A példabeszédek könyve 8

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 Nem hív-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az okosság?	1 ¿No está llamando la Sabiduría y no hace oír su voz la Inteligencia?
2 Odaáll a legmagasabb, kiemelkedő ormokra, az útszélre, oda, ahol ösvények találkoznak,	2 En las cumbres más altas que bordean el camino, apostada en el cruce de los senderos,
3 a város kapui mellett, s a bejáratnál így kiált fennhangon:	3 al lado de las puertas, a la entrada de la ciudad, en los lugares de acceso, ella dice en alta voz:
4 »Hozzátok beszélek, férfiak! Az emberek fiaihoz szól szavam!	4 «A ustedes, hombres, yo los llamo, y mi voz se dirige a los seres humanos.
5 Értsetek okos szót, ti balgák, kapjatok észbe, ti dőrék!	5 Entiendan, incautos, qué es la perspicacia; entiendan, necios, qué es la sensatez.
6 Hallgassatok meg, mert kiváló dolgokról beszélek, és igazságra nyílnak ajkaim,	6 Escuchen: es muy importante lo que voy a decir, mis labios se abren para expresar lo que es recto.
7 mert szám igazságot beszél, és ajkam a gonoszt utálja.	7 Sí, mi boca profiere la verdad, la maldad es una abominación para mis labios.
8 Minden szavam igazság, nincs abban hamis, nincs csűrés-csavarás.	8 Todas mis palabras son conformes a la justicia, no hay en ellas nada retorcido o sinuoso;
9 Világosak azok az okosaknak, és egyenesek azoknak, akik meglelték a tudományt.	9 todas son exactas para el que sabe entender y rectas para los que ha hallado la ciencia.
10 Intelmemet vegyétek, és ne az ezüstöt, és tudást válasszatok inkább, mint aranyat,	10 Adquieran mi instrucción, no la plata, y la ciencia más que el oro acrisolado.
11 mert becsesebb a bölcsesség minden drágaságnál, és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.«	11 Porque la Sabiduría vale más que las perlas, y nada apetecible se le puede igualar».
12 Én, a bölcsesség, ott lakom az eszességben, és vagyok jelen az értelmes gondolatokban.	12 Yo, la Sabiduría, habito con la prudencia y poseo la ciencia de la reflexión.
13 Az Úr félelme gyűlöli a gonoszságot, utálja a dölyföt, a kevélységet, a gonoszság útját és a hamis szájat.	13 El temor del Señor es detestar el mal: yo detesto la soberbia, el orgullo, la mala conducta y la boca perversa.
14 Enyém a tanács, az igazságosság, enyém az okosság, enyém az erő!	14 A mí me pertenecen el consejo y la habilidad, yo soy la inteligencia, mío es el poder.
15 Általam uralkodnak a királyok, és tesznek igazságot a törvényhozók.	15 Por mí reinan los reyes y los soberanos decretan la justicia;
16 Általam kormányoznak az uralkodók, és ítélkeznek a hatalmasok.	16 por mí gobiernan los príncipes y los nobles juzgan la tierra.
17 Szeretem azokat, akik szeretnek engem, akik virradatkor keresnek, meg is találnak.	17 Yo amo a los que me aman y los que me buscan ardientemente, me encontrarán.
18 Nálam van a gazdagság és a pompa, a tisztes vagyon, a becsületesség.	18 Conmigo están la riqueza y la gloria, los bienes perdurables y la justicia.
19 Jobb a gyümölcsöm aranynál és drágakőnél, s javaim többet érnek a színezüstnél.	19 Mi fruto vale más que el oro, que el oro fino, y rindo más que la plata acrisolada.
20 Az igazság útjain járok, a jog ösvényei közepén,	20 Yo voy por el sendero de la justicia, en medio de las sendas de la equidad,
21 hogy gazdaggá tegyem azokat, akik szeretnek engem, és megtöltsem kincsesházaikat.	21 para repartir posesiones a los que me aman y para colmar sus tesoros.
22 Az Úr szerzett engem útjai elején, kezdetben, mielőtt bármit is alkotott.	22 El Señor me creó como primicia de sus caminos, antes de sus obras, desde siempre.
23 Öröktől fogva rendelt engem, ősidők óta, még a föld előtt.	23 Yo fui formada desde la eternidad, desde el comienzo, antes de los orígenes de la tierra.
24 Nem voltak még tengerek, én már fogantattam, még nem törtek elő a vízben dús források,	24 Yo nací cuando no existían los abismos, cuando no había fuentes de aguas caudalosas.
25 még nem álltak a hegyek súlyos tömegükben, a halmok előtt születtem.	25 Antes que fueran cimentadas las montañas, antes que las colinas, yo nací,
26 Még nem teremtette meg a földet és a folyókat és a földkerekség sarkait,	26 cuando él no había hecho aún la tierra ni los espacios ni los primeros elementos del mundo.
27 amikor az eget felállította, már ott voltam, amikor biztos törvénnyel kört vont a mélység színe fölé.	27 Cuando él afianzaba el cielo, yo estaba allí; cuando trazaba el horizonte sobre el océano,
28 Amikor a fellegeket odafenn megerősítette, és kimérte a vízforrásokat.	28 cuando condensaba las nubes en lo alto, cuando infundía poder a las fuentes del océano,
29 Amikor a tengert körülvette határával, és törvényt szabott a vizeknek, hogy át ne hágják határaikat. Amikor a föld alapjait megvetette,	29 cuando fijaba su límite al mar para que las aguas no transgredieran sus bordes, cuando afirmaba los cimientos de la tierra,
30 ott voltam mellette, mindent elrendeztem, és gyönyörködtem nap nap után, színe előtt játszadoztam mindenkor.	30 yo estaba a su lado como un hijo querido y lo deleitaba día tras día, recreándome delante de él en todo tiempo,
31 Játszadoztam a földje kerekségén, és gyönyörűség volt nekem az emberek fiai között lenni.	31 recreándome sobre la faz de la tierra, y mi delicia era estar con los hijos de los hombres.
32 Most pedig, gyermekeim, hallgassatok rám! Boldogok, akik megtartják útjaimat!	32 Y ahora, hijos, escúchenme: ¡felices los que observan mis caminos!
33 Hallgassátok az intést, legyetek bölcsek, és el ne vessétek azt magatoktól!	33 Escuchen la instrucción y sean sabios: ¡no la descuiden!
34 Boldog az ember, aki hallgat rám, aki ajtómnál virraszt naponta, és őrzi ajtóm félfáját,	34 ¡Feliz el hombre que me escucha, velando a mis puertas día tras día y vigilando a la entrada de mi casa!
35 mert aki engem megtalál, életet talál, és üdvöt nyer az Úrtól.	35 Porque el que me encuentra ha encontrado la vida y ha obtenido el favor del Señor;
36 Aki azonban ellenem vét, a saját lelkének árt, mindenki, aki gyűlöl engem, a halált kedveli!	36 pero el que peca contra mí se hace daño a sí mismo y todos los que me odian, aman la muerte.