Jeremiás siralmai 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA TINTORI
1 Emlékezz, Uram, mi történt velünk, tekints ránk és lásd gyalázatunkat!	1 Ricordati, o Signore, di quanto c'è accaduto: mira e considera la nostra ignominia.
2 Örökségünk jövevényekre szállt, házaink idegenekre.	2 La nostra eredità è passata a stranieri; le nostre case a sconosciuti.
3 Árvák lettünk, és apátlanok, anyáink olyanok, mint az özvegyek.	3 Siam divenuti orfani senza padre; le madri nostre son come vedove.
4 Vizünket pénzért isszuk, fánkat vételárért kapjuk.	4 A prezzo di danaro abbiamo bevuta la nostra acqua, col danaro abbiamo comprate le nostre legna.
5 Nyakunkon vannak üldözőink, elfáradtunk, és nincs nyugalmunk.	5 Legati pel collo eravamo portati via, e agli stanchi non era concesso riposo.
6 Egyiptomnak nyújtottunk kezet, s Asszíriának, hogy jóllakjunk kenyérrel.	6 Tendemmo le mani all'Egitto e all'Assiria, per esser satollati di pane.
7 Atyáink vétkeztek, és nincsenek többé, s mi hordozzuk bűneiket.	7 I nostri padri peccarono e non son più, e noi ne abbiamo portate le iniquità.
8 Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiragadjon kezükből.	8 I servi ci han dominati, nè ci fu chi da loro ci riscattasse.
9 Életünk kockáztatásával szerezzük kenyerünket kard elől a pusztában.	9 Procuravamo il nostro pane col pericolo della vita, affrontando la spada nel deserto.
10 Bőrünk izzik, mint a kemence, a hevesen kínzó éhségtől.	10 La nostra pelle è arsa come un forno dall'ardore della fame.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szüzeket Júda városaiban.	11 Hanno umiliate le donne in Sion, e le vergini nella città di Giada.
12 A fejedelmeket felakasztották kezükkel, a vének személyét nem tisztelték.	12 Per la loro mano sono stati impiccati i principi, non han portato rispetto ai vecchi.
13 Az ifjak malmot hajtanak, és a gyermekek fahordásban rogyadoznak.	13 Hanno abusato vergognosamente dei giovanetti, e i fanciulli son venuti meno sotto il bastone.
14 A vének eltűntek a kapuból, az ifjak abbahagyták hárfajátékukat.	14 Mancano gli anziani alla porta e i giovani nel coro dei sonatori.
15 Eltűnt szívünk vidámsága, gyászra fordult a körtáncunk.	15 La gioia è scomparsa dal nostro cuore, le nostre musiche sono andate a finire in lutto,
16 Leesett a koszorú a fejünkről; jaj nekünk, mert vétkeztünk!	16 è caduta la corona del nostro capo: guai a noi che abbiamo peccato!
17 Ezért lett szomorú a szívünk, ezért homályosult el a szemünk;	17 Per questo è divenuto tristo il nostro cuore, per questo si sono ottenebrati i nostri occhi.
18 Sion hegye miatt, mely puszta lett, rókák járkálnak rajta.	18 Per il monte Sion, che è desolato, e vi scorrazzano le volpi.
19 De te, Uram, örökké megmaradsz, trónod nemzedékről nemzedékre.	19 Ma tu, o Signore, rimarrai in eterno, il tuo trono per tutte le generazioni.
20 Miért feledkezel meg rólunk örökre, miért hagysz el minket hosszú napokra?	20 E come? tu eterno ti dimenticherai di noi? Ci abbandonerai per tanto tempo?
21 Téríts magadhoz, Uram, és megtérünk, újítsd meg napjainkat, mint hajdan!	21 Facci tornare a te, o Signore, e torneremo, rinnovella i nostri giorni come altre volte.
22 Vagy talán végképp elvetettél minket, oly nagyon megharagudtál miránk?	22 Ma tu ci hai rigettati del tutto, ti sei sdegnato senza misura contro di noi.