Scrutatio

Lunedi, 13 maggio 2024 - Beata Vergine Maria di Fatima ( Letture di oggi)

Sirák fiának könyve 40


font
KÁLDI-NEOVULGÁTABIBBIA CEI 2008
1 Nagy vesződség jutott minden embernek, és súlyos iga Ádám fiainak! Attól a naptól fogva, hogy elhagyják anyjuk méhét, addig a napig, amíg el nem temetik őket mindenek anyjába,1 Grandi pene sono destinate a ogni uomo
e un giogo pesante sta sui figli di Adamo,
dal giorno della loro uscita dal grembo materno
fino al giorno del ritorno alla madre di tutti.
2 gondolatuk és szívük aggodalma, reményük és várakozásuk a bevégzés napjáig2 Il pensiero dell’attesa e il giorno della fine
provocano le loro riflessioni e il timore del cuore.
3 – az olyané, aki trónján ül dicsőségben, és az olyané is, aki porban, hamuban gubbaszt,3 Da chi siede su un trono glorioso
fino a chi è umiliato su terra e su cenere,
4 azé, aki bíbort és koronát visel, és az olyané is, aki durva darócba öltözik –, nem egyéb, mint harag, féltékenység, gond és habozás, a halál félelme, folytonos viszály és civakodás.4 da chi indossa porpora e corona
fino a chi è ricoperto di panno grossolano,
5 Amikor pedig ágyán megpihen, éjjeli álom zavarja gondolatait,5 non c’è che sdegno, invidia, spavento, agitazione,
paura della morte, contese e liti.
Anche durante il riposo nel letto
il sogno notturno turba i suoi pensieri:
6 alighogy egy múló pillanatra nyugalmat talál, máris rémképekkel küszködik,6 per un poco, come niente, sta nel riposo
e subito nel sonno si affatica come di giorno,
è sconvolto dalla visione del suo cuore,
come chi è scampato da una battaglia.
7 megzavarodik lelke látomásától, mintha háború napján menekülnie kellene, s amikor megmenekül, felébred, és csodálkozik, hogy nincs mitől félnie.7 Al momento di mettersi in salvo si sveglia,
meravigliandosi dell’irreale timore.
8 Minden élő mellett, az embertől az állatig, s a bűnösök mellett hétszeresen is,8 Così è per ogni essere vivente, dall’uomo alla bestia,
ma per i peccatori sette volte tanto:
9 ott terem még: a halál és a vérontás, a viszály és a pallos, az elnyomás, éhínség, szorongatás és a csapások.9 morte, sangue, contese, spada,
disgrazie, fame, calamità, flagelli.
10 Mindezek az igaztalanok miatt vannak, és miattuk lett a vízözön is.10 Questi mali sono stati creati per gli empi,
per loro causa venne anche il diluvio.
11 Mind, ami földből van, visszatér a földbe, mint ahogy minden víz visszajut a tengerbe.11 Tutto quello che proviene dalla terra alla terra ritorna,
quanto viene dalle acque rifluisce nel mare.
12 Minden vesztegető ajándék és igaztalan dolog elenyészik, de a becsületesség örökké megáll.12 Ogni corruzione e ogni ingiustizia sparirà,
ma la fedeltà resterà per sempre.
13 Az igaztalanok vagyona kiapad, mint a vízforrás, elmúlik, mint a hatalmas égzengés a záporban.13 Le ricchezze degli ingiusti si prosciugheranno come un torrente,
si disperderanno come tuono che echeggia durante l’uragano.
14 Amikor megnyitja kezét, örvend ugyan, a bűnösök azonban végképp elenyésznek.14 Se gli ingiusti dovranno alzare le mani, ci si rallegrerà,
così i trasgressori cadranno in rovina.
15 A gonoszok sarjának nem sok a hajtása, mert a tisztátalanok gyökerei szirt fokán zörögnek.15 La stirpe degli empi non moltiplica i suoi rami,
le radici impure sono sopra una pietra dura.
16 Minden víz mellett növényzet zöldell, de a folyó partján lévő előbb sodródik el, mint a többi fű.16 Il giunco su ogni corso d’acqua o sugli argini di un fiume
viene tagliato prima di ogni altra erba.
17 A szeretet azonban olyan, mint az áldott paradicsom, s a jótékonyság örökre megmarad.17 Un atto di bontà è come un giardino di benedizioni,
l’elemosina dura per sempre.
18 Édes a béres élete, ha beéri a magáéval, és kincset találsz benne.18 La vita di chi basta a se stesso e del lavoratore è dolce,
ma più ancora lo è per chi trova un tesoro.
19 A fiak és a városalapítás fenntartják a nevet, de mindezeknél többet ér a kifogástalan asszony.19 I figli e la fondazione di una città consolidano un nome,
ma più ancora è apprezzata una donna irreprensibile.
20 A bor és a zene felvidítja a szívet, de mind a kettőn túltesz a bölcsesség szeretete.20 Vino e musica rallegrano il cuore,
ma più ancora l’amore della sapienza.
21 A fuvola és a lant kellemessé teszik a dalt, de mindkettőn túltesz a nyájas nyelv.21 Il flauto e l’arpa rendono piacevole il canto,
ma più ancora una voce soave.
22 A szépség és a báj kívánatos a szemednek, de túltesz rajtuk a zöld vetés.22 L’occhio desidera grazia e bellezza,
ma più ancora il verde dei campi.
23 Jó, ha van barát és társ a maga idejében, de mindkettőnél többet ér az asszony a férje mellett.23 Il compagno e l’amico s’incontrano a tempo opportuno,
ma più ancora moglie e marito.
24 A testvérek segítségül vannak a szükség idején, de ezeknél is inkább megment az irgalmasság.24 Fratelli e soccorritori aiutano nella tribolazione,
ma più ancora l’elemosina.
25 Az arany és az ezüst támasza a lábnak, de mindkettőnél többet ér a jó tanács.25 Oro e argento rendono sicuro il piede,
ma più ancora è stimato un consiglio.
26 A gazdagság és a hatalom felemelik a szívet, de mindkettőn túltesz az Úr félelme.26 Ricchezze e potenza sollevano il cuore,
ma più ancora il timore del Signore.
Con il timore del Signore non manca nulla,
con esso non c’è bisogno di cercare un altro aiuto.
27 Ahol az Úr félelme van, ott nincs hiány, és nem kell mellé támaszt keresni.27 Il timore del Signore è come un giardino di benedizioni
e protegge più di qualsiasi gloria.
28 Az Úr félelme olyan, mint az áldott paradicsom, és leple felülmúl minden dicsőséget.28 Figlio, non vivere una vita da mendicante:
è meglio morire piuttosto che mendicare.
29 Fiam! Sohase légy életedben másokon élősködő, mert jobb meghalni, mint másra szorulni!29 Un uomo che guarda alla tavola altrui
ha una vita che non si può chiamare tale;
si contaminerà con cibi estranei,
l’uomo sapiente ed educato se ne guarderà.
30 Nem megy életszámba annak a férfinak az élete, aki másnak asztalát lesi, mert más kenyerén élősködik. A fegyelmezett és jólnevelt férfi óvakodik az ilyentől! Jólesik a koldulás a balga szájának, de a belsejét tűz emészti!30 Il mendicare è dolce nella bocca dello sfrontato,
ma dentro di lui c’è un fuoco che brucia.