Jób könyve 24

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 Nincsenek az idők elrejtve a Mindenható elől, de akik ismerik őt, nem tudják ítélete napjait.	1 Warum hat der Allmächtige keine Fristen bestimmt? Warum schauen, die ihn kennen, seine Gerichtstage nicht?
2 Vannak, akik odébb tolják a határokat, elrabolnak nyájakat, hogy legeltessék azokat;	2 Jene verrücken die Grenzen, rauben Herden und führen sie zur Weide.
3 elhajtják az árvák szamarát, zálogul elveszik az özvegy marháját,	3 Den Esel der Waisen treiben sie fort, pfänden das Rind der Witwe.
4 lelökik a szegényt az útról s elnyomják a föld nyomorultjait mind.	4 Vom Weg drängen sie die Armen, es verbergen sich alle Gebeugten des Landes.
5 Mások, mint a vadszamár a vadonban, úgy mehetnek dolgukra, leshetik a prédát, s a puszta nyújt élelmet gyermekeiknek,	5 Sieh, wie Wildesel in der Steppe ziehen sie zu ihrer Arbeit aus; die Steppe suchen sie nach Nahrung ab, nach Brot für ihre Kinder.
6 más mezején kell aratniuk, s a gonosz szőlőjében szüretelniük,	6 Auf dem Feld schneiden sie des Nachts, halten im Weinberg des Frevlers Nachlese.
7 mezítelenül, ruha nélkül hálnak, és nincs a hidegben takarójuk.	7 Nackt verbringen sie die Nacht, ohne Kleider, haben keine Decke in der Kälte.
8 Áznak a hegyi záporoktól, minthogy nincs födelük, a sziklához simulnak.	8 Vom Regen der Berge sind sie durchnässt, klammern sich ohne Schutz an den Fels.
9 Erőszakot tesznek, kifosztják az árvát, megrabolják a szegény népet.	9 Von der Mutterbrust reißen sie die Waisen, den Säugling des Armen nehmen sie zum Pfand.
10 Ezek pedig mezítelenül, ruha nélkül járnak s éhesen hordják a kévéket,	10 Nackt müssen sie gehen, ohne Kleid, hungernd tragen sie Garben.
11 falaik között olajat sajtolnak, taposnak a sajtóban és mellette szomjaznak,	11 Zwischen Mauern pressen sie Öl, treten die Kelter und müssen doch dürsten.
12 a városban halálra váltak nyögnek, feljajdul a megsebzettek lelke, de Isten nem ügyel könyörgésükre.	12 Aus der Stadt stöhnen Sterbende, der Erschlagenen Leben schreit laut. Doch Gott achtet nicht auf ihr Flehen.
13 Ezek a fény ellen lázadozók, akik nem ismerik az ő útjait, és nem járnak ösvényein:	13 Sie sind die Rebellen gegen das Licht; sie nehmen seine Wege nicht wahr, bleiben nicht auf seinen Pfaden.
14 reggeli szürkületben kel a gyilkos, megöli a szegényt és a nyomorgót, éjjel pedig elmegy tolvajnak.	14 Ist kein Licht, erhebt sich der Mörder, tötet Elende und Arme; in der Nacht gleicht er dem Dieb.
15 A házasságtörő szeme az alkonyatot lesi, és mondja: ‘Nem lát senki szeme, s az elleplezi az arcot.’	15 Auch des Ehebrechers Auge achtet auf Dämmerung. Kein Auge, sagt er, soll mich erspähen!, eine Hülle legt er aufs Gesicht.
16 Betörnek a sötétben a házakba, amelyeket nappal megjelöltek maguknak, és nem akarnak napvilágról tudni.	16 Im Finstern bricht er ein in die Häuser; tagsüber verstecken sie sich; sie wollen nichts wissen vom Licht.
17 Ha hirtelen feltűnik a hajnal, halál árnyékának vélik, a sötétben pedig úgy járnak, mintha nappal lenne.	17 Denn Finsternis ist für sie der Morgen zugleich, denn mit ihren Schrecken sind sie wohl vertraut.
18 ‘Könnyű az a víz színén. Átkozott a birtokrésze a földön, szüretelő nem veszi útját a szőlője felé.	18 Schnell reißt ihn das Wasser fort; verflucht ist ihr Anteil auf Erden; nicht wendet er den Weg den Weinbergen zu.
19 Szárazság és hőség eltünteti a hó vizét, az alvilág pedig a bűnösöket.	19 Dürre und Hitze raffen das Schneewasser weg, die Unterwelt den Sünder.
20 Az anyaöl megfeledkezik róla, férgek az ő finom falatja; nem marad emlékezetben, összetörik, mint a gyümölcstelen fát.	20 Der Mutterschoß vergisst ihn, Gewürm labt sich an ihm; nie mehr wird an ihn gedacht; ja, wie Holz wird Frevel zerschmettert.
21 Magtalannal barátkozik, aki nem szül, és nem tesz jót az özveggyel.	21 Er tut Böses der Unfruchtbaren, der Kinderlosen, keiner Witwe erweist er Gutes.
22 Lerántja a hatalmasokat erejével, de amikor áll, sem biztos életében.	22 Gott reißt die Starken hinweg in seiner Macht; steht er auf, ist niemand seines Lebens sicher.
23 Isten alkalmat ad neki bűnbánatra, de ő kevélyen visszaél vele; szeme azonban az ő útjain van.	23 Sicherheit gibt er ihm, er traue darauf; aber seine Augen überwachen ihren Weg.
24 Kimagaslanak egy időre, de nem lesznek állandók, lehajtják és letépik őket, mint a többit, és levágják, mint a kalász fejét.’	24 Sie kommen hoch für kurze Zeit, dann ist es aus. Sie werden umgebogen, alle mit der Faust gepackt und wie Ährenspitzen abgeschnitten.
25 Talán nincs ez így? Ki hazudtol meg engem? és ki veszi semmibe szavamat?«	25 Ist es nicht so? Wer straft mich Lügen und bringt meine Rede zum Schweigen?