A zsoltárok könyve 91

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Aki a Fölségesnek oltalmában lakik, a Mindenható árnyékában nyugszik,	1 Qui habite le secret d'Elyôn passe la nuit à l'ombre de Shaddaï,
2 azt mondja az Úrnak: »Te vagy az én oltalmazóm és erősségem, Istenem, akiben bizakodom.«	2 disant à Yahvé: Mon abri, ma forteresse, mon Dieu sur qui je compte!
3 Mert ő megment engem a vadászok tőrétől, a súlyos veszélytől.	3 C'est lui qui t'arrache au filet de l'oiseleur qui s'affaire à détruire;
4 Szárnyával árnyékot borít rád, és tollai alatt menedékre találsz; Pajzs és páncél az ő hűsége,	4 il te couvre de ses ailes, tu as sous son pennage un abri. Armure et bouclier, sa vérité.
5 nem kell félned az éjszaka rémeitől, a nappal repülő nyíltól,	5 Tu ne craindras ni les terreurs de la nuit, ni la flèche qui vole de jour,
6 a sötétben látogató járványtól, a délben pusztító ragálytól.	6 ni la peste qui marche en la ténèbre, ni le fléau qui dévaste à midi.
7 Ezren essenek el bár oldalad mellől és tízezren jobbod felől, hozzád semmi sem közeledik.	7 Qu'il en tombe mille à tes côtés et 10.000 à ta droite, toi, tu restes hors d'atteinte.
8 Sőt saját szemeddel fogod nézni, meglátod a gonoszok bűnhődését.	8 Il suffit que tes yeux regardent, tu verras le salaire des impies,
9 Mert te vagy, Uram, menedékem! Ha a Fölségest választottad oltalmadnak,	9 toi qui dis: Yahvé mon abri! et qui fais d'Elyôn ton refuge.
10 balszerencse nem ér téged, csapás nem jut sátrad közelébe.	10 Le malheur ne peut fondre sur toi, ni la plaie approcher de ta tente:
11 Mert angyalainak parancsol felőled, hogy minden utadon őrizzenek.	11 il a pour toi donné ordre à ses anges de te garder en toutes tes voies.
12 Kezükön hordoznak téged, hogy kőbe ne üssed lábadat.	12 Sur leurs mains ils te porteront pour qu'à la pierre ton pied ne heurte;
13 Áspiskígyón és viperán fogsz járni, eltiprod az oroszlánt és a sárkányt.	13 sur le fauve et la vipère tu marcheras, tu fouleras le lionceau et le dragon.
14 Mivel bennem bízik, megszabadítom, oltalma leszek, mert ismeri nevemet.	14 Puisqu'il s'attache à moi, je l'affranchis, je l'exalte puisqu'il connaît mon nom.
15 Ha kiált hozzám, meghallgatom, a szorongatás idején vele leszek, megmentem és megdicsőítem.	15 Il m'appelle et je lui réponds: "Je suis près de lui dans la détresse, je le délivre et je le glorifie,
16 Betöltöm őt hosszú élettel, és megmutatom neki üdvösségemet.	16 de longs jours je veux le rassasier et je ferai qu'il voie mon salut.