Scrutatio

Lunedi, 13 maggio 2024 - Beata Vergine Maria di Fatima ( Letture di oggi)

Báruk könyve 3


font
KÁLDI-NEOVULGÁTASAGRADA BIBLIA
1 Most tehát, mindenható Úr, Izrael Istene, szorongatott lélek és gyötrődő szív kiált hozzád.
2 Hallgass meg, Urunk, és irgalmazz, mert irgalmas Isten vagy. Könyörülj meg rajtunk, mert vétkeztünk ellened.
3 Te ugyanis trónolsz örökké, és mi elvesszünk örökre?
4 Mindenható Úr, Izrael Istene, hallgasd meg most Izrael halottainak és fiaiknak imádságát, akik vétkeztek ellened és nem hallgattak az Úrnak, az ő Istenüknek szavára, s ezért ránk halmozódtak a csapások.
5 Ne emlékezzél meg atyáink gonoszságairól, hanem emlékezzél meg tulajdon kezedről és nevedről ebben az időben,
6 mert te, az Úr vagy a mi Istenünk, és mi, Urunk, dicsérünk majd téged!
7 Hiszen azért adtad a szívünkbe azt, hogy féljünk téged és segítségül hívjuk nevedet és dicsérjünk téged fogságunkban, mert megtértünk atyáink gonoszságából, akik vétkeztek ellened.
8 Íme, ma abban a fogságunkban vagyunk, amelybe szétszórtál minket: gyalázatra, átokra, a bűn büntetéséül, atyáink minden gonoszságáért, akik eltávoztak tőled, Urunk, Istenünk!«
9 Halld meg, Izrael, az élet parancsait, figyelj, hogy okosságot tanulj!
10 Hogy van az, Izrael, hogy ellenség földjén vagy?
11 Megvénültél az idegen földön, fertőzött vagy, mint a halottak, azok közé számítanak, akik leszállnak az alvilágba.
12 Elhagytad a bölcsesség forrását!
13 Ha Isten útján jártál volna, bizonnyal örökké békében lakhatnál!
14 Tanuld meg, hogy hol az okosság, hol az erő, hol az értelem – hogy azt is megtanuld: hol van a hosszú élet és a jólét, hol a ragyogó szem és a béke?
15 Ki találta meg annak helyét, és ki hatolt be kincseibe?
16 Hol vannak a nemzetek fejedelmei, a föld vadállatainak urai,
17 akik az ég madaraival játszanak,
18 akik ezüstöt halmoznak össze meg aranyat, amelyben bíznak az emberek, és amely után vég nélkül törtetnek? Akik ezüstért fáradtak, érte szorgoskodtak, és kiknek cselekedetei érthetetlenek?
19 Eltűntek ők, leszálltak az alvilágba, és mások léptek a helyükbe.
20 Ifjabbak látták meg a napvilágot és laktak a földön, de a fegyelem útját nem ismerték,
21 és nem értették meg ösvényeit; fiaik sem tudták felfogni, távol maradt az tőlük is.
22 Nem hallottak róla Kánaán földjén, Temánban sem látták.
23 Hágár fiai, akik a földi okosságot kutatják, Merra és Temán kereskedői, a mesemondók, akik kutatják az okosságot és az értelmet, szintén nem ismerték fel a bölcsesség útját, és nem gondoltak ösvényeire.
24 Ó Izrael, mily nagy az Isten háza, mily nagy az ő birtokának helye!
25 Nagy és határtalan, fölséges és megmérhetetlen!
26 Ott vannak azok a hírneves óriások, akik az ősidőkben éltek, hatalmas termetűek, hadakozáshoz értők.
27 Nem őket választotta ki az Úr, és nem ők találták meg a tudás útját. Elvesztek,
28 mert nem volt bölcsességük, elvesztek a saját oktalanságuk miatt.
29 Ki ment fel az égbe, hogy birtokba vegye, és ki hozta le a fellegekből?
30 Ki kelt át a tengeren, hogy rátaláljon, és elhozza színaranyért?
31 Nincs senki sem, aki ismerhetné útjait, sem olyan, aki fel tudná kutatni ösvényeit;
32 csak a Mindenható ismeri, és találta meg okosságával: ő, aki örök időre megalapította a földet, és betöltötte barmokkal meg négylábú állatokkal.
33 Aki elküldi a fényt, s az elmegy, és ha hívja, az remegve engedelmeskedik neki.
34 A csillagok örömmel ragyognak őrhelyükön,
35 ha hívja őket, azt mondják: »Itt vagyunk!«, és készséggel ragyognak alkotójuknak.
36 Ő a mi Istenünk, hozzá senki sem hasonlítható.
37 Ő ismeri a bölcsességnek minden útját, s azt szolgájának, Jákobnak adta át, Izraelnek, az ő kedveltjének.
38 Ezután megjelent a földön, s az emberekkel társalgott.