Giobbe 6

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 - Ma Giobbe rispose e disse:	1 Jób pedig ezekkel a szavakkal válaszolt:
2 «Oh! se si pesassero i miei peccati, con i quali meritai l'ira, e la sventura ch'io soffro [si mettesse sull'altro piatto] della bilancia!	2 »Bár mérlegre vetnék haragot érdemlő vétkeimet és a nyomorúságot, melyet szenvedek,
3 Questa risulterebbe più pesante della sabbia del mare: ond'è che le mie parole son piene di dolore!	3 akkor, mint a tenger fövenye, ez bizonyulna nehezebbnek; ezért vannak tele szavaim keserűséggel!
4 Poichè le frecce del Signore stanno su me confitte, del loro veleno s'abbevera lo spirito mio, e i terrori del Signore contro di me stanno schierati.	4 Mert belém fúródtak az Úr nyilai, és mérgük felissza lelkemet; az Úr rémítései hadakoznak ellenem.
5 Raglia forse l'onagro quando ha dell'erba, ovver muggisce il bove quando è davanti alla greppia ricolma?	5 Ordít-e a vadszamár, ha füve van? Vagy bőg-e az ökör, ha teli jászol előtt áll?
6 Si può forse mangiare ciò ch'è insipido non condito di sale, ovver si gusta ciò che gustato dà morte?	6 És lehet-e enni ízetlent, ami nincsen megsózva, vagy enni jóízűen azt, ami megízlelve halált okoz?
7 Quelle cose che prima l'anima mia non voleva toccare, adesso nella mia sventura son diventate mio cibo.	7 Amit azelőtt illetni sem akartam, nyomorúságomban az lett most ételem!
8 Oh! se si esaudisse la mia domanda, e ciò che io aspetto mi concedesse Dio!	8 Bárcsak jönne, amit kértem, és megadná Isten, amit remélek,
9 Cioè, [Dio] che cominciò finisca con lo schiacciarmi, sciolga la sua mano per recidermi!	9 és tetszenék neki, hogy összezúzzon, felemelje kezét és végezzen velem!
10 E questa sarebbe per me la consolazione, che, mentre egli mi affligge di dolori senza risparmio, io non rinnego le parole sante.	10 Akkor még az lenne vigaszom, hogy bár kínnal sújt és meg nem kímél, mégsem ellenkezem a Szent szavaival.
11 Qual è mai infatti la mia forza, perchè io resista? qual è mai il mio fine, perchè io sia longanime?	11 Mi az én erőm, hogy kitartsak? És mi a végem, hogy türelmesen várjak?
12 Nè forza di pietre è la mia forza, nè la mia carne è di bronzo:	12 Talán a kövek erőssége az én erőm? Talán ércből van a testem?
13 ecco, non v'è per me alcun sollievo in me, e pur i miei intimi s'allontanaron da me!	13 Íme: nincsen magamban segítségem, s az enyéim is messze eltávoztak tőlem.
14 Colui che nega al suo amico pietà, abbandona il timor del Signore.	14 Aki megvonja barátjától a könyörületet, elhagyja az Úr félelmét.
15 I miei fratelli furon fallaci meco come un torrenteche d'un subito gonfia nelle valli:	15 Testvéreim cserben hagynak, mint a patakok, amelyek hirtelen kiöntenek medrükből;
16 in esso si dissolve il ghiaccio, sopra esso cade la neve;	16 zavarosak a jégtől, ömlik beléjük a hólé;
17 ma quando si dissecca è annientatoe al risentir del caldo scompare dal suo letto,	17 hőség idején azonban véget érnek, s amint felmelegszik, elapadnak medrükben;
18 si contorcono i rigagnoli del suo corso, si sperdono su nel vuoto e finiscono.	18 tétován kanyarog folyásuk útja, felszállnak az űrbe és eltűnnek.
19 Le carovane di Thema erano state intente, le torme di Saba avevano sperato alquanto:	19 Keresik őket Tema karavánjai, bizakodnak bennük Sába vándor menetei,
20 ma restaron confuse perchè sperarono, giunsero fin lì, ma restaron deluse.	20 de szégyent vallanak bizakodásukkal, elmennek hozzájuk s kudarcot vallanak.
21 In tal maniera voi vi comportaste, chè ora vedendo la mia sventura vi sbigottite.	21 Ti is most ilyenek vagytok hozzám: lám visszariadtatok, látva csapásomat!
22 Ho detto io forse: - Datemi qualcosa? Dei vostri beni fatemi un donativo? -	22 Vajon mondtam-e: Hozzatok nekem valamit! Adjatok nekem vagyonotokból!?
23 Ovvero: - Liberatemi dalla mano dell'avversario? dalla mano dei violenti scampatemi? -	23 Vagy: Mentsetek ki az ellenség kezéből! A zsarolók kezéből váltsatok ki engem!?
24 Insegnatemi pure, ed io tacerò, e in ciò in cui io sia ignorante istruitemi.	24 Csak oktassatok, majd én hallgatok; ha netán tévedtem, adjátok tudtomra!
25 Perchè sminuite le parole veritiere, se fra voi non v'è alcuno che riesca a smentirmi?	25 Miért gáncsoltok őszinte beszédet, holott közületek nincs, aki ellenem tanúskodni tudna?
26 Soltanto per ingiuriare voi intessete discorsi, e gittate le parole al vento;	26 Csak korholás végett gondoltok ki beszédeket, s a szavakat szélnek bocsátjátok;
27 sopra un orfano voi vi gettate, e vi sforzate d'abbattere l'amico vostro.	27 rátámadtok az árvára, és barátotokat kiforgatni igyekeztek.
28 Ma poichè cominciaste, compite, porgete orecchio e vedete se mentisco.	28 De végezzétek csak el, amit kezdtetek, hallgassatok meg és lássátok, hazudok-e?
29 Rispondete, vi prego, senza contenziosità, e ragionando secondo giustizia, sentenziate:	29 Feleljetek, kérlek, elfogultság nélkül, és szólva, igaz ítéletet tegyetek,
30 e non troverete nella mia lingua iniquità, nè dentro la mia bocca risonerà stoltezza.	30 akkor nem találtok hamisságot nyelvemen, és torkomból nem hangzik dőreség!