Sirák fiának könyve 40

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA RICCIOTTI
1 Nagy vesződség jutott minden embernek, és súlyos iga Ádám fiainak! Attól a naptól fogva, hogy elhagyják anyjuk méhét, addig a napig, amíg el nem temetik őket mindenek anyjába,	1 - Grande travaglio fu destinato a tutti gli uomini, e grave giogo [imposto] ai figliuoli d'Adamo, dal giorno ch'escon dal ventre della loro madre, sino al giorno della sepoltura nel [seno del]la madre comune:
2 gondolatuk és szívük aggodalma, reményük és várakozásuk a bevégzés napjáig	2 loro pensieri, le ansie del loro cuore, la preoccupazione dell'aspettativa, e il dì della morte.
3 – az olyané, aki trónján ül dicsőségben, és az olyané is, aki porban, hamuban gubbaszt,	3 Da colui ch'è assiso sopra un trono di gloria, al miserabile che giace nella polvere e nella cenere;
4 azé, aki bíbort és koronát visel, és az olyané is, aki durva darócba öltözik –, nem egyéb, mint harag, féltékenység, gond és habozás, a halál félelme, folytonos viszály és civakodás.	4 da colui che veste di porpora e porta la corona,a colui ch'è ricoperto di ruvido lino; [in tutti infierisce] rabbia, gelosia, agitazione, ansietà, paura della morte, rancore continuo e lotta!
5 Amikor pedig ágyán megpihen, éjjeli álom zavarja gondolatait,	5 Anche nel tempo che [uno] si riposa sul letto, il sonno notturno perturba le sue idee.
6 alighogy egy múló pillanatra nyugalmat talál, máris rémképekkel küszködik,	6 Per poco tempo, quasi un nulla, gusta riposo, e n'[è sturbato] da sogni, come [fosse] nel giorno ch'è di sentinella. -
7 megzavarodik lelke látomásától, mintha háború napján menekülnie kellene, s amikor megmenekül, felébred, és csodálkozik, hogy nincs mitől félnie.	7 E' conturbato dai fantasmi del suo cuore, come un fuggito via nel dì della battaglia: e giunto in salvo, si sveglia, e si meraviglia della vana paura.
8 Minden élő mellett, az embertől az állatig, s a bűnösök mellett hétszeresen is,	8 Per ogni vivente, dall'uomo fino alla bestia, — e per i peccatori sette volte di più
9 ott terem még: a halál és a vérontás, a viszály és a pallos, az elnyomás, éhínség, szorongatás és a csapások.	9 ancora — peste e strage, conflitti e spada, oppressione e fame, rovina e flagelli!
10 Mindezek az igaztalanok miatt vannak, és miattuk lett a vízözön is.	10 Contro gl'iniqui è stato creato tuttociò, e per essi venne il diluvio.
11 Mind, ami földből van, visszatér a földbe, mint ahogy minden víz visszajut a tengerbe.	11 Tutto quanto provien dalla terra, ritorna alla terra e tutte le acque fan ritorno al mare.
12 Minden vesztegető ajándék és igaztalan dolog elenyészik, de a becsületesség örökké megáll.	12 Ogni dono e ingiustizia periranno, ma la fedeltà durerà in eterno.
13 Az igaztalanok vagyona kiapad, mint a vízforrás, elmúlik, mint a hatalmas égzengés a záporban.	13 Le ricchezze degli ingiusti seccheranno come un torrente, e svaniranno come il fracasso di gran tuono durante la tempesta.
14 Amikor megnyitja kezét, örvend ugyan, a bűnösök azonban végképp elenyésznek.	14 Quando uno apre la mano [a beneficare], se ne troverà contento; ma i prevaricatori andranno in malora,
15 A gonoszok sarjának nem sok a hajtása, mert a tisztátalanok gyökerei szirt fokán zörögnek.	15 I rampolli degli empi non metteran molti rami, e le radici degli immondi [stanno] in cima a una roccia.
16 Minden víz mellett növényzet zöldell, de a folyó partján lévő előbb sodródik el, mint a többi fű.	16 La verzura [ch'è] presso ogni acqua e sulla sponda d'un rivo prima d'ogni altra erba è estirpata.
17 A szeretet azonban olyan, mint az áldott paradicsom, s a jótékonyság örökre megmarad.	17 [Ma] la benignità è come un giardino benedetto, e la beneficenza perdura in eterno.
18 Édes a béres élete, ha beéri a magáéval, és kincset találsz benne.	18 Dolce è la vita dell'operaio che basta a se stesso, e in essa troverai un tesoro.
19 A fiak és a városalapítás fenntartják a nevet, de mindezeknél többet ér a kifogástalan asszony.	19 [L'aver] figliuoli e il fabbricare una città danno un nome duraturo; ma meglio d'[entrambe] queste cose è stimata una moglie irreprensibile,
20 A bor és a zene felvidítja a szívet, de mind a kettőn túltesz a bölcsesség szeretete.	20 Il vino e la musica rallegrano il cuore; ma meglio d'entrambi l'amor della sapienza.
21 A fuvola és a lant kellemessé teszik a dalt, de mindkettőn túltesz a nyájas nyelv.	21 Il flauto e l'arpa fan soave concento, ma meglio d'entrambi è una lingua gentile.
22 A szépség és a báj kívánatos a szemednek, de túltesz rajtuk a zöld vetés.	22 Della grazia e della bellezza si compiace il tuo occhio; ina meglio d'entrambe sono i seminati verdeggianti.
23 Jó, ha van barát és társ a maga idejében, de mindkettőnél többet ér az asszony a férje mellett.	23 L'amico e il compagno càpitano in buon punto; ma meglio d'entrambi una moglie col marito.
24 A testvérek segítségül vannak a szükség idején, de ezeknél is inkább megment az irgalmasság.	24 Fratelli [e parenti] son d'aiuto nel tempo della tribolazione ma meglio di loro [entrambi] è la carità che salva.
25 Az arany és az ezüst támasza a lábnak, de mindkettőnél többet ér a jó tanács.	25 L'oro e l'argento consolidano i piedi; ma meglio d'entrambi è stimato un [buon] consiglio.
26 A gazdagság és a hatalom felemelik a szívet, de mindkettőn túltesz az Úr félelme.	26 La ricchezza e la forza esaltano il cuore; ma meglio [d'entrambi è] il timor del Signore.
27 Ahol az Úr félelme van, ott nincs hiány, és nem kell mellé támaszt keresni.	27 Non si soffre penuria col timor di Dio, nè v'è, con esso, da ricercare aiuto.
28 Az Úr félelme olyan, mint az áldott paradicsom, és leple felülmúl minden dicsőséget.	28 Il timore del Signore è come un giardino di benedizione, e sopra ad ogni magnificenza fu steso quel velo.
29 Fiam! Sohase légy életedben másokon élősködő, mert jobb meghalni, mint másra szorulni!	29 Figliuolo, nel tempo della tua vita non ridurti alla mendicità: meglio morire che mendicare.
30 Nem megy életszámba annak a férfinak az élete, aki másnak asztalát lesi, mert más kenyerén élősködik. A fegyelmezett és jólnevelt férfi óvakodik az ilyentől! Jólesik a koldulás a balga szájának, de a belsejét tűz emészti!	30 Chi volge rocchio alla mensa altrui, la sua vita non può considerarsi una vita. Egli contamina l'anima sua con cibi estranei;
	31 ma un uomo ben educato e saggio si guarda bene [da ciò]!
	32 In bocca a un impudente sarà dolce il mendicare, ma un fuoco avvamperà nelle sue viscere.