1 Val più un povero di condotta onesta che un ricco dalle labbra tortuose. | 1 Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen, mint a romlott ajkú és esztelen gazdag. |
2 Senza scienza neppur l'impegno è buono e chi affretta il passo sbaglia via. | 2 Nincs ott jó, ahol nincs meg a lélek ismerete, aki siet lábával, az mellélép. |
3 La stoltezza dell'uomo rovina la sua strada; contro il Signore si irrita il suo cuore. | 3 Az ember elrontja útját balgaságával, és szíve mégis az Úr ellen dühöng! |
4 La ricchezza moltiplica gli amici, ma l'infelice è sfuggito dal suo amico. | 4 A gazdagság sok új barátot szerez, a szegényt pedig a régiek is elhagyják. |
5 Un testimonio falso non resterà impunito; chi dice menzogne non se la scamperà. | 5 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, meg nem menekül. |
6 Molti adulano la faccia del potente; ognuno vuol farsi amico di chi può. | 6 Az előkelőnek sokan hajbókolnak, s a bőkezűnek számos a barátja. |
7 Tutti i fratelli del povero lo odiano; ancor più gli amici si allontanano da lui; cerca di far discorsi, ma essi non ci sono. | 7 A szegény embertől húzódik a rokonsága, mennyivel inkább távolodnak tőle barátai! Aki csak szó után indul, annak nem lesz semmije sem. |
8 Chi possiede un cuore è amico di se stesso; chi custodisce l'intelligenza troverà fortuna. | 8 Aki értelmet szerez, jót akar lelkének, aki megőrzi a belátást, megleli a boldogságot. |
9 Un testimonio falso non rimarrà impunito; chi dice le menzogne perirà. | 9 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, el fog veszni. |
10 Non s'addice allo stolto vita agiata; ancor meno a uno schiavo comandare ai capi. | 10 Nem való balgának a gyönyörűség, sem a szolgának, hogy uralkodjék fejedelmeken. |
11 Il buon senso di un uomo trattiene la sua ira; la sua gloria è passar sopra la colpa. | 11 Az ember okosságát türelmén lehet lemérni, és becsületére válik, ha a hibát el tudja nézni. |
12 Come il ruggito del leone è l'ira del re; ma come la rugiada sopra l'erba il suo favore. | 12 A király haragja olyan, mint az oroszlán bömbölése, jókedve pedig harmat a növényen. |
13 Un disastro per suo padre è un figlio stolto; stillicidio senza fine una moglie litigiosa. | 13 A balga fiú fájdalom atyjának, a házsártos asszony pedig olyan, mint a folyton beázó háztető. |
14 La casa e la ricchezza si ereditan dagli avi; ma è dono del Signore una moglie intelligente. | 14 A ház és a vagyon ősöktől eredő örökség, az okos asszony pedig valóban az Úrtól van. |
15 La pigrizia fa cadere nel torpore e un uomo sfaticato patirà la fame. | 15 A tunyaság mély álomba merít, s a lusta lélek koplalni kénytelen. |
16 Chi osserva il precetto custodisce la sua vita ma chi disprezza la parola, morirà. | 16 Aki megtartja a parancsot, megóvja lelkét, aki elhanyagolja útját, halállal bűnhődik. |
17 Chi ha pietà del misero fa credito al Signore; gli renderà la sua mercede. | 17 Aki megkönyörül a szegényen, az Úrnak ad kölcsön, s ő megfizet neki tettéért. |
18 Correggi tuo figlio, perché c'è la speranza; ma non trascendere fino ad ammazzarlo. | 18 Fenyítsd meg fiadat, és ne veszítsd el reményedet, de nehogy arra gondolj, hogy megöld! |
19 Chi è grande nell'ira ne subisce la pena; se lo risparmi, gliene aggiungi ancora. | 19 Ha türelmetlen, viselje csak bűnhődését, sőt, hogy megmentsd őt, szolgálj még ráadással! |
20 Ascolta il consiglio e accogli il rimprovero, affinché tu arrivi ad esser saggio. | 20 Hallgass jó tanácsra és fogadj el intést, hogy végtére bölcs légy! |
21 Molti progetti son nel cuor dell'uomo; ma il disegno del Signore si realizza. | 21 Sokféle terv van az ember szívében, de csak az Úr akarata a helytálló! |
22 Ciò che si desidera dall'uomo è la bontà; e val più un povero che un bugiardo. | 22 A szűkölködő ember irgalmas, és többet ér a szegény, mint a hazug férfi. |
23 Il timore del Signore porta alla vita, l'uomo dimora sazio e il male non lo tocca. | 23 Az Úr félelme életre vezet, mellette jóllakottan, baj nélkül lehet megpihenni. |
24 Tuffa il pigro la sua mano nel piatto; ma non riesce a portarla alla bocca. | 24 A lusta a tálba mártja kezét, de a szájához már nem emeli. |
25 Colpisci l'insensato e l'ingenuo si ravvede; riprendi l'intelligente e intende la ragione. | 25 Ha az arcátlant megvered, tanul belőle a balga, ha pedig az okost megfedded, okulást merít. |
26 Chi insulta il padre e fa fuggir la madre, è un figlio spudorato e turpe. | 26 Aki bántalmazza atyját és elűzi anyját, becstelen, gyalázatos gyermek. |
27 Cessa, figlio mio, di ascoltare l'istruzione, e ti allontanerai dalle parole della scienza. | 27 Fiam! Ne szűnj meg hallgatni az intésre, és ne légy járatlan a tudás igéiben! |
28 Un testimonio malvagio si beffa della giustizia; la bocca degli empi divora l'iniquità. | 28 A hamis tanú kineveti a törvényt, s a gonoszok szája falja a gazságot. |
29 Per gli insensati stan pronti i castighi; le botte per il dorso degli stolti. | 29 Az arcátlanok számára vesszők állnak készen, a balgák hátára pedig ütlegek várnak. |