Salmos 81

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Del maestro de coro. Con la cítara de Gat. De Asaf.	1 A karvezetőnek. A »Szőlőprések« szerint. Ászáftól.
2 ¡Canten con júbilo a Dios, nuestra fuerza, aclamen al Dios de Jacob!	2 Örvendjetek Istennek, a mi segítőnknek, ujjongjatok Jákob Istenének.
3 Entonen un canto, toquen el tambor, y la cítara armoniosa, junto con el arpa.	3 Kezdjetek énekelni és szóljon a dob, a szép hangú lant és a hárfa.
4 Toquen la trompeta al salir la luna nueva, y el día de luna llena, el día de nuestra fiesta.	4 Fújjátok a harsonát újholdkor, és holdtöltekor, ünnepünk napján.
5 Porque esta es una ley para Israel, un precepto del Dios de Jacob:	5 Ez Izrael törvénye, Jákob Istenének parancsa.
6 él se la impuso como norma a José, cuando salió de la tierra de Egipto. Oigo una voz desconocida que dice:	6 Bizonyságául rendelte ezt Józsefnek, amikor kivonult Egyiptom földjéről. Ismeretlen beszédet hallottam:
7 Yo quité el peso de tus espaldas y tus manos quedaron libres de la carga.	7 »Megszabadítottam hátát a tehertől, kezét a rabszolgakosártól.
8 Clamaste en la aflicción, y te salvé; te respondí oculto entre los truenos, aunque me provocaste junto a las aguas de Meribá.	8 Szorongatásodban segítségül hívtál, s én megszabadítottalak, meghallgattalak a fergeteg rejtekéből, a Meriba vizénél próbára tettelek.
9 Oye, pueblo mío, yo atestiguo contra ti, ¡ojalá me escucharas, Israel!	9 Halljad, én népem, hadd intselek! Izrael, bárcsak meghallgatnál engem!
10 No tendrás ningún Dios extraño, no adorarás a ningún dios extranjero:	10 Ne legyen más isten közötted, ne imádj idegen istent!
11 yo, el Señor, soy tu Dios, que te hice subir de la tierra de Egipto.	11 Mert én vagyok a te Urad, Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről: nyisd ki szádat és én megtöltöm.
12 Pero mi pueblo no escuchó mi voz, Israel no me quiso obedecer;	12 De népem nem hallgatott szavamra, s Izrael nem figyelt rám.
13 por eso los entregué a su obstinación, para que se dejaran llevar por sus caprichos.	13 Ezért ráhagytam őket szívük keménységére, hadd menjenek a saját fejük után.
14 ¡Ojalá mi pueblo me escuchara, e Israel siguiera mis caminos!	14 Ha népem rám hallgatott volna, ha Izrael az én útjaimon járt volna,
15 Yo sometería a sus adversarios en un instante, y volvería mi mano contra sus opresores.	15 rögtön megaláztam volna ellenségeit, s üldözőire vetettem volna kezemet.
16 Los enemigos del Señor tendrían que adularlo, y ese sería su destino para siempre;	16 Hízelegnének neki az Úr ellenségei, s idejük örökké tartana.
17 yo alimentaría a mi pueblo con lo mejor del trigo y lo saciaría con miel silvestre».	17 Táplálnám őket a búza javával, és jóltartanám mézzel a kősziklából.«