Sirák fiának könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KING JAMES BIBLE
1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot.	1 Watching for riches consumeth the flesh, and the care thereof driveth away sleep.
2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.	2 Watching care will not let a man slumber, as a sore disease breaketh sleep,
3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.	3 The rich hath great labour in gathering riches together; and when he resteth, he is filled with his delicates.
4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.	4 The poor laboureth in his poor estate; and when he leaveth off, he is still needy.
5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.	5 He that loveth gold shall not be justified, and he that followeth corruption shall have enough thereof.
6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.	6 Gold hath been the ruin of many, and their destruction was present.
7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.	7 It is a stumblingblock unto them that sacrifice unto it, and every fool shall be taken therewith.
8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!	8 Blessed is the rich that is found without blemish, and hath not gone after gold.
9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!	9 Who is he? and we will call him blessed: for wonderful things hath he done among his people.
10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!	10 Who hath been tried thereby, and found perfect? then let him glory. Who might offend, and hath not offended? or done evil, and hath not done it?
11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.	11 His goods shall be established, and the congregation shall declare his alms.
12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként!	12 If thou sit at a bountiful table, be not greedy upon it, and say not, There is much meat on it.
13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«	13 Remember that a wicked eye is an evil thing: and what is created more wicked than an eye? therefore it weepeth upon every occasion.
14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!	14 Stretch not thine hand whithersoever it looketh, and thrust it not with him into the dish.
15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz,	15 Judge not thy neighbour by thyself: and be discreet in every point.
16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.	16 Eat as it becometh a man, those things which are set before thee; and devour note, lest thou be hated.
17 Ne tolakodj étkezés közben!	17 Leave off first for manners' sake; and be not unsatiable, lest thou offend.
18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak!	18 When thou sittest among many, reach not thine hand out first of all.
19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.	19 A very little is sufficient for a man well nurtured, and he fetcheth not his wind short upon his bed.
20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!	20 Sound sleep cometh of moderate eating: he riseth early, and his wits are with him: but the pain of watching, and choler, and pangs of the belly, are with an unsatiable man.
21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként!	21 And if thou hast been forced to eat, arise, go forth, vomit, and thou shalt have rest.
22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat.	22 My son, hear me, and despise me not, and at the last thou shalt find as I told thee: in all thy works be quick, so shall there no sickness come unto thee.
23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.	23 Whoso is liberal of his meat, men shall speak well of him; and the report of his good housekeeping will be believed.
24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.	24 But against him that is a niggard of his meat the whole city shall murmur; and the testimonies of his niggardness shall not be doubted of.
25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.	25 Shew not thy valiantness in wine; for wine hath destroyed many.
26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:	26 The furnace proveth the edge by dipping: so doth wine the hearts of the proud by drunkeness.
27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.	27 Wine is as good as life to a man, if it be drunk moderately: what life is then to a man that is without wine? for it was made to make men glad.
28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.	28 Wine measurably drunk and in season bringeth gladness of the heart, and cheerfulness of the mind:
29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!	29 But wine drunken with excess maketh bitterness of the mind, with brawling and quarrelling.
30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!	30 Drunkenness increaseth the rage of a fool till he offend: it diminisheth strength, and maketh wounds.
31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!	31 Rebuke not thy neighbour at the wine, and despise him not in his mirth: give him no despiteful words, and press not upon him with urging him [to drink.]