, akik odébb tolják a határokat, elrabolnak nyájakat, hogy legeltessék azokat;	2 ασεβεις δε οριον υπερεβησαν ποιμνιον συν ποιμενι αρπασαντες
3 elhajtják az árvák szamarát, zálogul elveszik az özvegy marháját,	3 υποζυγιον ορφανων απηγαγον και βουν χηρας ηνεχυρασαν
4 lelökik a szegényt az útról s elnyomják a föld nyomorultjait mind.	4 εξεκλιναν αδυνατους εξ οδου δικαιας ομοθυμαδον εκρυβησαν πραεις γης
5 Mások, mint a vadszamár a vadonban, úgy mehetnek dolgukra, leshetik a prédát, s a puszta nyújt élelmet gyermekeiknek,	5 απεβησαν δε ωσπερ ονοι εν αγρω υπερ εμου εξελθοντες την εαυτων πραξιν ηδυνθη αυτω αρτος εις νεωτερους
6 más mezején kell aratniuk, s a gonosz szőlőjében szüretelniük,	6 αγρον προ ωρας ουκ αυτων οντα εθερισαν αδυνατοι δε αμπελωνας ασεβων αμισθι και ασιτι ηργασαντο
7 mezítelenül, ruha nélkül hálnak, és nincs a hidegben takarójuk.	7 γυμνους πολλους εκοιμισαν ανευ ιματιων αμφιασιν δε ψυχης αυτων αφειλαντο
8 Áznak a hegyi záporoktól, minthogy nincs födelük, a sziklához simulnak.	8 απο ψεκαδων ορεων υγραινονται παρα το μη εχειν αυτους σκεπην πετραν περιεβαλοντο
9 Erőszakot tesznek, kifosztják az árvát, megrabolják a szegény népet.	9 ηρπασαν ορφανον απο μαστου εκπεπτωκοτα δε εταπεινωσαν
10 Ezek pedig mezítelenül, ruha nélkül járnak s éhesen hordják a kévéket,	10 γυμνους δε εκοιμισαν αδικως πεινωντων δε τον ψωμον αφειλαντο
11 falaik között olajat sajtolnak, taposnak a sajtóban és mellette szomjaznak,	11 εν στενοις αδικως ενηδρευσαν οδον δε δικαιαν ουκ ηδεισαν
12 a városban halálra váltak nyögnek, feljajdul a megsebzettek lelke, de Isten nem ügyel könyörgésükre.	12 οι εκ πολεως και οικων ιδιων εξεβαλλοντο ψυχη δε νηπιων εστεναξεν μεγα αυτος δε δια τι τουτων επισκοπην ου πεποιηται
13 Ezek a fény ellen lázadozók, akik nem ismerik az ő útjait, és nem járnak ösvényein:	13 επι γης οντων αυτων και ουκ επεγνωσαν οδον δε δικαιοσυνης ουκ ηδεισαν ουδε ατραπους αυτης επορευθησαν
14 reggeli szürkületben kel a gyilkos, megöli a szegényt és a nyomorgót, éjjel pedig elmegy tolvajnak.	14 γνους δε αυτων τα εργα παρεδωκεν αυτους εις σκοτος και νυκτος εσται ως κλεπτης
15 A házasságtörő szeme az alkonyatot lesi, és mondja: ‘Nem lát senki szeme, s az elleplezi az arcot.’	15 και οφθαλμος μοιχου εφυλαξεν σκοτος λεγων ου προσνοησει με οφθαλμος και αποκρυβην προσωπου εθετο
16 Betörnek a sötétben a házakba, amelyeket nappal megjelöltek maguknak, és nem akarnak napvilágról tudni.	16 διωρυξεν εν σκοτει οικιας ημερας εσφραγισαν εαυτους ουκ επεγνωσαν φως
17 Ha hirtelen feltűnik a hajnal, halál árnyékának vélik, a sötétben pedig úgy járnak, mintha nappal lenne.	17 οτι ομοθυμαδον το πρωι αυτοις σκια θανατου οτι επιγνωσεται ταραχας σκιας θανατου
18 ‘Könnyű az a víz színén. Átkozott a birtokrésze a földön, szüretelő nem veszi útját a szőlője felé.	18 ελαφρος εστιν επι προσωπον υδατος καταραθειη η μερις αυτων επι γης
19 Szárazság és hőség eltünteti a hó vizét, az alvilág pedig a bűnösöket.	19 αναφανειη δε τα φυτα αυτων επι γης ξηρα αγκαλιδα γαρ ορφανων ηρπασαν
20 Az anyaöl megfeledkezik róla, férgek az ő finom falatja; nem marad emlékezetben, összetörik, mint a gyümölcstelen fát.	20 ειτ' ανεμνησθη αυτου η αμαρτια ωσπερ δε ομιχλη δροσου αφανης εγενετο αποδοθειη δε αυτω α επραξεν συντριβειη δε πας αδικος ισα ξυλω ανιατω
21 Magtalannal barátkozik, aki nem szül, és nem tesz jót az özveggyel.	21 στειραν γαρ ουκ ευ εποιησεν και γυναιον ουκ ηλεησεν
22 Lerántja a hatalmasokat erejével, de amikor áll, sem biztos életében.	22 θυμω δε κατεστρεψεν αδυνατους αναστας τοιγαρουν ου μη πιστευση κατα της εαυτου ζωης
23 Isten alkalmat ad neki bűnbánatra, de ő kevélyen visszaél vele; szeme azonban az ő útjain van.	23 μαλακισθεις μη ελπιζετω υγιασθηναι αλλα πεσειται νοσω
24 Kimagaslanak egy időre, de nem lesznek állandók, lehajtják és letépik őket, mint a többit, és levágják, mint a kalász fejét.’	24 πολλους γαρ εκακωσεν το υψωμα αυτου εμαρανθη δε ωσπερ μολοχη εν καυματι η ωσπερ σταχυς απο καλαμης αυτοματος αποπεσων
25 Talán nincs ez így? Ki hazudtol meg engem? és ki veszi semmibe szavamat?«	25 ει δε μη τις εστιν ο φαμενος ψευδη με λεγειν και θησει εις ουδεν τα ρηματα μου