Jeremiás siralmai 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Emlékezz, Uram, mi történt velünk, tekints ránk és lásd gyalázatunkat!	1 Remember, O Lord, what is come upon us: consider and behold our reproach.
2 Örökségünk jövevényekre szállt, házaink idegenekre.	2 Our inheritance is turned to aliens: our houses to strangers.
3 Árvák lettünk, és apátlanok, anyáink olyanok, mint az özvegyek.	3 We are become orphans without a father: our mothers are as widows.
4 Vizünket pénzért isszuk, fánkat vételárért kapjuk.	4 We have drunk our water for money: we have bought our wood.
5 Nyakunkon vannak üldözőink, elfáradtunk, és nincs nyugalmunk.	5 We were dragged by the necks, we were weary and no rest was given us.
6 Egyiptomnak nyújtottunk kezet, s Asszíriának, hogy jóllakjunk kenyérrel.	6 We have given our hand to Egypt, and to the Assyrians, that we might be satisfied with bread.
7 Atyáink vétkeztek, és nincsenek többé, s mi hordozzuk bűneiket.	7 Our fathers have sinned, and are not: and we have borne their iniquities.
8 Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiragadjon kezükből.	8 Servants have ruled over us: there was none to redeem us out of their hand.
9 Életünk kockáztatásával szerezzük kenyerünket kard elől a pusztában.	9 We fetched our bread at the peril of our lives, because of the sword in the desert.
10 Bőrünk izzik, mint a kemence, a hevesen kínzó éhségtől.	10 Our skin was burnt as an oven, by reason of the violence of the famine.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szüzeket Júda városaiban.	11 They oppressed the women in Sion, and the virgins in the cities of Juda.
12 A fejedelmeket felakasztották kezükkel, a vének személyét nem tisztelték.	12 The princes were hanged up by their hand: they did not respect the persons of the ancient.
13 Az ifjak malmot hajtanak, és a gyermekek fahordásban rogyadoznak.	13 They abused the young men indecently: and the children fell under the wood.
14 A vének eltűntek a kapuból, az ifjak abbahagyták hárfajátékukat.	14 The ancients have ceased from the gates: the young men from the choir of the singers.
15 Eltűnt szívünk vidámsága, gyászra fordult a körtáncunk.	15 The joy of our heart is ceased, our dancing is turned into mourning.
16 Leesett a koszorú a fejünkről; jaj nekünk, mert vétkeztünk!	16 The crown is fallen from our head woe to us, because we have sinned.
17 Ezért lett szomorú a szívünk, ezért homályosult el a szemünk;	17 Therefore is our heart sorrowful, therefore are our eyes become dim,
18 Sion hegye miatt, mely puszta lett, rókák járkálnak rajta.	18 For mount Sion, because it is destroyed, foxes have walked upon it.
19 De te, Uram, örökké megmaradsz, trónod nemzedékről nemzedékre.	19 But thou, O Lord, shalt remain for ever, thy throne from generation to generation.
20 Miért feledkezel meg rólunk örökre, miért hagysz el minket hosszú napokra?	20 Why wilt thou forget us for ever? why wilt thou forsake us for a long time?
21 Téríts magadhoz, Uram, és megtérünk, újítsd meg napjainkat, mint hajdan!	21 Convert us, O Lord, to thee, and we shall be converted: renew our days, as from the beginning.
22 Vagy talán végképp elvetettél minket, oly nagyon megharagudtál miránk?	22 But thou hast utterly rejected us, thou art exceedingly angry against us.