Ezechielis 15

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Et factus est sermo Domini ad me, dicens :	1 Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:
2 Fili hominis, quid fiet de ligno vitis, ex omnibus lignis nemorum quæ sunt inter ligna silvarum ?	2 »Emberfia, különb-e valamivel a szőlőtőke fája a többi fánál, a venyige, mely az erdő fái között van?
3 numquid tolletur de ea lignum ut fiat opus, aut fabricabitur de ea paxillus ut dependeat in eo quodcumque vas ?	3 Vajon vesznek-e belőle fát, hogy valami tárgyat készítsenek? Vagy csinálnak-e belőle cöveket, hogy rajta bármilyen holmi függjön?
4 Ecce igni datum est in escam : utramque partem ejus consumpsit ignis, et medietas ejus redacta est in favillam : numquid utile erit ad opus ?	4 Íme, a tűznek adják eledelül! S ha mindkét végét megemésztette a tűz, és közepe is hamuvá lett, vajon alkalmas lesz-e bármire is?
5 Etiam cum esset integrum, non erat aptum ad opus : quanto magis cum illud ignis devoraverit et combusserit, nihil ex eo fiet operis ?	5 Még amikor ép volt is, akkor sem lehetett belőle csinálni semmit sem; mennyivel kevésbé lehet belőle csinálni valamit, amikor a tűz megemésztette és megégette?
6 Propterea hæc dicit Dominus Deus : Quomodo lignum vitis inter ligna silvarum, quod dedi igni ad devorandum, sic tradam habitatores Jerusalem.	6 Ezért így szól az Úr Isten: amint a szőlővesszőt az erdő fái közül tűznek adtam át, hogy az megeméssze, úgy adom át majd Jeruzsálem lakóit:
7 Et ponam faciem meam in eos : de igne egredientur, et ignis consumet eos : et scietis quia ego Dominus, cum posuero faciem meam in eos,	7 ellenük fordítom arcomat; kimenekülnek a tűzből, de a tűz emészti meg majd őket. S ti megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor arcomat ellenük fordítom,
8 et dedero terram inviam et desolatam, eo quod prævaricatores extiterint, dicit Dominus Deus.	8 Az országot úttalan pusztasággá teszem, mert lázadók voltak« – mondja az Úr Isten.