Jób könyve 24

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Biblia Tysiąclecia
1 Nincsenek az idők elrejtve a Mindenható elől, de akik ismerik őt, nem tudják ítélete napjait.	1 Czemu Wszechmocny nie ustala terminów, a najbliżsi nie znają dni Jego?
2 Vannak, akik odébb tolják a határokat, elrabolnak nyájakat, hogy legeltessék azokat;	2 Nieprawi przesuwają granice, trzodę kradną z pasterzem,
3 elhajtják az árvák szamarát, zálogul elveszik az özvegy marháját,	3 osła zajmują sierotom i wołu wdowie zabierają w zastaw.
4 lelökik a szegényt az útról s elnyomják a föld nyomorultjait mind.	4 Ubogich usuwa się z drogi, biedni się wszyscy chowają
5 Mások, mint a vadszamár a vadonban, úgy mehetnek dolgukra, leshetik a prédát, s a puszta nyújt élelmet gyermekeiknek,	5 niby osły na pustkowiu. Wychodzą, by szukać pracy, żywności szukają do wieczora, pożywienia dla dzieci.
6 más mezején kell aratniuk, s a gonosz szőlőjében szüretelniük,	6 W polu żniwują po nocy, męczą się w winnicy bogacza,
7 mezítelenül, ruha nélkül hálnak, és nincs a hidegben takarójuk.	7 nocują nago, bez odzienia, nie mają okrycia na mrozie,
8 Áznak a hegyi záporoktól, minthogy nincs födelük, a sziklához simulnak.	8 gdy burza ich w górach zaskoczy, do skały bezdomni się tulą.
9 Erőszakot tesznek, kifosztják az árvát, megrabolják a szegény népet.	9 Sieroty odrywa się od piersi i w zastaw zdziera się suknię.
10 Ezek pedig mezítelenül, ruha nélkül járnak s éhesen hordják a kévéket,	10 Nago chodzą, bez odzienia. Głodni dźwigają kłosy.
11 falaik között olajat sajtolnak, taposnak a sajtóban és mellette szomjaznak,	11 Wśród murów się męczą w południe, choć depczą tłocznie - spragnieni.
12 a városban halálra váltak nyögnek, feljajdul a megsebzettek lelke, de Isten nem ügyel könyörgésükre.	12 Jęcząc, umierają w mieście, ranni wołają: Ratunku! - a Bóg nie słyszy wołania.
13 Ezek a fény ellen lázadozók, akik nem ismerik az ő útjait, és nem járnak ösvényein:	13 Inni nie cierpią światła, nie chcą uznać Jego dróg, na ścieżkach Jego nie trwają.
14 reggeli szürkületben kel a gyilkos, megöli a szegényt és a nyomorgót, éjjel pedig elmegy tolvajnak.	14 Morderca nie wstaje za dnia, by zabić biedaka, nędzarza, lecz chodzi po nocy jak złodziej.
15 A házasságtörő szeme az alkonyatot lesi, és mondja: ‘Nem lát senki szeme, s az elleplezi az arcot.’	15 Czeka na mrok cudzołożnik, mówi: Mnie oko nie dojrzy, mrok jest zasłoną dla twarzy.
16 Betörnek a sötétben a házakba, amelyeket nappal megjelöltek maguknak, és nem akarnak napvilágról tudni.	16 O zmroku do mieszkań się włamią, za dnia dom szczelnie zamknięty, światła oni nie cierpią.
17 Ha hirtelen feltűnik a hajnal, halál árnyékának vélik, a sötétben pedig úgy járnak, mintha nappal lenne.	17 Mrokiem zda się im dojrzany poranek, przywykli do grozy nocy.
18 ‘Könnyű az a víz színén. Átkozott a birtokrésze a földön, szüretelő nem veszi útját a szőlője felé.
19 Szárazság és hőség eltünteti a hó vizét, az alvilág pedig a bűnösöket.
20 Az anyaöl megfeledkezik róla, férgek az ő finom falatja; nem marad emlékezetben, összetörik, mint a gyümölcstelen fát.
21 Magtalannal barátkozik, aki nem szül, és nem tesz jót az özveggyel.
22 Lerántja a hatalmasokat erejével, de amikor áll, sem biztos életében.
23 Isten alkalmat ad neki bűnbánatra, de ő kevélyen visszaél vele; szeme azonban az ő útjain van.
24 Kimagaslanak egy időre, de nem lesznek állandók, lehajtják és letépik őket, mint a többit, és levágják, mint a kalász fejét.’
25 Talán nincs ez így? Ki hazudtol meg engem? és ki veszi semmibe szavamat?«