Salmos 78

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Poema de Asaf. Pueblo mío, escucha mi enseñanza, presta atención a las palabras de mi boca:	1 Maszkíl Ászáftól. Figyelj, népem, tanításomra, hallgassatok szám szavára.
2 yo voy a recitar un poema, a revelar enigmas del pasado.	2 Bölcs mondásra nyitom számat, elmondom a régi idők titkait.
3 Lo que hemos oído y aprendido, lo que nos contaron nuestros padres,	3 Amiket hallottunk és megismertünk, s atyáink elbeszéltek nekünk,
4 no queremos ocultarlo a nuestros hijos, lo narraremos a la próxima generación: son las glorias del Señor y su poder, las maravillas que él realizó.	4 nem titkoljuk fiaik elől, elbeszéljük a jövendő nemzedéknek. Hirdetjük az Úr dicséretét, hatalmát, és csodáit, amelyeket végbevitt.
5 El dio una norma a Jacob, estableció una ley en Israel, y ordenó a nuestros padres enseñar estas cosas a sus hijos.	5 Bizonyságot állított Jákobnak, törvényt adott Izraelnek; Megparancsolta atyáinknak, tanítsák meg rá fiaikat,
6 Así las aprenderán las generaciones futuras y los hijos que nacerán después; y podrán contarlas a sus propios hijos,	6 hogy megtanulja a következő nemzedék, a születendő gyermekek. Keljenek fel, és hirdessék fiaiknak,
7 para que pongan su confianza en Dios, para que no se olviden de sus proezas y observen sus mandamientos.	7 hogy Istenbe vessék bizalmukat, ne feledjék el az Isten műveit, és parancsait teljesítsék!
8 Así no serán como sus padres, una raza obstinada y rebelde, una raza de corazón inconstante y de espíritu infiel a Dios:	8 Ne legyenek olyanok, mint atyáik, az a pártütő és lázongó nemzedék; A nemzedék, amelynek szíve nem volt kitartó, és lelke nem volt hű Isten iránt.
9 como los arqueros de la tribu de Efraím, que retrocedieron en el momento del combate.	9 Efraim fiai felajzották és kilőtték íjukat, de a harc napján hátat fordítottak.
10 Ellos no mantuvieron su alianza con Dios, se negaron a seguir su Ley;	10 Nem tartották meg Isten szövetségét, és törvényét nem akarták követni.
11 olvidaron sus proezas y las maravillas que les hizo ver,	11 Elfelejtették tetteit, a csodáit, amelyeket megmutatott nekik.
12 cuando hizo prodigios a la vista de sus padres, en la tierra de Egipto, en los campos de Tanis:	12 Atyáik előtt csodákat művelt, Egyiptom földjén, Tánisz mezején.
13 abrió el Mar para darles paso y contuvo las aguas como un dique;	13 Széthasította a tengert és átvezette őket, a vizeket szinte tömlőbe fogta.
14 de día los guiaba con la nube y de noche, con el resplandor del fuego.	14 Nappal a felhőben vezette őket, s egész éjjel a tűz fényében.
15 Partió las rocas en el desierto y les dio de beber a raudales:	15 Kősziklát hasított fel a pusztában és bőséges áradattal itatta őket.
16 sacó manantiales del peñasco, hizo correr las aguas como ríos.	16 Patakokat fakasztott a kősziklából és folyamként ömlesztette a vizet.
17 Pero volvieron a pecar contra él y a rebelarse contra el Altísimo en el desierto:	17 Mégis egyre csak vétkeztek ellene, haragra ingerelték a Fölségest a pusztában.
18 tentaron a Dios en sus corazones, pidiendo comida a su antojo.	18 Megkísértették szívükben Istent, amikor kedvük szerint ennivalót kértek,
19 Hablaron contra Dios, diciendo: «¿Acaso tiene Dios poder suficiente para preparar una mesa en el desierto?	19 s így beszéltek Isten ellen: »Tud-e Isten – mondták – asztalt teríteni a pusztában?«
20 Es verdad que cuando golpeó la roca, brotó el agua y desbordaron los torrentes; pero ¿podrá también darnos pan y abastecer de carne a su pueblo?».	20 Íme megütötte a kősziklát és vizek folytak, patakok áradtak. »De vajon tud-e kenyeret is adni, és húst szerezni népének?«
21 El Señor, al oírlos, se indignó, y un fuego se encendió contra Jacob; su enojo se alzó contra Israel,	21 Amikor ezt az Úr meghallotta, haragra gerjedt: Tűz gyulladt fel Jákob ellen, és harag szállt Izraelre,
22 porque no creyeron en Dios ni confiaron en su auxilio.	22 mert nem hittek Istenben, és segítségében nem reméltek.
23 Entonces mandó a las nubes en lo alto y abrió las compuertas del cielo:	23 Ekkor ő parancsot adott fenn a fellegeknek, és megnyitotta az egek ajtóit.
24 hizo llover sobre ellos el maná, les dio como alimento un trigo celestial;	24 Ennivalóként mannát hullatott nekik, és a mennyből adott nekik kenyeret:
25 todos comieron en pan de ángeles, les dio comida hasta saciarlos.	25 angyalok kenyerét ette az ember; Bőségesen küldött nekik ennivalót.
26 Hizo soplar desde el cielo el viento del este, atrajo con su poder el viento del sur;	26 Déli szelet támasztott az égen, és hatalmával elhozta a délnyugati szelet.
27 hizo llover sobre ellos carne como polvo y pájaros como arena del mar:	27 Annyi húst hullatott rájuk, mint a por, s annyi szárnyast, mint a tenger fövenye:
28 los dejó caer en medio del campamento, alrededor de sus carpas.	28 hullottak táboruk közepére, körös-körül sátraik köré.
29 Ellos comieron y se hartaron, pues les dio lo que habían pedido;	29 Ettek és nagyon jóllaktak, mert megadta nekik, amit kívántak.
30 pero apenas saciaron su avidez, cuando aún estaban con la boca llena,	30 De még fel sem hagytak torkosságukkal, még szájukban volt az étel,
31 la ira de Dios se desató contra ellos: hizo estragos entre los más fuertes y abatió a lo mejor de Israel.	31 amikor Isten haragja felgerjedt ellenük, agyonsújtotta kövéreiket, leterítette Izrael választottait.
32 A pesar de todo, volvieron a pecar y no creyeron en sus maravillas;	32 Mindamellett ismét csak vétkeztek, és nem hittek csodatetteinek.
33 por eso él acabó sus días como un soplo, y sus años en un solo instante.	33 Ezért hiábavalóságban enyésztek el napjaik, és rettegésben esztendeik.
34 Cuando los hacía morir, lo buscaban y se volvían a él ansiosamente;	34 Ha pusztította őket, hozzá fordultak, megtértek és virradatkor hozzá folyamodtak.
35 recordaban que Dios era su Roca, y el Altísimo, su libertador.	35 Megemlékeztek arról, hogy Isten az oltalmazójuk, s a fölséges Isten a megváltójuk.
36 Pero lo elogiaban de labios para afuera y mentían con sus lenguas;	36 Szerették őt szájukkal, hazudtak neki nyelvükkel,
37 su corazón no era sincero con él y no eran fieles a su alianza.	37 mert szívük nem volt egyenes hozzá, és nem voltak hűek szövetségéhez.
38 Pero él, que es compasivo, los perdonaba en lugar de exterminarlos; una y otra vez reprimió su enojo y no dio rienda suelta a su furor:	38 De ő irgalmasan megbocsátotta bűneiket, és nem pusztította el őket. Haragját gyakran elfordította és nem öntötte ki egész bosszúságát.
39 sabía que eran simples mortales, un soplo que pasa y ya no vuelve.	39 Megemlékezett arról, hogy nem egyebek testnél, olyanok, mint az elszálló s vissza nem térő lehelet.
40 ¡Cuántas veces lo irritaron en el desierto y lo afligieron en medio de la soledad!	40 Hányszor lázongtak ellene a pusztában, haragra ingerelték őt a sivatagban!
41 Volvían a tentar a Dios y a exasperar al Santo de Israel,	41 Újra meg újra kísértették Istent, és fellázadtak Izrael Szentje ellen.
42 sin acordarse de lo que hizo su mano, cuando los rescató de la opresión.	42 Nem emlékeztek meg kezéről, arról a napról, amelyen megváltotta őket a szorongatásból.
43 Porque él hizo portentos en Egipto y prodigios en los campos de Tanis;	43 Véghezvitte jeleit Egyiptomban és csodatetteit Tánisz mezején.
44 convirtió en sangre sus canales, y también sus ríos, para que no bebieran;	44 Vérré változtatta folyóikat, ihatatlanná tette patakjaikat.
45 les mandó tábanos voraces y ranas que hacían estragos.	45 Legyet bocsátott rájuk és emésztette őket, és békát, hogy romlást hozzon rájuk.
46 Entregó sus cosechas al pulgón y el fruto de sus trabajos a las langostas;	46 Odaadta termésüket a vándorsáskáknak, és munkájuk gyümölcsét a szöcskéknek.
47 destruyó sus viñedos con el granizo y sus higueras con la helada;	47 Szőlőiket megverte jéggel, szederfáikat dérrel.
48 desató la peste contra el ganado y la fiebre contra los rebaños.	48 Odavetette állataikat a jégesőnek, jószágukat a tűznek.
49 Lanzó contra ellos el ardor de su enojo, su ira, su furor y su indignación –un tropel de mensajeros de desgracias–	49 Rájuk bocsátotta haragjának tüzét, bosszúját, haragját, szorongatását, gonosz angyalok csapását.
50 dando así libre curso a su furor; no los quiso librar de la muerte, hizo que la peste acabara con sus vidas.	50 Szabad utat engedett haragjának, nem kímélte meg lelküket a haláltól, dögvésszel vetett véget életüknek.
51 Hirió a los primogénitos de Egipto, a los hijos mayores de la tierra de Cam;	51 Megölte Egyiptom földjének minden elsőszülöttjét, erejük zsengéjét Kám sátraiban.
52 sacó a su pueblo como a un rebaño, y los guió como a ovejas por el desierto:	52 Mint juhokat kihozta népét, mint nyájat vezette a pusztában.
53 los condujo seguros y sin temor, mientras el Mar cubría a sus adversarios.	53 Biztonságban vezette őket, nem féltek, de ellenségeiket tenger borította el.
54 Los llevó hasta su Tierra santa, hasta la Montaña que adquirió con su mano;	54 Elvitte őket a szent helyre, a hegyre, amelyet jobbja szerzett.
55 delante de ellos expulsó a las naciones, les asignó por sorteo una herencia e instaló en sus carpas a las tribus de Israel.	55 Kiűzte előlük a nemzeteket, mérőzsinórjával nekik osztotta ki az országot, és letelepítette sátraikban Izrael törzseit.
56 Pero ellos tentaron e irritaron a Dios, no observaron los preceptos del Altísimo;	56 Mégis megkísértették és bosszantották a fölséges Istent, és nem tartották meg rendeléseit.
57 desertaron y fueron traidores como sus padres, se desviaron como un arco fallido.	57 Elpártoltak és hűtlenek lettek, akárcsak atyáik, visszavágtak, mint az álnok íj.
58 Lo afligieron con sus lugares de culto, le provocaron celos con sus ídolos:	58 Haragították őt a magaslatokon, féltékenységre ingerelték faragott bálványaikkal.
59 Dios lo advirtió y se llenó de indignación, y rechazó duramente a Israel.	59 Meghallotta ezt Isten, haragra lobbant és messze eltaszította Izraelt.
60 Abandonó la Morada de Silo, la Carpa donde habitaba entre los hombres;	60 Elvetette silói hajlékát, sátrát, ahol az emberek közt lakott.
61 entregó su Fortaleza al cautiverio, su Arca gloriosa en manos del enemigo	61 Fogságra adta erejét, és ékességét az ellenség kezére.
62 Entregó su pueblo a la espada, se enfureció contra su herencia;	62 Kardélre vetette népét, és haragra gyúlt öröksége ellen.
63 el fuego devoró a sus jóvenes, y no hubo canto nupcial para sus vírgenes;	63 Ifjaikat tűz emésztette meg, szűzeiket senki sem jegyezte el.
64 sus sacerdotes cayeron bajo la espada, y sus viudas no pudieron celebrar el duelo.	64 Papjaik kard által estek el, özvegyeiket senki sem siratta.
65 Pero el Señor se levantó como de un sueño, como un guerrero adormecido por el vino:	65 Felébredt ekkor az Úr, mint az alvó, mint a hős, aki mámoros a bortól.
66 él hirió al enemigo con la espada, le infligió una derrota completa.	66 Visszaverte ellenségeit, örök gyalázatot hozott rájuk.
67 Rechazó a los campamentos de José y no eligió a la tribu de Efraím:	67 Ám József sátrát elvetette, Efraim törzsét nem választotta ki,
68 eligió a la tribu de Judá, a la montaña de Sión, su predilecta.	68 hanem kiválasztotta Júda törzsét, Sion hegyét, amelyben kedvét lelte.
69 Construyó su Santuario como el cielo en lo alto, como la tierra, que cimentó para siempre;	69 Felépítette szentélyét, mint az égboltot, mint a földet, amelyet örökre megszilárdított.
70 y eligió a David, su servidor, sacándolo de entre los rebaños de ovejas.	70 Kiválasztotta szolgáját, Dávidot, elhozta őt a juhnyájaktól,
71 Cuando iba detrás de las ovejas, lo llamó para que fuera pastor de Jacob, su pueblo, y de Israel, su herencia;	71 elhozta őt a szoptatós juhok mögül, hogy legeltesse Jákob népét, s örökségét, Izraelt.
72 él los apacentó con integridad de corazón y los guió con la destreza de su mano.	72 Ő tiszta lélekkel legeltette, bölcs kézzel vezette őket.