Giobbe 19

LA SACRA BIBBIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Allora Giobbe rispose:	1 És felelt Jób, és ezt mondta:
2 "Fino a quando mi tormenterete e mi affliggerete con i vostri discorsi?	2 »Meddig akarjátok keseríteni lelkemet, és meddig őröltök engem beszéddel?
3 Sono già dieci volte che mi ingiuriate; non avete vergogna di torturarmi?	3 Immár tízszer gyaláztok, és nem restelltek nyomorgatni engem.
4 Anche se fosse vero che ho mancato, su di me ricadrebbe il mio errore.	4 Hisz ha tévedtem volna is, akkor is csak engem érintene tévedésem.
5 Se realmente volete prevalere contro di me, rimproverandomi ciò di cui ho vergogna,	5 Ti azonban hivalkodtok velem szemben, és szememre vetitek gyalázatomat.
6 sappiate, dunque, che Dio mi ha fatto torto e mi ha impigliato nella sua rete.	6 Nos tudjátok meg tehát, hogy Isten meg nem érdemelt ítélettel sújtott engem, és vett engem körül ostoraival.
7 Ecco, se grido contro la violenza, non ricevo risposta; se invoco aiuto, non mi si fa giustizia.	7 Ha kiáltom, hogy: ‘erőszak’! senki sem hallgat meg engem. Ha jajgatok, nincs aki igazságot tegyen.
8 Mi ha sbarrato la strada perché non possa passare, sui miei sentieri ha sparso le tenebre.	8 Elkerítette utamat, és nem mehetek tovább, sötétséget borított ösvényemre.
9 Mi ha spogliato del mio onore, mi ha tolto il diadema dal capo.	9 Jóhíremből kivetkőztetett engem, és fejemről levette a koronát.
10 Mi demolisce da ogni parte e devo andarmene, sradica come un albero la mia speranza.	10 Megrontott engem körös-körül, és oda vagyok, elvette reményemet, mint a kitépett fáét.
11 La sua ira si è infiammata contro di me e mi considera come un avversario.	11 Haragja fellángolt ellenem, és ellenségei közé sorolt engem.
12 Giungono in massa le sue schiere, si spianano un accesso contro di me e pongono l'assedio intorno alla mia tenda.	12 Együtt vonultak fel portyázó hadai, rajtam keresztül vették útjukat, és megszállták sátramat körös-körül.
13 I miei fratelli si sono allontanati da me e i miei conoscenti mi si sono fatti estranei.	13 Messzire űzte tőlem testvéreimet: akik ismernek engem, elidegenedtek tőlem;
14 Scomparsi sono i miei parenti e familiari; mi hanno dimenticato gli ospiti di casa.	14 rokonaim elhagytak, és ismerőseim elfelejtettek;
15 Le mie ancelle mi trattano come un estraneo, sono un forestiero ai loro occhi.	15 házam zsellérei és szolgálóim idegennek néznek, jöttment vagyok szemükben;
16 Chiamo il mio servo ed egli non risponde; devo supplicarlo con la mia bocca.	16 szólítom szolgámat és nem felel, és könyörgésre kell fognom szavamat;
17 Il mio fiato ripugna a mia moglie; sono diventato fetido per i figli di mia madre.	17 nőm undorodik a leheletemtől, bűzös vagyok tulajdon gyermekeim előtt;
18 Anche i monelli mi disprezzano, mi insultano, se provo ad alzarmi.	18 még a kisgyermekek is megvetnek; ha eltávozom tőlük, leszólnak engem;
19 Mi hanno in orrore tutti i miei confidenti, e quelli che amavo si sono rivoltati contro di me.	19 régi bizalmasaim undorodnak tőlem, s akit legjobban szerettem, ellenem fordult.
20 Le mie ossa si attaccano alla pelle e alla carne e sono rimasto solo con la pelle dei miei denti.	20 Húsom fölemésztődött, a bőr csontjaimra tapadt, és ínyem elsorvadt fogaim körül.
21 Pietà di me, pietà di me, amici miei, perché la mano di Dio mi ha colpito.	21 Szánjatok meg! Szánjatok meg legalább ti, barátaim! Mert az Úr keze érintett engem.
22 Perché mi perseguitate come fa Dio e non siete mai sazi della mia carne?	22 Miért üldöztök engem úgy, mint Isten, és mért nem tudtok betelni húsommal?
23 Ah, se si scrivessero le mie parole, se si fissassero in un libro;	23 Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat,
24 con stilo di ferro e di piombo fossero scolpite per sempre sul sasso!	24 vas íróvesszővel ólomtáblára, vagy vésővel sziklába metszenék őket!
25 Io so che il mio Vendicatore è vivo e che, ultimo, si ergerà sulla polvere!	25 Mert tudom, hogy megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről;
26 Dopo che questa mia pelle sarà distrutta, già senza la mia carne vedrò Dio.	26 és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg Istenemet;
27 Io lo vedrò, io stesso; i miei occhi lo contempleranno, e non un altro. Le mie viscere si disfanno dentro di me.	27 én magam látom meg őt, és önnön szemem nézi őt, és nem más! E reményem van eltéve keblemben!
28 Se dite: "Come lo perseguiteremo, e quale pretesto di processo troveremo in lui?",	28 Nos, miért mondjátok tehát: ‘Vegyük őt üldözőbe, hadd találjuk meg benne a dolog gyökerét!?’
29 temete per voi la spada, perché questi sono delitti di spada, e saprete che esiste un giudizio".	29 Fussatok a kard éle elől, mert a kard a jogtalanság megtorlója, és tudjátok meg, hogy van ítélet!«