Jób könyve 24

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KING JAMES BIBLE
1 Nincsenek az idők elrejtve a Mindenható elől, de akik ismerik őt, nem tudják ítélete napjait.	1 Why, seeing times are not hidden from the Almighty, do they that know him not see his days?
2 Vannak, akik odébb tolják a határokat, elrabolnak nyájakat, hogy legeltessék azokat;	2 Some remove the landmarks; they violently take away flocks, and feed thereof.
3 elhajtják az árvák szamarát, zálogul elveszik az özvegy marháját,	3 They drive away the ass of the fatherless, they take the widow's ox for a pledge.
4 lelökik a szegényt az útról s elnyomják a föld nyomorultjait mind.	4 They turn the needy out of the way: the poor of the earth hide themselves together.
5 Mások, mint a vadszamár a vadonban, úgy mehetnek dolgukra, leshetik a prédát, s a puszta nyújt élelmet gyermekeiknek,	5 Behold, as wild asses in the desert, go they forth to their work; rising betimes for a prey: the wilderness yieldeth food for them and for their children.
6 más mezején kell aratniuk, s a gonosz szőlőjében szüretelniük,	6 They reap every one his corn in the field: and they gather the vintage of the wicked.
7 mezítelenül, ruha nélkül hálnak, és nincs a hidegben takarójuk.	7 They cause the naked to lodge without clothing, that they have no covering in the cold.
8 Áznak a hegyi záporoktól, minthogy nincs födelük, a sziklához simulnak.	8 They are wet with the showers of the mountains, and embrace the rock for want of a shelter.
9 Erőszakot tesznek, kifosztják az árvát, megrabolják a szegény népet.	9 They pluck the fatherless from the breast, and take a pledge of the poor.
10 Ezek pedig mezítelenül, ruha nélkül járnak s éhesen hordják a kévéket,	10 They cause him to go naked without clothing, and they take away the sheaf from the hungry;
11 falaik között olajat sajtolnak, taposnak a sajtóban és mellette szomjaznak,	11 Which make oil within their walls, and tread their winepresses, and suffer thirst.
12 a városban halálra váltak nyögnek, feljajdul a megsebzettek lelke, de Isten nem ügyel könyörgésükre.	12 Men groan from out of the city, and the soul of the wounded crieth out: yet God layeth not folly to them.
13 Ezek a fény ellen lázadozók, akik nem ismerik az ő útjait, és nem járnak ösvényein:	13 They are of those that rebel against the light; they know not the ways thereof, nor abide in the paths thereof.
14 reggeli szürkületben kel a gyilkos, megöli a szegényt és a nyomorgót, éjjel pedig elmegy tolvajnak.	14 The murderer rising with the light killeth the poor and needy, and in the night is as a thief.
15 A házasságtörő szeme az alkonyatot lesi, és mondja: ‘Nem lát senki szeme, s az elleplezi az arcot.’	15 The eye also of the adulterer waiteth for the twilight, saying, No eye shall see me: and disguiseth his face.
16 Betörnek a sötétben a házakba, amelyeket nappal megjelöltek maguknak, és nem akarnak napvilágról tudni.	16 In the dark they dig through houses, which they had marked for themselves in the daytime: they know not the light.
17 Ha hirtelen feltűnik a hajnal, halál árnyékának vélik, a sötétben pedig úgy járnak, mintha nappal lenne.	17 For the morning is to them even as the shadow of death: if one know them, they are in the terrors of the shadow of death.
18 ‘Könnyű az a víz színén. Átkozott a birtokrésze a földön, szüretelő nem veszi útját a szőlője felé.	18 He is swift as the waters; their portion is cursed in the earth: he beholdeth not the way of the vineyards.
19 Szárazság és hőség eltünteti a hó vizét, az alvilág pedig a bűnösöket.	19 Drought and heat consume the snow waters: so doth the grave those which have sinned.
20 Az anyaöl megfeledkezik róla, férgek az ő finom falatja; nem marad emlékezetben, összetörik, mint a gyümölcstelen fát.	20 The womb shall forget him; the worm shall feed sweetly on him; he shall be no more remembered; and wickedness shall be broken as a tree.
21 Magtalannal barátkozik, aki nem szül, és nem tesz jót az özveggyel.	21 He evil entreateth the barren that beareth not: and doeth not good to the widow.
22 Lerántja a hatalmasokat erejével, de amikor áll, sem biztos életében.	22 He draweth also the mighty with his power: he riseth up, and no man is sure of life.
23 Isten alkalmat ad neki bűnbánatra, de ő kevélyen visszaél vele; szeme azonban az ő útjain van.	23 Though it be given him to be in safety, whereon he resteth; yet his eyes are upon their ways.
24 Kimagaslanak egy időre, de nem lesznek állandók, lehajtják és letépik őket, mint a többit, és levágják, mint a kalász fejét.’	24 They are exalted for a little while, but are gone and brought low; they are taken out of the way as all other, and cut off as the tops of the ears of corn.
25 Talán nincs ez így? Ki hazudtol meg engem? és ki veszi semmibe szavamat?«	25 And if it be not so now, who will make me a liar, and make my speech nothing worth?