A példabeszédek könyve 16

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Az ember dolga a szív előkészítése, de az Úrtól érkezik a nyelv helyes válasza.	1 Hominis est animum praeparare, et Domini est responsio linguae.
2 Az ember minden útja hibátlan a saját szemében, a lelkeket azonban az Úr veti latra.	2 Omnes viae hominis purae sunt oculis eius, spirituum ponderator est Dominus.
3 Az Úrra bízzad dolgaidat, akkor terveid sikerülnek.	3 Revela Domino opera tua, et dirigentur cogitationes tuae.
4 Az Úr mindent önmagáért alkotott, így a bűnöst is a balsors napjára.	4 Universa secundum proprium finem operatus est Dominus; impium quoque ad diem malum.
5 Minden gőgös ember utálat az Úr előtt, a kezem rá, hogy nem marad büntetlen! A jó út kezdete: megtenni, ami helyes, ez kedvesebb Istennél, mint áldozatot bemutatni.	5 Abominatio Domini est omnis arrogans; manus in manu, non erit innocens.
6 Könyörület és hűség eltörlik a vétket, s az Úr félelme távol tart a gonosztól.	6 Misericordia et veritate redimitur iniquitas, et in timore Domini declinatur a malo.
7 Ha kedvét leli az Úr az ember útjában, ellenfeleit is békességre téríti.	7 Cum placuerint Domino viae hominis, inimicos quoque eius convertet ad pacem.
8 A kevés többet ér becsületességgel, mint dús jövedelem igazságtalansággal.	8 Melius est parum cum iustitia quam multi fructus sine aequitate.
9 Az ember kieszeli útját szívében, de az Úr az, aki lépéseit irányítja.	9 Cor hominis disponit viam suam, sed Domini est dirigere gressus eius.
10 Jóslat van a király ajkán, az ítéleten nem véthet a szája.	10 Divinatio in labiis regis, in iudicio non errabit os eius.
11 Súly és mérleg az Úr törvénye szerint van, az efód minden köve az ő műve.	11 Pondus et statera iusta Domini sunt, et opera eius omnes lapides sacculi.
12 A királyok utálják azokat, akik igaztalant cselekszenek, mert igazságosság teszi a trónt szilárddá.	12 Abominantur reges agere impie, quoniam iustitia firmatur solium.
13 Az igaz ajkak kedvesek a királynál, szereti azokat, akik helyesen beszélnek.	13 Voluntas regum labia iusta; qui recta loquitur, diligetur.
14 A király haragja a halál hírnöke, de az okos ember le tudja csillapítani.	14 Indignatio regis nuntii mortis, et vir sapiens placabit eam.
15 A király arcának derűje életet jelent, a kegye olyan, mint a késői eső.	15 In lumine vultus regis vita, et voluntas eius quasi imber serotinus.
16 Szerezz bölcsességet, mert jobb az az aranynál, szerezz okosságot, mert becsesebb az ezüstnél!	16 Possidere sapientiam quanto melius est auro; et acquirere prudentiam pretiosius est argento.
17 Az igazak pályája távol marad a gonosztól, aki kitart az útján, megmenti lelkét.	17 Semita iustorum declinare a malo; custos animae suae, qui servat viam suam.
18 Romlás előtt kevélység jár, és bukás előtt a lélek fennhéjázása.	18 Contritionem praecedit superbia, et ante ruinam exaltatio spiritus.
19 Többet ér szerényekkel együtt megalázkodni, mint gőgösökkel prédán osztozkodni.	19 Melius est humiliari cum mitibus quam dividere spolia cum superbis.
20 Aki az igére hallgat, szerencsét talál, és boldog, aki az Úrba veti bizodalmát.	20 Eruditus in verbo reperiet bona; et, qui sperat in Domino, beatus est.
21 Aki szívében bölcs, azt okosnak hívják, de az édesajkú többet ér el.	21 Qui sapiens est corde, appellabitur prudens; et dulcedo labiorum addet doctrinam.
22 A belátás élet forrása birtokosának, a balgaság pedig fenyíték a balgáknak.	22 Fons vitae eruditio possidentis; poena stultorum stultitia.
23 A bölcs szíve bölccsé teszi száját, és növeli ajka kedvességét.	23 Cor sapientis erudiet os eius et labiis eius addet doctrinam.
24 Lépes méz a szép szó, édesség a léleknek, és egészség a csontoknak.	24 Favus mellis composita verba, dulcedo animae et sanitas ossium.
25 Van út, amely helyesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet.	25 Est via, quae videtur homini recta, et novissima eius ducunt ad mortem.
26 A munkást éhsége munkára hajtja, mert a szája készteti.	26 Anima laborantis laborat sibi, quia compulit eum os suum.
27 A semmirekellő ember gonosz vermet ás, és ajkán perzselő tűz izzik.	27 Vir impius fodit malum, et in labiis eius quasi ignis ardens.
28 A hamis ember civódást szít, s a besúgó fejedelmeket idegenít el egymástól.	28 Homo perversus suscitat lites, et mussitator separat familiares.
29 Az erőszakos ember elcsábítja barátját, s olyan útra viszi, amely nem jó.	29 Vir iniquus lactat amicum suum et ducit eum per viam non bonam.
30 Aki hunyorgat szemével, csalárdságot tervel, aki összeszorítja ajkát, kész már a gonoszra.	30 Qui attonitis oculis cogitat prava, comprimens labia sua perficit malum.
31 Az ősz haj ékes korona, tisztesség útján lehet ahhoz jutni.	31 Corona dignitatis canities, quae in viis iustitiae reperietur.
32 Többet ér a türelmes a hősnél, s aki uralkodik önmagán, különb annál, aki városokat hódít.	32 Melior est patiens viro forti, et, qui dominatur animo suo, expugnatore urbium.
33 Ölbe vetik a sorsot, de minden döntése az Úrtól van.	33 Sortes mittuntur in sinum, sed a Domino temperantur.