A zsoltárok könyve 63

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Dávid zsoltára, amikor Júda sivatagjában tartózkodott.	1 εις το τελος ψαλμος τω δαυιδ
2 Isten, én Istenem, pirkadatkor már előtted virrasztok. Téged szomjaz a lelkem, utánad sóvárog a testem, puszta, úttalan, víztelen vidéken.	2 εισακουσον ο θεος της φωνης μου εν τω δεεσθαι με απο φοβου εχθρου εξελου την ψυχην μου
3 Bárcsak megjelenhetnék előtted a szent helyen, és láthatnám hatalmadat és dicsőségedet!	3 εσκεπασας με απο συστροφης πονηρευομενων απο πληθους εργαζομενων την ανομιαν
4 Hisz irgalmad jobb, mint az élet, ajkam téged dicsér.	4 οιτινες ηκονησαν ως ρομφαιαν τας γλωσσας αυτων ενετειναν τοξον αυτων πραγμα πικρον
5 Áldani akarlak, amíg csak élek, és nevedben emelem fel kezemet.	5 του κατατοξευσαι εν αποκρυφοις αμωμον εξαπινα κατατοξευσουσιν αυτον και ου φοβηθησονται
6 Szinte zsírral és kövérséggel telik el a lelkem, ujjong az ajkam és dicsér a szám.	6 εκραταιωσαν εαυτοις λογον πονηρον διηγησαντο του κρυψαι παγιδας ειπαν τις οψεται αυτους
7 Ha reggelenként rólad elmélkedem, rád gondolok fekvőhelyemen.	7 εξηρευνησαν ανομιας εξελιπον εξερευνωντες εξερευνησει προσελευσεται ανθρωπος και καρδια βαθεια
8 Hisz te megsegítettél engem, és szárnyad árnyékában örvendezhetem.	8 και υψωθησεται ο θεος βελος νηπιων εγενηθησαν αι πληγαι αυτων
9 Lelkem tehozzád tapad, és jobbod erősen tart engem.	9 και εξησθενησαν επ' αυτους αι γλωσσαι αυτων εταραχθησαν παντες οι θεωρουντες αυτους
10 Akik pedig meg akarják rontani életemet, lesüllyednek a föld mélységeibe,	10 και εφοβηθη πας ανθρωπος και ανηγγειλαν τα εργα του θεου και τα ποιηματα αυτου συνηκαν
11 kard hatalmába kerülnek, sakálok osztályrésze lesznek.	11 ευφρανθησεται δικαιος επι τω κυριω και ελπιει επ' αυτον και επαινεσθησονται παντες οι ευθεις τη καρδια
12 Örvendezik akkor majd a király Istenben; Akik rá esküsznek, diadalmaskodnak valamennyien, mert elnémul a szája azoknak, akik gonoszat beszélnek.