Giobbe 36

DIODATI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 ED Elihu proseguì, e disse:	1 És folytatta Eliú, és ezeket mondta:
2 Aspettami un poco, ed io ti mostrerò Che vi sono ancora altri ragionamenti per Iddio.	2 »Tűrj engem még egy keveset, és megjelentem neked, mert van még mit mondanom Istenért;
3 Io prenderò il mio discorso da lungi, Ed attribuirò giustizia al mio Fattore.	3 messziről veszem tudásomat, hogy megvédjem Teremtőm igazát.
4 Perciocchè di vero il mio parlare non è con menzogna; Tu hai appresso di te uno che è intiero nelle sue opinioni	4 Szavaim valóban hamisság nélkül vannak, és tökéletes tudás áll helyt majd előtted.
5 Ecco, Iddio è potente, ma non però disdegna alcuno; Potente, ma di forza congiunta con sapienza.	5 Nem veti el Isten a hatalmasokat, hiszen ő is hatalmas!
6 Egli non lascia viver l’empio, E fa ragione agli afflitti.	6 De nem segíti a bűnösöket, és igazságot szolgáltat az elnyomottaknak;
7 Egli non rimuove gli occhi suoi d’addosso a’ giusti; Anzi li fa sedere sopra il trono coi re; Egli ve li fa sedere in perpetuo; onde sono esaltati.	7 nem veszi le szemét az igazról. Trónra ültet királyokat örök időkre, de azok felfuvalkodnak.
8 E se pur son messi ne’ ceppi, E son prigioni ne’ legami dell’afflizione;	8 Amikor azonban bilincsbe vannak verve, s a nyomor kötelei tartják őket fogva,
9 Egli dichiara loro i lor fatti, E come i lor misfatti sono accresciuti.	9 megjelenti nekik tetteiket és bűneiket: hogy erőszakot cselekedtek,
10 Ovvero, apre loro l’orecchio, per far loro ricevere correzione; E dice loro che si convertano dall’iniquità.	10 és megnyitja fülüket feddésének, és meghagyja, hogy térjenek meg a gonoszságtól.
11 Se ubbidiscono, e gli servono, Finiscono i giorni loro in beni, E gli anni loro in diletti.	11 Ha meghallgatják és alávetik magukat, jólétben töltik napjaikat és dicsőségben éveiket.
12 Ma se non ubbidiscono, passano per la spada, E muoiono per mancamento d’intendimento.	12 Ha azonban nem hallgatják, belerohannak a kardba, és meghalnak dőreségükben.
13 Ma i profani di cuore accrescono l’ira, E non gridano, quando egli li mette ne’ legami;	13 A képmutatók és álnokok azonban kihívják Isten haragját, és nem kiáltanak Istenhez, amikor kötözve vannak,
14 La lor persona morrà in giovanezza, E la lor vita fra i cinedi	14 fiatal korban pusztul el a lelkük, és életük már az ifjúkorban.
15 Ma egli libera gli afflitti nella loro afflizione, Ed apre loro l’orecchio nell’oppressione.	15 Megmenti a szenvedőt szenvedése által, és megnyitja fülét a szorongatással.
16 Ancora te avrebbe egli ritratto dall’afflizione, E messo in luogo largo, fuori di ogni distretta; E la tua mensa tranquilla sarebbe ripiena di vivande grasse.	16 Téged is kiragad a szorongatás torkából; tágasság lép helyébe, szűkösség nélkül, s amit asztalodra raknak, tele lesz kövérséggel.
17 Ma tu sei venuto al colmo del giudicio di un empio; Il giudicio e la giustizia ti tengono preso.	17 Ha kimondod akkor a gonoszra az ítéletet, ragaszkodj joghoz és igazsághoz!
18 Perciocchè egli è in ira, guarda che talora egli non ti atterri con battiture; E con niun riscatto, benchè grande, non ti possa scampare.	18 Vigyázz, hogy az el ne csábítson bő ajándékkal, és tetemes vesztegetés meg ne hajlítson!
19 Farà egli alcuna stima delle tue ricchezze? Egli non farà stima dell’oro, nè di tutta la tua gran potenza.	19 Ne kívánd birtokolni az aranyat, és ne áhítsd a gazdagság támasztékát,
20 Non ansar dietro a quella notte, Nella quale i popoli periscono a fondo.	20 hogy az emberek el ne jöjjenek érte éjjel!
21 Guardati che tu non ti rivolga alla vanità; Conciossiachè per l’afflizione tu abbi eletto quello.	21 Vigyázz magadra, hogy ne hajolj igaztalanságra, mert inkább ezt pártoltad, mint a nyomorúságot!
22 Ecco, Iddio è eccelso nella sua potenza; Chi è il dottore convenevole a lui?	22 Íme, magasztos Isten az ő erejében, és nincsen hozzá hasonló tanítómester!
23 Chi gli ha ordinato come egli deve procedere? E chi gli può dire: Tu hai operato perversamente?	23 Ki tudná felülvizsgálni útjait? Ki mondhatja neki: ‘Igaztalanul cselekedtél?’
24 Ricordati di magnificar le opere sue, Le quali gli uomini contemplano.	24 Legyen gondod, hogy magasztald művét, amelyet megénekeltek az emberek!
25 Ogni uomo le vede, E gli uomini le mirano da lungi.	25 Mindenki látja azt, és mindegyik távolról szemléli.
26 Ecco, Iddio è grande, e noi nol possiamo conoscere; E il numero de’ suoi anni è infinito.	26 Íme, nagy az Isten, és nem tudjuk felfogni, évei számát nem lehet kifürkészni.
27 Perciocchè egli rattiene le acque che non istillino; Ed altresì, al levar della sua nuvola, quelle versano la pioggia;	27 Elvonja a vízcseppeket és szakadó záport zúdít,
28 La quale le nuvole stillano, E gocciolano in su gli uomini copiosamente.	28 amely ömlik a felhőkből, a mindent beborító fellegekből.
29 Oltre a ciò, potrà alcuno intender le distese delle nubi, Ed i rimbombanti scoppi del suo tabernacolo?	29 Ha kiteríti a felhőket, úgy, mint a sátrát,
30 Ecco, egli spande sopra esso la sua luce, E copre le radici del mare.	30 ha villogtatja felülről fényét, s a tenger sarkait is befödi,
31 Perciocchè, per queste cose egli giudica i popoli, Ed altresì dona il cibo abbondevolmente.	31 ezek által ítéli meg a népeket, s ad eledelt sok halandónak.
32 Egli nasconde la fiamma nelle palme delle sue mani, E le ordina quello che deve incontrare.	32 Fényt rejt el kezében, és parancsot ad neki, hogy újra előjöjjön;
33 Egli le dichiara la sua volontà se deve incontrar bestiame, Ovvero anche cadere sopra alcuna pianta	33 mesélhet arról az ő pásztora, s a nyáj is fergetege dühéről.