| 1 Foi Josafat muito rico e muito ilustre, e ligou-se, por laços de família, com Acab (visto o seu filho Jorão ter casado com Atalia, filha deste). | 1 Jozafát tehát igen gazdag és híres volt, és sógorságra lépett Áchábbal. |
| 2 Passados anos, foi ter com ele à Samaria. Acab, à sua chegada, mandou matar muitos carneiros e bois para ele e para o povo que com ele tinha ido, e persuadiu-o a que marchasse contra Ramot de Galaad. | 2 Néhány esztendő múlva le is ment hozzá Szamariába. Megérkezésekor Ácháb igen sok kost és marhát vágatott neki s a vele jött népnek, és rábeszélte, hogy vonuljon fel vele Rámót-Gileád ellen. |
| 3 Acab, rei de Israel, disse a Josafat, rei de Judá: Vem comigo contra Ramot de Galaad. Josafat respondeu-lhe: Farei o que tu fizeres, o meu povo fará o que fizer o teu: iremos contigo à guerra. | 3 Azt mondta Ácháb, Izrael királya, Jozafátnak, Júda királyának: »Gyere velem Rámót-Gileád ellen.« Ő azt felelte neki: »Úgy akarom, ahogy te, amint a te néped, úgy akarja az én népem is: veled leszünk a harcban.« |
| 4 Josafat, porém, acrescentou ao rei de Israel: Peço-te que consultes hoje a vontade do Senhor. | 4 Majd azt mondta Jozafát Izrael királyának: »Kérdezd meg kérlek tüstént az Úr szavát.« |
| 5 O rei de Israel juntou quatrocentos profetas (falsos) e disse-lhes: Devemos nós ir atacar Ramot de Galaad, ou deixai-nos estar quietos? Eles responderam: Vai, que Deus a entregará nas mãos do rei. | 5 Erre Izrael királya egybegyűjtött a próféták közül négyszáz embert és megkérdezte tőlük: »Elmenjünk-e hadakozni Rámót-Gileád ellen, vagy maradjunk nyugton?« Azok azt felelték: »Menj fel, és Isten azt a király kezébe adja.« |
| 6 Josafat disse: Não há aqui algum profeta do Senhor, para também o consultarmos? | 6 Jozafát azonban így szólt: »Nincs-e itt az Úr valamelyik prófétája, hogy tőle is kérdezősködhessünk?« |
| 7 O rei de Israel disse a Josafat: Aqui há um homem, por meio do qual podemos consultar a vontade do Senhor; todavia eu aborreço-o, porque nunca me profetiza coisa boa, mas sempre o mal: é Miqueias, filho de Jemla. Josafat disse-lhe: Ó rei, não fales assim. | 7 Izrael királya erre így válaszolt Jozafátnak: »Van itt egy ember, akitől megkérdezhetnénk az Úr akaratát, de én gyűlölöm őt, mert nem jövendöl nekem jót, hanem mindig csak rosszat; ez Mikeás, Jemla fia.« Ezt mondta erre Jozafát: »Ne beszélj így, király.« |
| 8 O rei de Israel mandou, então, chamar um dos seus eunucos e disse-lhe: Chama depressa Miqueias, filho de Jemla. | 8 Erre Izrael királya odaszólított egy udvari szolgát s mondta neki: »Hívd ide gyorsan Mikeást, Jemla fiát.« |
| 9 O rei de Israel e Josafat, rei de Judá, estavam sentados cada um em seu trono, vestidos com magnificência real; estavam sentados na praça que está junto da porta de Samaria, e todos os (falsos) profetas profetizavam diante deles. | 9 Ezalatt mindketten, Izrael királya és Jozafát, Júda királya, királyi díszbe öltözötten trónusukon ültek. A Szamaria kapuja mellett levő térségen ültek és a próféták valamennyien prófétáltak előttük. |
| 10 Então Sedecias, filho de Canaana, fez para si uns chifres de ferro, e disse: Eis o que diz o Senhor: Com estes sacudirás tu a Síria, até a destruíres. | 10 Cidkija, Kánaána fia, vasszarvakat is készített magának, és azt mondta: »Ezt üzeni az Úr: Ilyenekkel ökleled majd Szíriát, amíg csak el nem tiprod.« |
| 11 Todos os profetas profetizavam do mesmo modo, dizendo: Marcha para Ramot de Galaad, que serás bem sucedido, pois o Senhor a entregará nas mãos do rei. | 11 Valamennyi próféta is hasonlóképpen prófétált és azt mondta: »Vonulj csak fel Rámót-Gileád ellen, és sikered lesz, s az Úr a király kezébe adja.« |
| 12 O mensageiro, que tinha ido chamar Miqueias, disse-lhe: Sabe que todos os profetas profetizam, a uma voz, ao rei, bom sucesso; peço-te, pois, que as tuas palavras não discordem das deles e que profetizes um sucesso favorável. | 12 Eközben az a követ, aki elment, hogy elhívja Mikeást, azt mondta neki: »Íme, valamennyi próféta egyhangúlag jót jövendöl a királynak: kérlek tehát, hogy a te szavad se térjen el tőlük, s szólj kedvező dolgokat.« |
| 13 Miqueias respondeu-lhe: Viva o Senhor! Eu não direi senão o que me disser o meu Deus. | 13 Mikeás azt felelte neki: »Az Úr életére mondom, hogy azt fogom mondani, amit Istenem mond majd nekem.« |
| 14 Quando chegou à presença do rei, o rei disse-lhe: Miqueias, devemos ir contra Ramot de Galaad, para combater, ou deixar-nos estar quietos? Ele respondeu-lhe: Ide, porque tudo vos correrá bem: os inimigos serão entregues nas vossas mãos, | 14 Amikor aztán a királyhoz ért, a király így szólt hozzá: »Mikeás, elmenjünk-e hadakozni Rámót-Gileád ellen, vagy maradjunk nyugton?« Ő azt felelte neki: »Vonuljatok csak fel: minden szerencsésen megy majd végbe, s az ellenség a kezedbe kerül.« |
| 15 O rei disse: Eu te conjuro uma e outra vez que me não digas senão o que é verdade em nome do Senhor. | 15 Erre a király így szólt: »Ismételten s ismételten eskü alatt kényszerítelek, hogy ne mondj nekem az Úr nevében mást, csak azt, ami igaz.« |
| 16 Então Miqueias disse: Eu vi Israel disperso pelos montes, como ovelhas sem pastor. O Senhor disse: Estas gentes não têm chefes; cada um volte em paz para sua casa. | 16 Erre ő így szólt: »Azt láttam, hogy egész Izrael szétszóródott a hegyekben, mint a pásztor nélküli juhnyáj, s az Úr azt mondta: Nincs ezeknek uruk: térjen vissza mindenki békességben házába.« |
| 17 O rei de Israel disse para Josafat: Não te disse eu que este homem nunca me profetiza coisa alguma de bem, mas sempre o que é mau? | 17 Izrael királya erre ezt mondta Jozafátnak: »Nem megmondottam neked, hogy nem jövendöl ez nekem jót, hanem csak rosszat?« |
| 18 Miqueias prosseguiu: Ouvi a palavra do Senhor: Eu vi o Senhor sentado no seu trono e todo o exército do céu que o circundava à direita e à esquerda. | 18 Ő pedig folytatta: »Halljátok tehát az Úr szavát. Láttam az Urat, amint királyi székében ült, s jobbról s balról mellette állt az egész mennyei sereg, |
| 19 E o Senhor disse: Quem enganará Acab, rei de Israel, para que ele marche e pereça em Ramot de Galaad? Respondendo um dum modo, e outro doutro, | 19 és az Úr azt mondta: ‘Ki szedné rá Áchábot, Izrael királyát arra, hogy felmenjen és elessék Rámót-Gileádnál?’ Amíg az egyik így, a másik amúgy beszélt, |
| 20 aproximou-se um espírito maligno, apresentou-se diante do Senhor e disse: Eu o enganarei. O Senhor disse-lhe: Como o enganarás tu? | 20 előlépett a lélek, s megállott az Úr előtt és így szólt: ‘Én rászedem!’ Az Úr megkérdezte: ‘Mivel szeded rá?’ |
| 21 Ele respondeu: Irei e serei um espírito mentiroso na boca de todos os seus profetas. Disse o Senhor: Tu o enganarás e prevalecerás; vai e faze-o assim (eu to permito). | 21 Erre ő azt felelte: ‘Kimegyek s hazug lélek leszek valamennyi prófétája szájában.’ Az Úr ekkor azt mondta: ‘Szedd rá, sikerülni fog, menj csak ki és tégy úgy!’ |
| 22 Repara, pois, que o Senhor pôs (ou permitiu) um espírito de mentira, na boca de todos os teus profetas, e o Senhor pronunciou contra ti desgraças. | 22 Nos tehát, íme, az Úr a hazugság lelkét adta valamennyi prófétád szájába, de az Úr rosszat mondott ki rólad.« |
| 23 Então Sedecias, filho de Canaana, avançando, deu uma bofetada em Miqueias e disse: Por que caminho passou de mim o espírito do Senhor, para te falar a ti? | 23 Odalépett ekkor Cidkija, Kánaána fia, arcul ütötte Mikeást, és azt mondta: »Merre ment el az Úr lelke tőlem, hogy neked szóljon?« |
| 24 Miqueias respondeu: Tu mesmo o verás naquele dia em que fores fugindo de aposento em aposento para te esconderes. | 24 Mikeás erre ezt mondta: »Meglátod majd te magad azon a napon, amikor kamrából kamrába fogsz menekülni, hogy elbújhass.« |
| 25 O rei de Israel ordenou, então: Pegai em Miqueias e levai-o a Amon, governador da cidade, e a Joás, filho de Amelec. | 25 Erre Izrael királya parancsot adott és azt mondta: »Vegyétek Mikeást és vigyétek őt Ámonhoz, a város parancsnokához s Joáshoz, Amelek fiához, |
| 26 Direis: Isto manda o rei: Metei este homem no cárcere e dai-lhe pão de aflição e água de angústia, até que eu volte em paz. | 26 és mondjátok: Ezt üzeni a király: Vessétek tömlöcbe ezt az embert és csak kevés kenyeret s kevés vizet adjatok neki, amíg én békességgel vissza nem térek. |
| 27 Miqueias respondeu: Se tu voltares em paz, não falou o Senhor pela minha boca. E acrescentou: Ouvi isto, povos todos. | 27 Erre Mikeás így szólt: Ha te békességgel visszatérsz, akkor nem szólt általam az Úr! Majd hozzá tette: Halljátok népek mindnyájan!« |
| 28 O rei de Israel, pois, e Josafat, rei de Judá, marcharam contra Ramot de Galaad. | 28 Fel is vonult Izrael királya és Jozafát, Júda királya Rámót-Gileád ellen. |
| 29 O rei de Israel disse para Josafat: Eu m darei de trajo, e assim irei combater, mas tu vem com as tuas vestes. O rei de Israel, mudado o trajo, foi para o combate. | 29 Ekkor Izrael királya azt mondta Jozafátnak: »Megváltoztatom ruhámat, s úgy megyek a harcba, te azonban csak öltsd fel saját ruháidat.« Izrael királya meg is változtatta ruháit, és elment a harcba. |
| 30 Ora o rei da Síria tinha dado aos comandantes da sua cavalaria a ordem seguinte: Não pelejeis contra pequeno nem contra grande, mas sòmente contra o rei de Israel. | 30 Szíria királya azonban parancsot adott lovassága vezéreinek: »Ne harcoljatok se kicsi, se nagy ellen, hanem csak egyedül Izrael királya ellen.« |
| 31 Por isso, quando os comandantes da cavalaria viram Josafat, disseram: Este é o rei de Israel. E cercaram-no, carregando sobre ele; porém ele soltou o seu grito (de guerra) e o Senhor o socorreu, desviando os sírios da sua pessoa. | 31 Ennek következtében, amikor a lovasság vezérei meglátták Jozafátot, azt mondották: »Ez Izrael királya.« Azzal körülvették őt a harcosok, de ő az Úrhoz kiáltott, és ő megsegítette őt s eltérítette őket tőle. |
| 32 Então, tendo visto os capitães da cavalaria que este não era o rei de Israel, deixaram-no. | 32 Amikor ugyanis látták a lovasság vezérei, hogy ő nem Izrael királya, elhagyták. |
| 33 Entretanto aconteceu que um homem do povo atirou à toa uma flecha, e feriu com ela o rei de Israel por entre as junturas da armadura, pelo que ele disse ao seu cocheiro: Volta de rédea e tira-me do combate, porque estou ferido. | 33 Történetesen azonban valaki a népből csak úgy találomra kilőtte nyilát és eltalálta vele Izrael királyát a nyakszirt és a vállak között. Erre ő azt mondta szekérvezetőjének: »Fordulj meg és vigyél ki engem a csatasorból, mert megsebesültem.« |
| 34 Tornou-se tão violenta a batalha naquele dia que o rei de Israel ficou de pé no seu coche, até à tarde, em frente dos Sírios. Morreu ao pôr do sol. | 34 Aznap vége is lett a harcnak. Izrael királya azonban ott állt a szekerén a szírekkel szemben egészen estig és napnyugtakor meghalt. |
