Sirák fiának könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot.	1 Keeping watch over riches wastes the flesh, and the care of wealth drives away rest.
2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.	2 Concern for one's livelihood banishes slumber; more than a serious illness it disturbs repose.
3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.	3 The rich man labors to pile up wealth, and his only rest is wanton pleasure;
4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.	4 The poor man toils for a meager subsistence, and if ever he rests, he finds himself in want.
5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.	5 The lover of gold will not be free from sin, for he who pursues wealth is led astray by it.
6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.	6 Many have been ensnared by gold, though destruction lay before their eyes;
7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.	7 It is a stumbling block to those who are avid for it, a snare for every fool.
8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!	8 Happy the rich man found without fault, who turns not aside after gain!
9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!	9 Who is he, that we may praise him? he, of all his kindred, has done wonders,
10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!	10 For he has been tested by gold and come off safe, and this remains his glory; He could have sinned but did not, could have done evil but would not,
11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.	11 So that his possessions are secure, and the assembly recounts his praises.
12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként!	12 If you are dining with a great man, bring not a greedy gullet to his table, Nor cry out, "How much food there is here!"
13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«	13 Remember that gluttony is evil. No creature is greedier than the eye: therefore it weeps for any cause.
14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!	14 Toward what he eyes, do not put out a hand; nor reach when he does for the same dish.
15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz,	15 Recognize that your neighbor feels as you do, and keep in mind your own dislikes:
16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.	16 Behave at table like a favored guest, and be not greedy, lest you be despised.
17 Ne tolakodj étkezés közben!	17 Be the first to stop, as befits good manners; gorge not yourself, lest you give offense.
18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak!	18 If there are many with you at table, be not the first to reach out your hand.
19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.	19 Does not a little suffice for a well-bred man? When he lies down, it is without discomfort.
20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!	20 Distress and anguish and loss of sleep, and restless tossing for the glutton! Moderate eating ensures sound slumber and a clear mind next day on rising.
21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként!	21 If perforce you have eaten too much, once you have emptied your stomach, you will have relief.
22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat.	22 Listen to me, my son, and scorn me not; later you will find my advice good. In whatever you do, be moderate, and no sickness will befall you.
23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.	23 On a man generous with food, blessings are invoked, and this testimony to his goodness is lasting;
24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.	24 He who is miserly with food is denounced in public, and this testimony to his stinginess is lasting.
25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.	25 Let not wine-drinking be the proof of your strength, for wine has been the ruin of many.
26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:	26 As the furnace probes the work of the smith, so does wine the hearts of the insolent.
27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.	27 Wine is very life to man if taken in moderation. Does he really live who lacks the wine which was created for his joy?
28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.	28 Joy of heart, good cheer and merriment are wine drunk freely at the proper time.
29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!	29 Headache, bitterness and disgrace is wine drunk amid anger and strife.
30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!	30 More and more wine is a snare for the fool; it lessens his strength and multiplies his wounds.
31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!	31 Rebuke not your neighbor when wine is served, nor put him to shame while he is merry; Use no harsh words with him and distress him not in the presence of others.