Isaiæ 25

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Domine, Deus meus es tu ; exaltabo te, et confitebor nomini tuo : quoniam fecisti mirabilia, cogitationes antiquas fideles. Amen.	1 Uram, te vagy az én Istenem, magasztallak téged, dicsőítem nevedet, mert csodákat műveltél, rég eltervezett, biztos és igaz dolgokat.
2 Quia posuisti civitatem in tumulum, urbem fortem in ruinam, domum alienorum : ut non sit civitas, et in sempiternum non ædificetur.	2 Mert kőhalmazzá tetted a várost, rommá a hozzáférhetetlen várat: a kevélyek palotája többé már nem város, soha többé föl nem épül.
3 Super hoc laudabit te populus fortis ; civitas gentium robustarum timebit te :	3 Ezért tisztel téged az erős nép, a hatalmas nemzetek városa fél téged,
4 quia factus es fortitudo pauperi, fortitudo egeno in tribulatione sua, spes a turbine, umbraculum ab æstu ; spiritus enim robustorum quasi turbo impellens parietem.	4 mert támasza lettél a szegénynek, erőssége a szűkölködőnek szorongattatásában; menedék a zápor elől, árnyék a forróság elől. Az erőszakosok haragja olyan, mint a hideg zápor:
5 Sicut æstus in siti, tumultum alienorum humiliabis ; et quasi calore sub nube torrente, propaginem fortium marcescere facies.	5 mint forróságot a száraz vidéken, megtöröd a kevélyek zajongását; mint forróság a felhő árnyékában, elnémul az erőszakosok diadaléneke.
6 Et faciet Dominus exercituum omnibus populis in monte hoc convivium pinguium, convivium vindemiæ, pinguium medullatorum, vindemiæ defæcatæ.	6 Készít majd a Seregek Ura minden népnek ezen a hegyen zsíros lakomát, lakomát színborokból, zsíros, velős falatokból, letisztult színborokból.
7 Et præcipitabit in monte isto faciem vinculi colligati super omnes populos, et telam quam orditus est super omnes nationes.	7 Ezen a hegyen leveszi a leplet, a leplet, amely minden népre ráborult, és a takarót, amely minden nemzetre ráterült.
8 Præcipitabit mortem in sempiternum ; et auferet Dominus Deus lacrimam ab omni facie, et opprobrium populi sui auferet de universa terra : quia Dominus locutus est.	8 Az Úr Isten eltávolítja örökre a halált, és letörli a könnyet minden arcról, népe gyalázatát elveszi az egész földről. Bizony, az Úr szólott!
9 Et dicet in die illa : Ecce Deus noster iste ; exspectavimus eum, et salvabit nos ; iste Dominus, sustinuimus eum : exsultabimus, et lætabimur in salutari ejus.	9 Ezt mondják majd azon a napon: »Íme, a mi Istenünk ő, benne reméltünk, hogy megszabadít minket. Ő az Úr, benne reméltünk, ujjongjunk és örvendezzünk szabadításán!
10 Quia requiescet manus Domini in monte isto ; et triturabitur Moab sub eo, sicuti teruntur paleæ in plaustro.	10 Mert az Úr keze nyugszik ezen a hegyen.« Eltapossák Moábot a lakóhelyén, mint ahogy eltapossák a szalmát a trágyalében;
11 Et extendet manus suas sub eo sicut extendit natans ad natandum ; et humiliabit gloriam ejus cum allisione manuum ejus.	11 mikor széttárja a kezét benne, ahogy széttárja az úszó az úszásra, ő megalázza kevélységét, hiába csapkod kezével.
12 Et munimenta sublimium murorum tuorum concident, et humiliabuntur, et detrahentur in terram usque ad pulverem.	12 Falaid magas erődítményét ledönti, megalázza, a földre, a porba sújtja.