A zsoltárok könyve 91

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Aki a Fölségesnek oltalmában lakik, a Mindenható árnyékában nyugszik,	1 ψαλμος ωδης εις την ημεραν του σαββατου
2 azt mondja az Úrnak: »Te vagy az én oltalmazóm és erősségem, Istenem, akiben bizakodom.«	2 αγαθον το εξομολογεισθαι τω κυριω και ψαλλειν τω ονοματι σου υψιστε
3 Mert ő megment engem a vadászok tőrétől, a súlyos veszélytől.	3 του αναγγελλειν το πρωι το ελεος σου και την αληθειαν σου κατα νυκτα
4 Szárnyával árnyékot borít rád, és tollai alatt menedékre találsz; Pajzs és páncél az ő hűsége,	4 εν δεκαχορδω ψαλτηριω μετ' ωδης εν κιθαρα
5 nem kell félned az éjszaka rémeitől, a nappal repülő nyíltól,	5 οτι ευφρανας με κυριε εν τω ποιηματι σου και εν τοις εργοις των χειρων σου αγαλλιασομαι
6 a sötétben látogató járványtól, a délben pusztító ragálytól.	6 ως εμεγαλυνθη τα εργα σου κυριε σφοδρα εβαθυνθησαν οι διαλογισμοι σου
7 Ezren essenek el bár oldalad mellől és tízezren jobbod felől, hozzád semmi sem közeledik.	7 ανηρ αφρων ου γνωσεται και ασυνετος ου συνησει ταυτα
8 Sőt saját szemeddel fogod nézni, meglátod a gonoszok bűnhődését.	8 εν τω ανατειλαι τους αμαρτωλους ως χορτον και διεκυψαν παντες οι εργαζομενοι την ανομιαν οπως αν εξολεθρευθωσιν εις τον αιωνα του αιωνος
9 Mert te vagy, Uram, menedékem! Ha a Fölségest választottad oltalmadnak,	9 συ δε υψιστος εις τον αιωνα κυριε
10 balszerencse nem ér téged, csapás nem jut sátrad közelébe.	10 οτι ιδου οι εχθροι σου απολουνται και διασκορπισθησονται παντες οι εργαζομενοι την ανομιαν
11 Mert angyalainak parancsol felőled, hogy minden utadon őrizzenek.	11 και υψωθησεται ως μονοκερωτος το κερας μου και το γηρας μου εν ελαιω πιονι
12 Kezükön hordoznak téged, hogy kőbe ne üssed lábadat.	12 και επειδεν ο οφθαλμος μου εν τοις εχθροις μου και εν τοις επανιστανομενοις επ' εμε πονηρευομενοις ακουσεται το ους μου
13 Áspiskígyón és viperán fogsz járni, eltiprod az oroszlánt és a sárkányt.	13 δικαιος ως φοινιξ ανθησει ωσει κεδρος η εν τω λιβανω πληθυνθησεται
14 Mivel bennem bízik, megszabadítom, oltalma leszek, mert ismeri nevemet.	14 πεφυτευμενοι εν τω οικω κυριου εν ταις αυλαις του θεου ημων εξανθησουσιν
15 Ha kiált hozzám, meghallgatom, a szorongatás idején vele leszek, megmentem és megdicsőítem.	15 ετι πληθυνθησονται εν γηρει πιονι και ευπαθουντες εσονται
16 Betöltöm őt hosszú élettel, és megmutatom neki üdvösségemet.	16 του αναγγειλαι οτι ευθης κυριος ο θεος μου και ουκ εστιν αδικια εν αυτω