Ecclesiasticus 47

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Post hunc surrexit Nathan propheta in diebus David.	1 Nátán próféta jött ezek után Dávid napjaiban.
2 Et quasi adeps separatus a sacrificio salutari, sic David a filiis Israel.	2 Mert amint a hájat elválasztják a hústól, úgy Dávid is kiválóbb volt Izrael fiainál.
3 Cum leonibus lusit quasi cum agnis et in ursis similiter fecit, sicut in agnis ovium.	3 Oroszlánokkal úgy játszott, mint bárányokkal, és medvékkel úgy bánt, mint a juhok kisbárányaival.
4 In iuventute sua numquid non occidit gigantem et abstulit opprobrium de gente?	4 Már ifjúkorában megölte az óriást, és elvette népéről a gyalázatot,
5 In agitando manu fundam deiecit exsultationem Goliath.	5 amikor felemelte kezét, s a parittya kövével leütötte a gőgös Góliátot,
6 Nam invocavit Dominum altissimum, et dedit in dextera eius virtutem tollere hominem fortem in bello et exaltare cornu gentis suae.	6 mert segítségül hívta az Urat, a Mindenhatót, aki erőt adott jobbjának, hogy leterítse a bátor harcos férfit, és felmagasztalja népe szarvát.
7 Sic de decem milibus glorificaverunt eum et laudaverunt eum in benedictionibus Domini, in offerendo illi coronam gloriae.	7 Dicsővé tette őt ekként tízezer között, és magasztossá tette az Úr áldásaival, azzal, hogy felajánlotta neki a dicső koronát,
8 Contrivit enim inimicos undique et humiliavit Philisthim contrarios, usque in hodiernum diem contrivit cornu ipsorum.	8 és letiporta az ellenséget körös-körül, kiirtotta az ellenséges filiszteusokat – mind a mai napig –, és letörte szarvukat örökre.
9 In omni opere suo dedit confessionem Sancto et Excelso in verbo gloriae;	9 Minden tette után magasztalást zengett a Szentnek és Magasságbelinek dicsőítő szavakkal.
10 de omni corde suo laudavit Dominum et dilexit Deum, qui fecit illum.	10 Teljes szívéből dicsérte az Urat, szerette Istent, aki őt alkotta, és erőt adott neki az ellenséggel szemben.
11 Et stare fecit cantores contra altare et in sono eorum dulces fecit modos.	11 Énekeseket állított fel az oltár előtt, és kellemes dallamokat énekeltetett velük.
12 Dedit in celebrationibus decus et ornavit tempora usque ad consummationem anni, dum laudarent nomen sanctum Domini, et ante mane resonaret sanctuarium.	12 Fényt adott az ünnepségeknek, és szépekké tette az évenként visszatérő ünnepeket azzal, hogy magasztalták az Úr szent nevét, és már hajnalban dicsővé tették Isten szentélyét.
13 Dominus purgavit peccata ipsius et exaltavit in aeternum cornu eius et dedit illi testamentum regni et sedem gloriae in Israel.	13 Az Úr megtisztította őt bűneitől, és felmagasztalta szarvát örökre, neki adta a jogot a királyságra, és a dicső trónt Izraelben.
14 Post ipsum surrexit filius sensatus, et propter illum habitavit in securitate.	14 Bölcs fiú következett utána, s őérte leverte az ellenség minden hatalmát.
15 Salomon imperavit in diebus pacis; cui Deus requiem dedit in circuitu, ut conderet domum in nomine suo et pararet sanctuarium in sempiternum.Quemadmodum eruditus es in iuventute tua	15 Békés időben uralkodott Salamon, mert Isten alávetette minden ellenségét, hogy házat építsen az ő nevének, és szentélyt készítsen örök időkre. Milyen bölcs voltál ifjú korodban!
16 et impletus es quasi flumensapientia! Terram retexit anima tua,	16 Mint a folyó, tele voltál bölcsességgel, elárasztottad a földet szellemeddel,
17 et replesti eam in comparationibus aenigmatum. Ad insulas longe divulgatum est nomen tuum, et dilectus es in pace tua.	17 és megtöltötted rejtélyes mondásokkal. Hírneved eljutott messze szigetekig, és kedvelt lettél békeszereteted miatt.
18 In cantilenis et proverbiis et comparationibus et interpretationibus te miratae sunt terrae.	18 Énekeid, mondásaid, talányaid és megfejtéseid miatt megcsodáltak az országok.
19 In nomine Domini Dei, cui est cognomen Deus Israel,	19 Elneveztek az Úr, az Isten nevéről, akit Izrael Istenének hívnak.
20 collegisti quasi orichalcum aurum et ut plumbum cumulasti argentum.	20 Úgy gyűjtötted az aranyat, mint a sárgarezet, és úgy halmoztad az ezüstöt, mint az ólmot,
21 Sed reclinasti femora tua mulieribus, subiugatus es in corpore tuo.	21 de odaadtad ágyékodat asszonyoknak, és szabadjára éltél testeddel,
22 Dedisti maculam in gloria tua et profanasti semen tuum, inducens iracundiam ad liberos tuos et ingemiscere faciens super stultitia tua,	22 foltot ejtettél hírneveden, és meggyaláztad ivadékodat, haragot vontál gyermekeidre, és bánat követte balgaságodat,
23 ut fieret imperium bipartitum, et ex Ephraim inciperet imperium infidele.	23 mert birodalmad kettészakadt, Efraimból pedig pártütő ország lett.
24 Deus autem non derelinquet misericordiam suam et non corrumpet nec delebit verba sua neque perdet a stirpe nepotes electi sui et semen eius, qui diligit Dominum, non corrumpet.	24 De Isten mégsem hagy fel irgalmával, el nem emészti, tönkre nem teszi alkotásait, nem irtja ki gyökerestül kiválasztottja ivadékát, és nem pusztítja el annak nemzetségét, aki szerette az Urat.
25 Dedit autem reliquum Iacob et David de ipso stirpem.	25 Maradékot hagy meg Jákobnak és Dávidnak gyökérhajtást belőle. Salamon pedig pihenőre tért atyáihoz, és maga után hagyta utódát: »a nép balgaságát«, Roboámot, aki híján volt az okosságnak, és elhidegítette magától a népet döntésével, aztán Jeroboámot, Nábát fiát, aki bűnbe vitte Izraelt, és bűnös útra térítette Efraimot. Bűneik nagyon gyarapodtak, a földjüktől nagyon messzire vitték őket, és mindenféle gonoszságra adták magukat, amíg csak el nem érte őket a megtorlás, és véget nem vetett minden bűnüknek.
26 Et finem habuit Salomon cum patribus suis
27 et dereliquit post se de semine suo gentis stultitiam
28 et imminutum prudentia, Roboam, qui avertit gentem consilio suo.
29 Et Ieroboam filius Nabat, qui peccare fecit Israel et dedit viam peccandi Ephraim; et plurima redundaverunt peccata ipsorum valde,
30 ita ut expelleret illos a terra sua.
31 Et exquisierunt omnes nequitias, usque dum perveniret super illos vindicta.