Sirák fiának könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot.	1 Vigilia divitis tabefacit carnes, et cogitatus illius aufert somnum;
2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.	2 cogitatus victus avertit somnum, et infirmitas gravis a somno excitat.
3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.	3 Laboravit dives in congregatione substantiae et, si requiescit, replebitur deliciis suis;
4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.	4 laboravit pauper in penuria victus et, si requiescit, inops fit.
5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.	5 Qui aurum diligit, non iustificabitur, et, qui insequitur lucrum, in eo oberrabit.
6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.	6 Multi dati sunt in ruinam auri gratia, et facta est in facie ipsorum perditio illorum.
7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.	7 Lignum offensionis est aurum sacrificantium; vae illis, qui sectantur illud: et omnis imprudens capietur in illo.
8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!	8 Beatus dives, qui inventus est sine macula et qui post aurum non abiit nec speravit in pecunia et thesauris.
9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!	9 Quis est hic, et laudabimus eum? Fecit enim mirabilia in populo suo.
10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!	10 Quis probatus est in illo et perfectus est? Erit illi gloria aeterna. Quis potuit transgredi et non est transgressus, facere mala et non fecit?
11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.	11 Ideo stabilita sunt bona illius in Domino, et eleemosynas illius enarrabit omnis ecclesia sanctorum.
12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként!	12 De continentia. Supra mensam magnam sedisti? Non aperias super illam faucem tuam prior.
13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«	13 Non dicas: “Multa sunt, quae super illam sunt!”.
14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!	14 Memento quoniam malum est oculus nequam; oculum nequam odit Deus.
15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz,	15 Nequius oculo quid creatum est? Ideo ab omni facie lacrimatur.
16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.	16 Quocumque aspexerit, ne extendas manum tuam prior et invidia contaminatus erubescas;
17 Ne tolakodj étkezés közben!	17 nec comprimaris cum eo in catino.
18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak!	18 Intellege, quae sunt proximi tui, ex teipso et de omni verbo cogita;
19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.	19 utere quasi homo frugi his, quae tibi apponuntur, ne, cum manducas multum, odio habearis.
20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!	20 Cessa prior disciplinae causa et noli nimius esse, ne forte offendas.
21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként!	21 Et, si in medio multorum sedisti, prior illis ne extendas manum tuam nec prior poscas bibere.
22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat.	22 Quam sufficiens est homini erudito vinum exiguum! Et in dormiendo non laborabis ab illo et non senties dolorem.
23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.	23 Vigilia, cholera et tortura ventris viro infrunito;
24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.	24 somnus sanitatis in homine parco: dormiet usque mane, et anima illius cum ipso delectabitur.
25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.	25 Et, si coactus fueris in edendo multum, surge e medio, evome, et refrigerabit te, et non adduces corpori tuo infirmitatem.
26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:	26 Audi me, fili, et ne spernas me et in novissimo invenies verba mea.
27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.	27 In omnibus operibus tuis esto modestus, et omnis infirmitas non occurret tibi.
28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.	28 Splendidum in panibus benedicent labia multorum, et testimonium bonitatis illius fidele;
29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!	29 nequissimo in pane murmurabit civitas, et testimonium nequitiae illius verum est.
30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!	30 In vino noli provocare; multos enim exterminavit vinum.
31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!	31 Fornax probat aciem ferri in intinctione: sic vinum in lite corda superborum.
	32 Quasi vita hominibus vinum, si bibas illud moderate.
	33 Quae est vita ei, qui minuitur vino?
	34 Quid defraudat vitam? Mors.
	35 Vinum in iucunditatem creatum est et non in ebrietatem, ab initio.
	36 Exsultatio animae et gaudium et voluptas cordis vinum moderate potatum in tempore;
	37 sanitas est animae et corpori sobrius potus.
	38 Vinum multum potatum irritationem et iram et ruinas multas facit.
	39 Amaritudo animae vinum multum potatum in irritatione et ruina.
	40 Ebrietas multiplicat animositatem imprudentis in offensionem, minorans virtutem et faciens vulnera.
	41 In convivio vini non arguas proximum et non despicias eum in iucunditate illius;
	42 verba improperii non dicas illi et non premas illum in repetendo.