Eclesiastés/Qohelet 10

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Una mosca muerta corrompe y hace fermentar el óleo del perfumista. Pesa más un poco de insensatez que la sabiduría y la gloria.	1 Az elhullott legyek tönkreteszik a kenet illatát, bölcsességnél és dicsőségnél erősebb egy csipetnyi s ideig való balgaság.
2 El sabio piensa rectamente, y el necio lo hace torcidamente.	2 A bölcsnek szíve jobbra tart, a balga szíve pedig balra.
3 Por cualquier camino que vaya, al necio le falta el buen sentido, y hace que se diga de él: «Es un necio».	3 A balga, amikor úton van, mivel ő esztelen, mindenkit ostobának gondol.
4 Si el que gobierna se irrita contra ti, no te salgas de quicio, porque la sangre fría evita grandes fallas.	4 Ha az uralkodó haragra gerjed ellened, el ne hagyd a helyedet, mivel a higgadtság nagy hibát is helyrehoz.
5 Hay un mal que yo he visto bajo el sol, como error que procede de la autoridad:	5 Van egy baj, amelyet a nap alatt láttam, mely tévedés a fejedelem részéről:
6 el necio es promovido a los puestos más altos y los nobles rebajados a los puestos inferiores.	6 Balga ember magas méltóságba jut, előkelők pedig alacsony sorban ülnek.
7 Yo vi esclavos montados a caballo y príncipes de a pie, como los esclavos.	7 Szolgákat láttam lóháton, fejedelmek pedig gyalog jártak, mintha szolgák volnának.
8 El que cava una fosa cae en ella y al que derriba un cerco, lo muerde una serpiente.	8 Aki vermet ás, beleesik abba, aki sövényt bont, megmarja a kígyó!
9 El que saca piedras se lastima con ellas y el que corta leña está expuesto al peligro.	9 Aki követ fejt, megsérül attól, aki fát vág, megsebesül általa.
10 Si el hierro está mellado, y no lo afilan, es preciso redoblar las fuerzas: por eso es provechoso emplear bien la sabiduría.	10 Ha a vas elcsorbul, és nem olyan, mint azelőtt, hanem életlen, sok munkával kell megélesíteni; a bölcsesség is a serénység nyomában jár.
11 Si la serpiente muerde porque falla el encantamiento, ¿qué provecho saca el encantador?	11 Mint amikor titokban marna meg a kígyó, semmivel sem különb az, aki titkon rágalmaz.
12 Las palabras del sabio son recibidas con agrado, pero al necio lo pierde su propia lengua:	12 A bölcs szájának szava csupa kedvesség, a balgát pedig ajka romlásba dönti;
13 cuando empieza a hablar, dice insensateces, y cuando termina, las peores locuras;	13 beszédének eleje dőreség, és szája szavának eredménye gonosz tévedés.
14 el insensato multiplica las palabras. El hombre no sabe lo que va a suceder: ¿quién puede anunciarle lo que vendrá después de él?	14 A balga szaporítja a szót: »Az ember nem tudja, mi volt előtte, és hogy mi lesz utána, ki mondhatná meg neki?«
15 El esfuerzo fatiga al necio, porque no se da maña ni para ir a la ciudad.	15 A munka kimeríti a balgákat, úgyhogy még a városba sem tudnak eltalálni.
16 ¡Ay de ti, nación, si tu rey es un joven y tus príncipes comen desde la mañana!	16 Jaj neked, ország, amelynek gyermek a királya, s amelynek főurai már reggel lakmároznak!
17 ¡Feliz de ti, nación, si tienes por rey a un noble de nacimiento, y tus príncipes comen cuando es debido, para reparar sus fuerzas y no para embriagarse!	17 De boldog az ország, amelynek királya szabad ember, és főurai kellő időben étkeznek, táplálkoznak és nem tobzódnak.
18 Por la pereza se desploman las vigas y por la dejadez se viene abajo la casa.	18 A restség miatt meghajolnak a gerendák, és tétlen kezek mellett beázik a háztető.
19 ¡Para divertirse se celebra un banquete, el vino alegra la vida y el dinero responde por todo!	19 A vigadozás kedvéért adnak lakomát; a bor arra való, hogy az élőket felvidítsa, a pénznek pedig minden engedelmeskedik.
20 Ni siquiera en privado maldigas al rey, y ni en tu habitación maldigas a un rico, porque un pájaro puede hacer correr la voz y la indiscreción tiene alas.	20 Még gondolatban se szidalmazd a királyt, még hálókamrádban se gyalázd a gazdagot, mert az ég madarai elviszik szavadat, s a szárnyasok elárulják nekik beszéded!