Jeremiæ 25

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Verbum quod factum est ad Jeremiam, de omni populo Juda, in anno quarto Joakim filii Josiæ regis Juda (ipse est annus primus Nabuchodonosor regis Babylonis),	1 Az ige, mely elhangzott Jeremiáshoz Júda egész népéről Joakimnak, Jozija fiának, Júda királyának negyedik esztendejében, amely Nebukadnezárnak, Babilon királyának első esztendeje volt.
2 quod locutus est Jeremias propheta ad omnem populum Juda, et ad universos habitatores Jerusalem, dicens :	2 Ezt mondta Jeremiás próféta Júda egész népének és Jeruzsálem minden lakójának:
3 A tertiodecimo anno Josiæ filii Amon regis Juda, usque ad diem hanc, iste tertius et vigesimus annus, factum est verbum Domini ad me, et locutus sum ad vos, de nocte consurgens et loquens, et non audistis.	3 »Jozijának, Ámon fiának, Júda királyának tizenharmadik esztendejétől mind a mai napig, vagyis huszonhárom esztendőn át hangzott az Úr igéje hozzám; és szóltam hozzátok, idejekorán szóltam, de nem hallgattátok meg.
4 Et misit Dominus ad vos omnes servos suos prophetas, consurgens diluculo, mittensque : et non audistis, neque inclinastis aures vestras ut audiretis,	4 Az Úr elküldte hozzátok összes szolgáját, a prófétákat, idejekorán küldte, de nem hallgattátok meg, és nem hajtottátok oda fületeket, hogy meghalljátok,
5 cum diceret : Revertimini unusquisque a via sua mala, et a pessimis cogitationibus vestris, et habitabitis in terra quam dedit Dominus vobis et patribus vestris, a sæculo et usque in sæculum :	5 amikor így szólt: ‘Térjetek meg, mindegyiktek a maga gonosz útjáról és tetteitek gonoszságából! Akkor azon a földön lakhattok, amelyet az Úr nektek és atyáitoknak adott öröktől fogva mindörökké.
6 et nolite ire post deos alienos, ut serviatis eis, adoretisque eos : neque me ad iracundiam provocetis in operibus manuum vestrarum, et non affligam vos.	6 Ne járjatok más istenek után, hogy nekik szolgáljatok és előttük boruljatok le! Ne bosszantsatok engem kezetek alkotásával, hogy ne tegyek rosszat veletek!
7 Et non audistis me, dicit Dominus, ut me ad iracundiam provocaretis in operibus manuum vestrarum, in malum vestrum.	7 De nem hallgattatok rám – mondja az Úr –, azért, hogy bosszantsatok engem kezetek alkotásával, a saját vesztetekre.’
8 Propterea hæc dicit Dominus exercituum : Pro eo quod non audistis verba mea,	8 Ezért így szól a Seregek Ura: Mivel nem hallgattátok meg igéimet,
9 ecce ego mittam et assumam universas cognationes aquilonis, ait Dominus, et Nabuchodonosor regem Babylonis servum meum, et adducam eos super terram istam, et super habitatores ejus, et super omnes nationes quæ in circuitu illius sunt : et interficiam eos, et ponam eos in stuporem et in sibilum, et in solitudines sempiternas.	9 íme, én elküldök észak minden nemzetségéért – mondja az Úr –, és Nebukadnezárért, Babilon királyáért, az én szolgámért, veszem és elhozom őket erre a földre, a lakóira és mindezekre a nemzetekre körös-körül. Kiirtásra szánom, borzadállyá, gúny tárgyává és örök romokká teszem őket.
10 Perdamque ex eis vocem gaudii et vocem lætitiæ, vocem sponsi et vocem sponsæ, vocem molæ et lumen lucernæ.	10 Eltüntetem közülük az öröm hangját és a vidámság hangját, a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, a malom hangját és a mécses világosságát.
11 Et erit universa terra hæc in solitudinem, et in stuporem : et servient omnes gentes istæ regi Babylonis septuaginta annis.	11 Ez az egész ország rommá és borzadállyá lesz; és ezek a nemzetek Babilon királyát fogják szolgálni hetven esztendeig.
12 Cumque impleti fuerint septuaginta anni, visitabo super regem Babylonis et super gentem illam, dicit Dominus, iniquitatem eorum, et super terram Chaldæorum, et ponam illam in solitudines sempiternas.	12 De ez történik majd: amikor letelik a hetven esztendő, meglátogatom Babilon királyát és azt a nemzetet – mondja az Úr –, bűnük miatt, meg a káldeaiak országát; és örök pusztasággá teszem azt.
13 Et adducam super terram illam omnia verba mea, quæ locutus sum contra eam, omne quod scriptum est in libro isto, quæcumque prophetavit Jeremias adversum omnes gentes :	13 Elhozom arra az országra minden igémet, melyet szóltam róla; mindazt, ami meg van írva ebben a könyvben: amit Jeremiás prófétált az összes nemzetről.
14 quia servierunt eis, cum essent gentes multæ, et reges magni : et reddam eis secundum opera eorum, et secundum facta manuum suarum.	14 Mert szolgaságra vetik őket is, sok nemzet és nagy királyok. Így fizetek meg nekik cselekedetük és kezük műve szerint.«
15 Quia sic dicit Dominus exercituum, Deus Israël : Sume calicem vini furoris hujus de manu mea, et propinabis de illo cunctis gentibus ad quas ego mittam te.	15 Mert így szólt hozzám az Úr, Izrael Istene: »Vedd kezemből a harag borának ezt a kelyhét, és itasd meg belőle mindazokat a nemzeteket, amelyekhez küldelek!
16 Et bibent, et turbabuntur et insanient a facie gladii quem ego mittam inter eos.	16 Igyanak, tántorogjanak és veszítsék eszüket a kard miatt, amelyet én küldök közéjük!«
17 Et accepi calicem de manu Domini, et propinavi cunctis gentibus ad quas misit me Dominus,	17 Elvettem a kelyhet az Úr kezéből, és megitattam mindazokat a nemzeteket, amelyekhez küldött az Úr:
18 Jerusalem, et civitatibus Juda, et regibus ejus, et principibus ejus, ut darem eos in solitudinem, et in stuporem, et in sibilum, et in maledictionem, sicut est dies ista :	18 Jeruzsálemet és Júda városait, királyait és fejedelmeit, hogy rommá, borzadállyá, gúny tárgyává és átokká tegyem őket, ahogy az ma is van;
19 Pharaoni regi Ægypti, et servis ejus, et principibus ejus, et omni populo ejus :	19 a fáraót, Egyiptom királyát, az ő szolgáit, fejedelmeit és egész népét;
20 et universis generaliter : cunctis regibus terræ Ausitidis, et cunctis regibus terræ Philisthiim, et Ascaloni, et Gazæ, et Accaron, et reliquiis Azoti :	20 minden keverék népet és Úz földjének minden királyát; a filiszteusok földjének minden királyát, Askalont, Gázát, Akkaront és Asdód maradékát;
21 et Idumææ, et Moab, et filiis Ammon :	21 Edomot, Moábot és Ammon fiait;
22 et cunctis regibus Tyri, et universis regibus Sidonis, et regibus terræ insularum qui sunt trans mare :	22 Tírusz minden királyát, Szidon minden királyát és a szigetvilág királyait, mely a tengeren túl van;
23 et Dedan, et Thema, et Buz, et universis qui attonsi sunt in comam :	23 Dedánt és Temát, Búzt és minden megnyírt halántékút;
24 et cunctis regibus Arabiæ, et cunctis regibus occidentis, qui habitant in deserto :	24 Arábia minden királyát és a keverék népek minden királyát, akik a sivatagban laknak;
25 et cunctis regibus Zambri, et cunctis regibus Elam, et cunctis regibus Medorum :	25 Zámbri minden királyát, Élám minden királyát és a médek minden királyát;
26 cunctis quoque regibus aquilonis, de prope et de longe, unicuique contra fratrem suum : et omnibus regnis terræ quæ super faciem ejus sunt : et rex Sesach bibet post eos.	26 észak minden királyát, a közelieket és a távoliakat, egyiket a másik után, és a föld minden királyságát, melyek a föld színén vannak; Sesák királya pedig majd utánuk iszik.
27 Et dices ad eos : Hæc dicit Dominus exercituum, Deus Israël : Bibite, et inebriamini, et vomite : et cadite, neque surgatis a facie gladii quem ego mittam inter vos.	27 »Ezt mondd nekik: Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Igyatok, részegedjetek meg és hányjatok, essetek el, és ne keljetek föl a kard miatt, amelyet én küldök közétek!
28 Cumque noluerint accipere calicem de manu tua ut bibant, dices ad eos : Hæc dicit Dominus exercituum : Bibentes bibetis :	28 Ha pedig majd vonakodnak elvenni kezedből a kelyhet, hogy igyanak, ezt mondd nekik: Így szól a Seregek Ura: Bizony ki kell innotok!
29 quia ecce in civitate in qua invocatum est nomen meum ego incipiam affligere, et vos quasi innocentes et immunes eritis ? non eritis immunes : gladium enim ego voco super omnes habitatores terræ, dicit Dominus exercituum.	29 Mert íme, én azon a városon kezdem a pusztítást, amely az én nevemet viseli; akkor ti talán büntetlenül maradhattok? Nem maradtok büntetlenül, mert kardot hívok a föld minden lakójára – mondja a Seregek Ura. –
30 Et tu prophetabis ad eos omnia verba hæc, et dices ad illos : Dominus de excelso rugiet, et de habitaculo sancto suo dabit vocem suam : rugiens rugiet super decorem suum : celeuma quasi calcantium concinetur adversus omnes habitatores terræ.	30 Te pedig prófétáld nekik mindezeket az igéket, és mondd nekik: Az Úr a magasból harsog, szent hajlékából kiereszti hangját; harsogva harsog legelője fölött, kiáltást hallat, mint a szőlőtaposók, a föld minden lakója ellen.
31 Pervenit sonitus usque ad extrema terræ, quia judicium Domino cum gentibus : judicatur ipse cum omni carne. Impios tradidi gladio, dicit Dominus.	31 Eljut a zúgás a föld végéig, mert pere van az Úrnak a nemzetekkel, ítélkezik minden test fölött; az istenteleneket átadja a kardnak« – mondja az Úr.
32 Hæc dicit Dominus exercituum : Ecce afflictio egredietur de gente in gentem, et turbo magnus egredietur a summitatibus terræ.	32 Így szól a Seregek Ura: »Íme, veszedelem indul ki nemzetről nemzetre, és nagy szélvihar támad a föld pereméről.«
33 Et erunt interfecti Domini in die illa, a summo terræ usque ad summum ejus : non plangentur, et non colligentur, neque sepelientur : in sterquilinium super faciem terræ jacebunt.	33 Lesznek mindenütt, akiket megöl az Úr azon a napon, a föld egyik végétől a föld másik végéig; nem siratják, nem szedik össze és nem temetik el őket: trágyává lesznek a föld színén.
34 Ululate, pastores, et clamate, et aspergite vos cinere, optimates gregis : quia completi sunt dies vestri ut interficiamini, et dissipationes vestræ : et cadetis quasi vasa pretiosa.	34 Jajgassatok, pásztorok, és kiáltozzatok, fetrengjetek, vezérei a nyájnak, mert beteltek napjaitok, hogy levágjanak! Szétszóródtok és leestek, mint a drága edény.
35 Et peribit fuga a pastoribus, et salvatio ab optimatibus gregis.	35 Nincs hová futniuk a pásztoroknak, és nincs menekvésük a nyáj vezéreinek.
36 Vox clamoris pastorum, et ululatus optimatum gregis, quia vastavit Dominus pascua eorum :	36 A pásztorok kiáltása hangzik, és a nyáj vezéreinek jajgatása; mert elpusztítja az Úr legelőjüket.
37 et conticuerunt arva pacis a facie iræ furoris Domini.	37 Megsemmisültek a békés tanyák az Úr izzó haragjától.
38 Dereliquit quasi leo umbraculum suum, quia facta est terra eorum in desolationem a facie iræ columbæ, et a facie iræ furoris Domini.	38 Elhagyta bozótját, mint az oroszlán; bizony, pusztasággá lett a földjük pusztító kardjától és izzó haragjától.