| 1 Num daqueles dias, estando Jesus no templo ensinando o povo e anunciando a boa nova, juntaram-se os príncipes dos sacerdotes e os escribas com os de Jesus, anciães, | 1 Történt pedig, hogy egy napon, amikor a népet tanította a templomban és az evangéliumot hirdette, odamentek a főpapok és az írástudók a vénekkel együtt, |
| 2 e falaram-lhe neste termos: "Diz-nos com que direito fazes tu estas coisas, ou quem te deu tal autoridade?" | 2 és így szóltak hozzá: »Mondd meg nekünk, milyen hatalommal teszed ezeket, vagy ki adta neked ezt a hatalmat?« |
| 3 Jesus respondeu: "Também eu vos farei uma pergunta. Respondei-me: | 3 Ő így válaszolt nekik: »Én is kérdezek tőletek valamit: Mondjátok meg nekem, |
| 4 O baptismo de João era do céu ou dos homens?" | 4 János keresztsége a mennyből való volt-e vagy az emberektől?« |
| 5 Mas eles discorriam dentro de si: "Se dissermos: do céu, dirá: Por que razão pois, não creste nele? | 5 Azok így tanakodtak egymás között: »Ha azt mondjuk: ‘A mennyből volt’, azt fogja felelni: ‘Miért nem hittetek hát neki?’ |
| 6 Se dissermos dos homens, todo o povo nos apedrejará, porque está convencido que João era um profeta." | 6 Ha pedig azt mondjuk: ‘Az emberektől’, akkor az egész nép megkövez bennünket, mert meg van győződve, hogy János próféta.« |
| 7 Responderam, pois, que não sabiam donde era. | 7 Ezért azt válaszolták, hogy nem tudják, honnét való. |
| 8 Jesus, disse-lhes: "Nem eu vos direi com que autoridade faço estas coisas." | 8 Erre Jézus azt mondta nekik: »Akkor én sem mondom meg nektek, hogy milyen hatalommal teszem ezeket.« |
| 9 Começou a dizer ao povo esta parábola: "Um homem plantou uma vinha, arrendou-a a uns vinhateiros, e ausentou-se para longe durante muito tempo. | 9 A népnek pedig ezt a példabeszédet kezdte mondani: »Egy ember szőlőt ültetett. Kiadta bérbe a szőlőműveseknek, azután elutazott hosszabb időre. |
| 10 No tempo próprio, enviou um servo aos vinhateiros, para que lhe dessem a sua parte do fruto da vinha. Eles, porém, depois de lhe terem batido, reenviaram-no com as mãos vazias. | 10 Amikor eljött az ideje, elküldött egy szolgát a szőlőművesekhez, hogy a szőlő terméséből adják oda neki a ráeső részt. De a szőlőmunkások megverték, és üres kézzel elkergették. |
| 11 Tornou a enviar outro servo. Mas eles, tendo também batido neste, e carregando-o de afrontas, o despediram sem nada. | 11 Ekkor egy másik szolgát küldött; azok azonban azt is megverték, gyalázattal illették, és üres kézzel elkergették. |
| 12 Tornou a enviar ainda terceiro. E eles, ferindo-o, deitaram fora também a este. | 12 Erre egy harmadikat is küldött; de azok azt is megsebesítették és kidobták. |
| 13 Disse então o senhor da vinha: Que hei-de fazer? Mandarei meu filho amado; talvez lhe guardarão respeito. | 13 Akkor a szőlő ura így szólt: ‘Mit tegyek? Elküldöm az én kedves fiamat; őt talán megbecsülik.’ |
| 14 Mas, quando os vinhateiros o viram, discorreram entre si, dizendo: Este é o herdeiro, matemo-lo, e será nossa a herança. | 14 A szőlőművesek azonban, amikor meglátták őt, így tanakodtak maguk között: ‘Ez az örökös; öljük meg, és miénk lesz az örökség!’ |
| 15 E, lançando-o fora da vinha, mataram-no. Que lhes fará, pois, o senhor da vinha? | 15 Aztán kidobták őt a szőlőből és megölték. Mit tesz velük ezután a szőlő ura? |
| 16 Virá e acabará de todo com aqueles vinhateiros, e dará a vinha a outros." Tendo eles ouvido isto, disseram: "Deus tal não permita !" | 16 Odamegy és elpusztítja azokat a szőlőműveseket, a szőlőt pedig másoknak adja.« Amikor meghallották ezt, így szóltak: »Távol legyen tőlünk!« |
| 17 Jesus, olhando para eles, disse: "Pois que quer dizer isto que está escrito: A pedra que os edificadores desprezaram, tornou-se pedra angular? (Ps. 117, 22). | 17 Ő azonban végignézett rajtuk és megkérdezte: »Mit jelent hát az, ami írva van: ‘A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett’? |
| 18 Todo o que cair sobre aquela pedra, será quebrado; e sobre quem ela cair, será esmagado." | 18 Mindaz, aki erre a kőre ráesik, összezúzódik, akire pedig ez ráesik, szétmorzsolja azt.« |
| 19 Os príncipes dos sacerdotes e os escribas procuravam lançar-lhe as mãos naquela hora, mas temeram o povo. Compreenderam bem que esta parábola tinha sido dita contra eles. | 19 Abban az órában a főpapok és az írástudók kezet akartak emelni rá, de féltek a néptől; megértették ugyanis, hogy róluk mondta ezt a példabeszédet. |
| 20 Não o perdendo de vista, mandaram espias que se disfarçassem em homens de bem, para o apanharem no que dizia, a fim de o poderem entregar à autoridade e ao poder do governador. | 20 Hogy szemmel tartsák őt, megfigyelőket küldtek, akik magukat igazaknak tettették, hogy megfoghassák őt beszéde alapján, és a hatóság és a helytartó hatalmába adhassák. |
| 21 Estes interrogaram-no, dizendo: "Mestre, sabemos que falas e ensinas rectamente, que não fazes acepção de pessoas, mas que ensinas o caminho de Deus com verdade. | 21 Ezek megkérdezték tőle: »Mester! Tudjuk, hogy helyesen szólsz és tanítasz, s hogy nem vagy személyválogató, hanem igazságban tanítod az Isten útját. |
| 22 É-nos permitido dar o tributo a César ou não ?" | 22 Szabad-e adót fizetnünk a császárnak, vagy nem?« |
| 23 Jesus, conhecendo a sua astúcia, disse-lhes: | 23 Ő észrevette álnokságukat, és azt mondta nekik: |
| 24 "Mostrai-me um dinheiro. De quem é a imagem e a inscrição que tem ?" Responderam : "De César." | 24 »Mutassatok nekem egy dénárt. Kinek a képe és felirata van rajta?« Azt felelték neki: »A császáré.« |
| 25 Ele disse-lhes: "Dai pois a César o que é de César, e a Deus o que é de Deus." | 25 Erre azt mondta nekik: »Adjátok hát meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.« |
| 26 Não puderam surpreendê-lo em qualquer palavra diante do povo. Admirados da sua resposta, calaram-se. | 26 Így nem tudtak belekötni szavaiba, melyeket a nép előtt mondott; inkább elcsodálkoztak feleletén, és elhallgattak. |
| 27 Aproximaram-se depois alguns saduceus, que negam a ressurreição, e fizeram-lhe a seguinte pergunta: | 27 Odamentek hozzá néhányan a szaddúceusok közül, akik tagadják a feltámadást, és megkérdezték őt: |
| 28 "Mestre, Moisés deixou-nos escrito: Se morrer o irmão de algum, tendo mulher, e não deixar filhos, case-se com ela o seu irmão, para dar descendência ao seu irmão (Dt. 25,5-6). | 28 »Mester, Mózes előírta nekünk: Ha valakinek meghal a testvére, akinek felesége volt, de gyermeke nem, akkor a testvér vegye el az asszonyt, és támasszon utódot testvérének . |
| 29 Ora havia sete irmãos. O primeiro casou, e morreu sem filhos. | 29 Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt gyermek nélkül. |
| 30 Casou também o segundo com a viúva, e morreu sem filhos. | 30 Előbb a második, |
| 31 Casou depois com ela o terceiro. E assim sucessivamente todos os sete, e morreram sem deixar filhos. | 31 majd a harmadik vette feleségül őt, és hasonlóképpen mind a heten, gyermeket nem hagyva, mind meghaltak. |
| 32 Morreu enfim também a mulher, depois de todos eles. | 32 Végül meghalt az asszony is. |
| 33 Na ressurreição, de qual deles será ela mulher, pois que o foi de todos sete?" | 33 A feltámadáskor ezek közül kinek lesz a felesége az asszony? Hiszen mind a hétnek felesége volt.« |
| 34 Jesus disse-lhes: "Os filhos deste século casam e são dados em casamento, | 34 Jézus ezt felelte nekik: »E világ fiai házasodnak és férjhez mennek. |
| 35 mas os que forem julgados dignos do século futuro e da ressurreição dos mortos, nem os homens desposarão mulheres, nem as mulheres homens, | 35 Azok pedig, akik méltók lesznek elnyerni a másik világot és a halálból való föltámadást, nem házasodnak, és férjhez sem mennek, |
| 36 porque não poderão jamais morrer; porquanto são semelhantes aos anjos, e são filhos de Deus, visto serem filhos da ressurreição. | 36 hiszen többé már meg sem halhatnak. Hasonlók lesznek ugyanis az angyalokhoz, és Isten fiai lesznek, mert a feltámadás fiai. |
| 37 Que os mortos hajam de ressuscitar, o mostrou também Moisés a propósito da sarça, quando chamou ao Senhor o Deus de Abraão, o Deus de Isaac, o Deus de Jacob (Ex. 3,6). | 37 Hogy pedig a halottak feltámadnak, azt Mózes is jelezte a csipkebokornál, amikor az Urat ‘Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének’ mondta. |
| 38 Ora Deus não é Deus de mortos, mas de vivos, porque para ele, todos são vivos." | 38 Isten pedig nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él.« |
| 39 Alguns dos escribas disseram-lhe: "Mestre, falaste bem" | 39 Ekkor néhány írástudó azt mondta neki: »Mester! Helyesen feleltél.« |
| 40 Dali em diante, não se atreveram mais a interrogá-lo. | 40 És többé nem mertek kérdezni tőle semmit. |
| 41 Jesus disse-lhes: "Como dizem que o Cristo é filho de David? | 41 Ekkor ő kérdezte meg tőlük: »Hogyan mondhatják Krisztust Dávid fiának, |
| 42 Quàndo o mesmo David, no livro dos Salmos (109,1), diz: Disse o Senhor ao meu Senhor; Senta-te à minha direita, | 42 amikor maga Dávid mondja a zsoltárok könyvében: ‘Így szólt az Úr az én Uramhoz: Ülj az én jobbomra, |
| 43 até que eu ponha os teus inimigos por escabelo de teus pés. | 43 míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem!’ |
| 44 Se David, pois, lhe chama Senhor, como pode ele ser seu filho?" | 44 Dávid tehát Urának hívja őt. Hogyan lehet akkor az ő fia?« |
| 45 Depois, ouvindo-o todo o povo, Jesus disse aos seus discípulos: | 45 Ezután az egész nép hallatára ezt mondta tanítványainak: |
| 46 "Guardai-vos dos escribas, que gostam de andar com vestidos compridos, de ser saudados nas praças, de ocupar as primeiras cadeiras nas sinagogas, e os primeiros lugares nos banquetes; | 46 »Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek pompás öltözékben járni, és kedvelik azt, ha köszöntik őket a tereken, meg az első üléseket a zsinagógákban, és a főhelyeket a lakomákon. |
| 47 que devoram as casas das viúvas, a pretexto de longas orações. Estes receberão uma condenação mais severa." | 47 Felélik az özvegyek házát, miközben színleg nagyokat imádkoznak. Ezekre súlyosabb ítélet vár.« |
