Sirák fiának könyve 1

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Minden bölcsesség az Úrtól, Istentől van, és vele volt mindig, öröktől fogva.	1 Omnis sapientia a Domino Deo est et cum illo fuit semper et est ante aevum.
2 A tenger fövenyét, az esőcseppeket, az örökkévalóság napjait ki tudná megszámlálni? Az ég magasságát, a föld szélességét, az óceán mélységét ki tudná megmérni?	2 Arenam maris et pluviae guttas et dies saeculi quis dinumeravit? Altitudinem caeli et latitudinem terrae et profundum abyssi quis mensus est?
3 Isten mindent megelőző bölcsességét ki tudná megvizsgálni?	3 Sapientiam Dei praecedentem omnia quis investigavit?
4 Mindennél előbb teremtette a bölcsességet, s a bölcs értelem öröktől fogva van.	4 Prior omnium creata est sapientia, et intellectus prudentiae ab aevo.
5 A bölcsesség forrása Isten igéje a magasságban, útjai öröktől fogva való parancsok.	5 Fons sapientiae verbum Dei in excelsis, et ingressus illius mandata aeterna.
6 Kinek tárták föl a bölcsesség gyökerét, és ki ismerte meg fortélyait?	6 Radix sapientiae cui revelata est? Et astutias illius quis agnovit?
7 Ki előtt tárult fel, ki előtt nyilvánult meg a bölcsesség tanulsága, és ki értette meg sokféle útját?	7 Disciplina sapientiae cui revelata est et manifestata? Et multiplicem peritiam illius quis intellexit?
8 Egy a fölséges, mindenható Teremtő, a hatalmas király, a szerfölött félelmetes: Isten, aki trónján ül és országol.	8 Unus est Altissimus, creator omnipotens et rex potens et metuendus nimis, sedens super thronum suum et dominans, Deus.
9 Ő teremtette azt a Szentlélek által, ő az, aki látta, számba vette s megmérte,	9 Ipse creavit illam in spiritu sancto et vidit et dinumeravit et mensus est;
10 és kiöntötte minden művére, minden testre az ő adománya szerint, és adta azoknak, akik szeretik őt.	10 et effudit illam super omnia opera sua et super omnem carnem secundum largitatem suam et praebuit illam diligentibus se.
11 Az Úr félelme tisztesség és dicsőség, vígság és örömkoszorú;	11 Timor Domini gloria et gloriatio et laetitia et corona exsultationis.
12 az Úr félelme szívet derít, vígságot, örömet ad és hosszú életet.	12 Timor Domini delectabit cor et dabit laetitiam et gaudium et longitudinem dierum.
13 Aki féli az Urat, jól jár a végén, és halála napján áldásban részesül.	13 Timenti Dominum bene erit in extremis, et in die defunctionis suae benedicetur.
14 Isten szeretete tisztes bölcsesség;	14 Dilectio Dei honorabilis sapientia;
15 akiknek szeme előtt megjelenik, örvendeznek látásán és csodái megismerésén.	15 quibus autem apparuerit, dispertit eam in visionem sui ipsius et in agnitione magnalium suorum.
16 A bölcsesség kezdete az Úr félelme. Ezt az Úr a hívőkkel együtt, anyjuk méhében teremti, a kiválasztott nőkkel együtt jár, s az igazakban és a hívőkben megnyilvánul.	16 Initium sapientiae timor Domini, et cum fidelibus in vulva concreata est; cum hominibus veritatis ab aevo fundata est et semini eorum se credet.
17 Az Úr félelme jámbor tudás,	17 Timor Domini scientiae religiositas;
18 a jámborság pedig megőrzi a szívet és igazzá teszi, vígságot és örömöt szerez.	18 religiositas custodiet et iustificabit cor, iucunditatem atque gaudium dabit.
19 Aki féli az Urat, annak jó sora lesz, és végső napjain áldásban részesül.	19
20 A bölcsesség teljessége Isten félelme; gyümölcseiből bőség fakad:	20 Plenitudo sapientiae est timere Deum; et inebriat eos fructibus suis.
21 egész házát megtölti termésével, s a tárházakat kincseivel.	21 Omnem domum illius implebit rebus pretiosis et receptacula thesauris illius.
22 A bölcsesség koronája az Úr félelme, amely teljes jólétet és üdvös gyömölcsöt terem.	22 Corona sapientiae timor Domini, repollens pacem et salutis fructum:
23 Ő látta azt és megszámlálta, mindkettő Isten ajándéka.	23 utraque autem sunt dona Dei.
24 Tudást és okos belátást juttat a bölcsesség, és gyarapítja a hozzá ragaszkodók dicsőségét.	24 Scientiam et intellectum prudentiae sapientia effundit quasi pluviam; et gloriam tenentium se exaltat.
25 A bölcsesség gyökere az Úr félelme, ágai pedig: maga a hosszú élet.	25 Radix sapientiae est timere Dominum, et rami illius longaevi.
26 A bölcsesség tárházaiban bölcs értelem és jámbor tudás van; a bűnösök ellenben utálják a bölcsességet.	26 In thesauris sapientiae intellectus et scientiae religiositas; exsecratio autem peccatoribus sapientia.
27 Az Úr félelme kiűzi a bűnt,	27 Timor Domini expellit peccatum; cum autem adsit, omnem avertit iram.
28 mert aki félelem nélkül van, meg nem igazulhat, mivel haragjának indulata bukását okozza.	28 Nam, qui sine timore est, non poterit iustificari; iracundia enim animositatis illius subversio illi erit.
29 A békén tűrő szenved egy ideig, azután pedig vígságban lesz része;	29 Usque in tempus sustinebit patiens, et postea erit redditio iucunditatis.
30 okossága egy ideig elrejti gondolatait, később pedig sokak ajka hirdeti okosságát. A bölcsesség tárházaiban tanulságos mondások vannak; a bűnös azonban utálja Isten tiszteletét. Fiam! Ha bölcsességre vágysz, tartsd meg a törvényt, és Isten megadja azt neked, mivel az igazi bölcsesség és műveltség az Úr félelme, s ami kedves előtte, az a hűség és az alázatosság. Ne légy engedetlen az Úr félelmével szemben, és ne járulj eléje megosztott szívvel! Ne légy kétszínű az emberek előtt, és ne kövess el botlást ajkaddal! Légy ezekben óvatos, hogy el ne essél, és szégyent ne hozz magadra, hogy az Úr le ne rántsa a leplet titkaidról, és le ne sújtson rád a gyülekezet közepette, mert álnokul közeledtél az Úrhoz, és szíved tele volt csellel és hamissággal.	30 Bonus sensus usque in tempus abscondet verba illius, et labia multorum enarrabunt sensum illius.
	31 In thesauris sapientiae parabola disciplinae;
	32 exsecratio autem peccatori cultura Dei.
	33 Fili, concupiscens sapientiam conserva iustitiam, et Deus praebebit illam tibi.
	34 Sapientia enim et disciplina timor Domini, et quod beneplacitum est illi,
	35 fides et mansuetudo.
	36 Ne sis incredibilis timori Domini et ne accesseris ad illum duplici corde.
	37 Ne fueris hypocrita in conspectu hominum et cave a labiis tuis.
	38 Ne extollas teipsum, ne forte cadas et adducas animae tuae inhonorationem,
	39 et revelet Deus absconsa tua et in medio synagogae elidat te;
	40 quoniam accessisti maligne ad timorem Domini, et cor tuum plenum est dolo et fallacia.