Maleachi 1

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ausspruch. Wort des Herrn an Israel durch Maleachi.	1 Jövendölés. Az Úr szava Izrael ellen Malakiás által.
2 Ich liebe euch, spricht der Herr. Doch ihr sagt: Worin zeigt sich deine Liebe? - Ist nicht Esau Jakobs Bruder? - Spruch des Herrn - und doch liebe ich Jakob,	2 »Szeretlek titeket – mondja az Úr –, de ti azt mondjátok: ‘Miben mutatod meg szeretetedet irántunk?’ – Nemde Ézsau a testvére volt Jákobnak? – mondja az Úr –, és én mégis Jákobot szerettem,
3 Esau aber hasse ich. Darum mache ich seine Berge zur Öde und überlasse sein Erbland den Schakalen der Wüste.	3 Ézsaut pedig gyűlöltem, és hegyeit pusztává tettem, örökségét pedig a sakálok pusztaságává.
4 Edom sagt: Wir sind zerschmettert - aber wir bauen die Trümmer wieder auf. Doch so spricht der Herr der Heere: Sie sollen nur aufbauen; ich reiße es wieder ein. Man wird sie das Land des Unrechts nennen und das Volk, dem der Herr ewig zürnt.	4 Ha Edom azt mondja: ‘Elpusztultunk ugyan, de majd ismét felépítjük azt, ami elpusztult’ – erre azt mondja a Seregek Ura: Hát csak építsék fel ők, én majd elpusztítom! ‘Gonoszság országá’-nak nevezik majd őket, és ‘olyan népnek, melyre örökké haragszik az Úr.’
5 Mit eigenen Augen werdet ihr es sehen und werdet sagen: Groß ist der Herr, weit über Israels Grenzen hinaus.	5 Saját szemetek látja majd ezt, és magatok mondjátok: »Nagy az Úr Izrael határain túl is!«
6 Der Sohn ehrt seinen Vater und der Knecht seinen Herrn. Wenn ich der Vater bin - wo bleibt dann die Ehrerbietung? Wenn ich der Herr bin - wo bleibt dann die Furcht vor mir?, spricht der Herr der Heere zu euch, ihr Priester, die ihr meinen Namen verachtet. Doch ihr sagt: Wodurch verachten wir denn deinen Namen?	6 A fiú tiszteli atyját és a szolga urát. Ha tehát én atya vagyok, hol az én tiszteletem, és ha én Úr vagyok, hol a félelem tőlem? – mondja a Seregek Ura nektek, papok, akik megvetitek nevemet. Azt kérdezitek: ‘Miben vetettük meg nevedet?’
7 Ihr bringt auf meinem Altar eklige Speisen dar. Ihr sagt: Wodurch erregen wir deinen Ekel? Dadurch, dass ihr sagt: Der Tisch des Herrn ist nicht so wichtig.	7 Tisztátalan kenyeret mutattok be oltáromon! Azt kérdezitek: ‘Mivel tettük tisztátalanná?’ Azzal, hogy azt gondoljátok: ‘Az Úr asztalát semmibe sem kell venni!’
8 Wenn ihr ein blindes Tier als Schlachtopfer darbringt, ist das nicht schlecht? Und wenn ihr ein lahmes und krankes Tier darbringt, ist das nicht schlecht? Biete das einmal deinem Statthalter an! Ob er wohl Gefallen an dir hat und dich freundlich ansieht?, spricht der Herr der Heere.	8 Ha vak állatot mutattok be áldozatul, nem rossz-e az? És ha sánta és beteg állatot mutattok be, nem rossz-e az? Vinnéd csak a helytartódnak, vajon tetszenék-e neki és kegyesen tekintene-e rád? – mondja a Seregek Ura. –
9 Und nun versucht, Gott damit zu besänftigen und gnädig zu stimmen! Wenn eure Hände ihm solche Dinge anbieten, wie kann er euch dann freundlich ansehen?, spricht der Herr der Heere.	9 De most aztán könyörögjetek Istenhez, hogy irgalmazzon nektek! Bizony, a ti kezetek művelte ezt. Vajon kegyesen tekint-e rátok? – mondja a Seregek Ura. –
10 Wäre doch jemand bei euch, der die Tore (des Tempels) verschließt, damit ihr kein nutzloses Feuer mehr entfacht auf meinem Altar. Ich habe kein Gefallen an euch, spricht der Herr der Heere, und ich mag kein Opfer aus eurer Hand.	10 Bárcsak inkább bezárná valaki közületek a kapukat, hogy ne gyújthassanak tüzet oltáromon hiába! Nem lelem én kedvemet bennetek – mondja a Seregek Ura –, és a ti kezetektől nem fogadok el én ételáldozatot.
11 Denn vom Aufgang der Sonne bis zu ihrem Untergang steht mein Name groß da bei den Völkern und an jedem Ort wird meinem Namen ein Rauchopfer dargebracht und eine reine Opfergabe; ja, mein Name steht groß da bei den Völkern, spricht der Herr der Heere.	11 Hiszen napkelettől napnyugatig nagy az én nevem a nemzetek között, és minden helyen tiszta ételáldozatot áldoznak és mutatnak be nevemnek. Bizony, nagy az én nevem a nemzetek között – mondja a Seregek Ura –,
12 Ihr aber entweiht ihn, ihr sagt: Auf dem Tisch des Herrn darf man eklige Speisen darbringen, er ist nicht so wichtig.	12 de ti megszentségtelenítitek, amikor azt hiszitek, hogy ‘az Úr asztala szennyes, és a rátett ételeket, éppúgy semmibe sem kell venni.’
13 Ihr sagt: Welch eine Mühsal!, und facht das Feuer an - spricht der Herr der Heere; ihr bringt von geraubten Tieren die lahmen und kranken als Opfer dar. Soll ich das vielleicht annehmen aus eurer Hand?, spricht der Herr.	13 És azt mondjátok: ‘Íme, milyen sok munka!’ És könnyelműen elintézitek – mondja a Seregek Ura –, és idehoztok rablottat, sántát és beteget, és bemutatjátok áldozatul. Vajon elfogadjam-e az ilyent kezetekből? – mondja az Úr. –
14 Verflucht ist der Betrüger, der dem Herrn ein männliches Tier seiner Herde gelobt, dann aber ein fehlerhaftes Tier schlachtet. Denn ein großer König bin ich, spricht der Herr der Heere, und mein Name ist bei den Völkern gefürchtet.	14 Átkozott a csalárd ember, akinek van a nyájában ép hím állatja, és ha fogadalmat tesz, gyenge állatot mutat be áldozatul az Úrnak, noha nagy király vagyok én – mondja a Seregek Ura –, és rettegik nevemet a nemzetek között!