Jób könyve 24

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Nincsenek az idők elrejtve a Mindenható elől, de akik ismerik őt, nem tudják ítélete napjait.	1 Le Puissant n’aura-t-il pas son heure? Ses fidèles ne verront-ils jamais venir son jour?
2 Vannak, akik odébb tolják a határokat, elrabolnak nyájakat, hogy legeltessék azokat;	2 Les méchants déplacent les bornes et font paître des troupeaux volés.
3 elhajtják az árvák szamarát, zálogul elveszik az özvegy marháját,	3 Ils emmènent l’âne des orphelins et confisquent le bœuf de la veuve.
4 lelökik a szegényt az útról s elnyomják a föld nyomorultjait mind.	4 24:9 Ils enlèvent l’orphelin à sa nourrice et prennent en gage le nourrisson du pauvre.
5 Mások, mint a vadszamár a vadonban, úgy mehetnek dolgukra, leshetik a prédát, s a puszta nyújt élelmet gyermekeiknek,	5 Comme les ânes du désert ils sortent dès le matin en quête de nourriture: au soir ils n’y a pas de pain pour leurs enfants.
6 más mezején kell aratniuk, s a gonosz szőlőjében szüretelniük,	6 De nuit ils moissonnent dans les champs ou récoltent dans la vigne du méchant.
7 mezítelenül, ruha nélkül hálnak, és nincs a hidegben takarójuk.	7 Ils passent la nuit nus, sans vêtements, sans couverture contre le froid.
8 Áznak a hegyi záporoktól, minthogy nincs födelük, a sziklához simulnak.	8 Trempés par les averses de montagne, faute d’abri ils se serrent contre le rocher.
9 Erőszakot tesznek, kifosztják az árvát, megrabolják a szegény népet.
10 Ezek pedig mezítelenül, ruha nélkül járnak s éhesen hordják a kévéket,	10 Ils vont et viennent, nus et sans vêtement, ils portent les gerbes, mais ils sont affamés.
11 falaik között olajat sajtolnak, taposnak a sajtóban és mellette szomjaznak,	11 Ils écrasent les olives entre les meules, ils foulent dans la cuve les grappes, mais ils ont soif.
12 a városban halálra váltak nyögnek, feljajdul a megsebzettek lelke, de Isten nem ügyel könyörgésükre.	12 Dans la ville les mourants gémissent les blessés appellent au secours, mais Dieu n’entend pas leur prière!
13 Ezek a fény ellen lázadozók, akik nem ismerik az ő útjait, és nem járnak ösvényein:	13 24:14 Avant le jour l’assassin s’est levé, pour tuer le pauvre et l’indigent;
14 reggeli szürkületben kel a gyilkos, megöli a szegényt és a nyomorgót, éjjel pedig elmegy tolvajnak.	14 24:15 mais déjà l’adultère attend l’ombre du soir: “Que nul œil ne me voie!” se dit-il, et il met une étoffe sur son visage. 14c Le voleur rôde dans la nuit;
15 A házasságtörő szeme az alkonyatot lesi, és mondja: ‘Nem lát senki szeme, s az elleplezi az arcot.’	15 24:16 de jour il avait repéré les maisons, dans l’obscurité il les force.
16 Betörnek a sötétben a házakba, amelyeket nappal megjelöltek maguknak, és nem akarnak napvilágról tudni.	16 24:13 Tous ceux-là sont de ceux qui haïssent la lumière, ils n’ont pas reconnu ses chemins et ne reviendront pas par ses sentiers.
17 Ha hirtelen feltűnik a hajnal, halál árnyékának vélik, a sötétben pedig úgy járnak, mintha nappal lenne.	17 L’heure sombre, pour eux, c’est le matin; quand il brille, c’est alors qu’ils ont peur.
18 ‘Könnyű az a víz színén. Átkozott a birtokrésze a földön, szüretelő nem veszi útját a szőlője felé.	18 Ils sont comme l’écume à la surface des eaux et dans le pays on maudit leur domaine, on évite de traverser leurs vignes.
19 Szárazság és hőség eltünteti a hó vizét, az alvilág pedig a bűnösöket.	19 Comme la chaleur dessèche les eaux de neige, le royaume des morts absorbe le pécheur.
20 Az anyaöl megfeledkezik róla, férgek az ő finom falatja; nem marad emlékezetben, összetörik, mint a gyümölcstelen fát.	20 Le sein qui l’a formé l’oublie, nul ne rappelle son nom: l’injustice déjà n’est qu’un arbre brisé.
21 Magtalannal barátkozik, aki nem szül, és nem tesz jót az özveggyel.	21 Il maltraitait la femme sans enfants, il ne faisait aucun bien à la veuve.
22 Lerántja a hatalmasokat erejével, de amikor áll, sem biztos életében.	22 Mais quand le Puissant s’en prend aux grands seigneurs, quand il se lève, leur vie même n’est plus sûre.
23 Isten alkalmat ad neki bűnbánatra, de ő kevélyen visszaél vele; szeme azonban az ő útjain van.	23 Il les laissait confiants en leur sécurité, mais ses yeux veillaient sur leurs actes.
24 Kimagaslanak egy időre, de nem lesznek állandók, lehajtják és letépik őket, mint a többit, és levágják, mint a kalász fejét.’	24 Un moment ils ont été grands, et puis plus rien. Ils retombent comme les herbes cueillies, ils se fanent comme la tête des épis.
25 Talán nincs ez így? Ki hazudtol meg engem? és ki veszi semmibe szavamat?«	25 Si tout cela n’est pas vrai, prouvez que j’ai menti: qui réfutera mes paroles?