Isaiæ 20

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 In anno quo ingressus est Thathan in Azotum, cum misisset eum Sargon, rex Assyriorum, et pugnasset contra Azotum, et cepisset eam :	1 Abban az esztendőben, amikor Asdódhoz érkezett a fővezér, akit Szárgon, Asszíria királya küldött, és ostrom alá vette Asdódot, s elfoglalta,
2 in tempore illo locutus est Dominus in manu Isaiæ, filii Amos, dicens : Vade, et solve saccum de lumbis tuis, et calceamenta tua tolle de pedibus tuis. Et fecit sic, vadens nudus et discalceatus.	2 abban az időben így szólt az Úr Izajás, Ámosz fia által: »Menj, oldd le a zsákruhát derekadról, és sarudat húzd le lábadról!« Ő így is tett, mezítelenül és mezítláb járt.
3 Et dixit Dominus : Sicut ambulavit servus meus Isaias nudus et discalceatus, trium annorum signum et portentum erit super Ægyptum et super Æthiopiam ;	3 Akkor így szólt az Úr: »Amint szolgám, Izajás, mezítelenül és mezítláb járt három évig jelként és jelképként Egyiptom és Etiópia számára,
4 sic minabit rex Assyriorum captivitatem Ægypti, et transmigrationem Æthiopiæ, juvenum et senum, nudam et discalceatam, discoopertis natibus, ad ignominiam Ægypti.	4 úgy hajtja el majd Asszíria királya Egyiptom foglyait és Etiópia száműzöttjeit, ifjakat és öregeket, mezítelenül és mezítláb, csupasz üleppel, Egyiptom szégyenére.
5 Et timebunt, et confundentur ab Æthiopia spe sua, et ab Ægypto gloria sua.	5 Akkor megrémülnek, és mindenki kiábrándul Etiópiából, melyben reménykedett, és Egyiptomból, amellyel kérkedett.
6 Et dicet habitator insulæ hujus in die illa : Ecce hæc erat spes nostra, ad quos confugimus in auxilium, ut liberarent nos a facie regis Assyriorum : et quomodo effugere poterimus nos ?	6 Így szólnak e partvidék lakói azon a napon: ‘Íme, így jártak azok, akikben reménykedtünk, akikhez segítségért szaladtunk, hogy megszabaduljunk Asszíria királyától; akkor hogyan menekülhetnénk meg mi?’«