A zsoltárok könyve 78

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 Maszkíl Ászáftól. Figyelj, népem, tanításomra, hallgassatok szám szavára.	1 Maschil di Asaf. ASCOLTA, o popol mio, la mia dottrina; Porgete gli orecchi alle parole della mia bocca.
2 Bölcs mondásra nyitom számat, elmondom a régi idők titkait.	2 Io aprirò la mia bocca in sentenza; Io sgorgherò detti notevoli di cose antiche;
3 Amiket hallottunk és megismertünk, s atyáink elbeszéltek nekünk,	3 Le quali noi abbiamo udite, e sappiamo, E le quali i nostri padri ci han raccontate.
4 nem titkoljuk fiaik elől, elbeszéljük a jövendő nemzedéknek. Hirdetjük az Úr dicséretét, hatalmát, és csodáit, amelyeket végbevitt.	4 Noi non le celeremo a’ lor figliuoli, alla generazione a venire; Noi racconteremo le lodi del Signore, E la sua forza, e le sue maraviglie ch’egli ha fatte.
5 Bizonyságot állított Jákobnak, törvényt adott Izraelnek; Megparancsolta atyáinknak, tanítsák meg rá fiaikat,	5 Egli ha fermata la testimonianza in Giacobbe, Ed ha posta la Legge in Israele; Le quali egli comandò a’ nostri padri di fare assapere a’ lor figliuoli;
6 hogy megtanulja a következő nemzedék, a születendő gyermekek. Keljenek fel, és hirdessék fiaiknak,	6 Acciocchè la generazione a venire, i figliuoli che nascerebbero, le sapessero, E si mettessero a narrarle a’ lor figliuoli;
7 hogy Istenbe vessék bizalmukat, ne feledjék el az Isten műveit, és parancsait teljesítsék!	7 E ponessero in Dio la loro speranza, E non dimenticassero le opere di Dio. Ed osservassero i suoi comandamenti;
8 Ne legyenek olyanok, mint atyáik, az a pártütő és lázongó nemzedék; A nemzedék, amelynek szíve nem volt kitartó, és lelke nem volt hű Isten iránt.	8 E non fossero come i lor padri, Generazione ritrosa e ribella; Generazione che non dirizzò il cuor suo, Il cui spirito non fu leale inverso Dio
9 Efraim fiai felajzották és kilőtték íjukat, de a harc napján hátat fordítottak.	9 I figliuoli di Efraim, gente di guerra, buoni arcieri, Voltarono le spalle al dì della battaglia.
10 Nem tartották meg Isten szövetségét, és törvényét nem akarták követni.	10 Non avevano osservato il patto di Dio, Ed avevano ricusato di camminar nella sua Legge;
11 Elfelejtették tetteit, a csodáit, amelyeket megmutatott nekik.	11 Ed avevano dimenticate le sue opere, E le maraviglie ch’egli aveva lor fatte vedere.
12 Atyáik előtt csodákat művelt, Egyiptom földjén, Tánisz mezején.	12 Egli aveva fatti miracoli in presenza de’ padri loro, Nel paese di Egitto, nel territorio di Soan.
13 Széthasította a tengert és átvezette őket, a vizeket szinte tömlőbe fogta.	13 Egli aveva fesso il mare, e li aveva fatti passare per mezzo; Ed aveva fermate le acque come un mucchio.
14 Nappal a felhőben vezette őket, s egész éjjel a tűz fényében.	14 E li aveva condotti di giorno colla nuvola, E tutta notte colla luce del fuoco.
15 Kősziklát hasított fel a pusztában és bőséges áradattal itatta őket.	15 Egli aveva schiantate le rupi nel deserto, E li aveva copiosamente abbeverati, come di gorghi;
16 Patakokat fakasztott a kősziklából és folyamként ömlesztette a vizet.	16 Ed aveva fatto uscir de’ ruscelli della roccia, E colare acque, a guisa di fiumi.
17 Mégis egyre csak vétkeztek ellene, haragra ingerelték a Fölségest a pusztában.	17 Ma essi continuarono a peccar contro a lui, Provocando l’Altissimo a sdegno nel deserto;
18 Megkísértették szívükben Istent, amikor kedvük szerint ennivalót kértek,	18 E tentarono Iddio nel cuor loro, Chiedendo vivanda a lor voglia;
19 s így beszéltek Isten ellen: »Tud-e Isten – mondták – asztalt teríteni a pusztában?«	19 E parlarono contro a Dio, E dissero: Potrebbe Iddio Metterci tavola nel deserto?
20 Íme megütötte a kősziklát és vizek folytak, patakok áradtak. »De vajon tud-e kenyeret is adni, és húst szerezni népének?«	20 Ecco, egli percosse la roccia, e ne colarono acque, E ne traboccarono torrenti; Potrebbe egli eziandio dar del pane, O apparecchiar della carne al suo popolo?
21 Amikor ezt az Úr meghallotta, haragra gerjedt: Tűz gyulladt fel Jákob ellen, és harag szállt Izraelre,	21 Perciò, il Signore, avendoli uditi, si adirò fieramente; Ed un fuoco si accese contro a Giacobbe, Ed anche l’ira gli montò contro ad Israele;
22 mert nem hittek Istenben, és segítségében nem reméltek.	22 Perciocchè non avevano creduto in Dio, E non si erano confidati nella sua salvazione;
23 Ekkor ő parancsot adott fenn a fellegeknek, és megnyitotta az egek ajtóit.	23 E pure egli aveva comandato alle nuvole di sopra, Ed aveva aperte le porte del cielo;
24 Ennivalóként mannát hullatott nekik, és a mennyből adott nekik kenyeret:	24 Ed aveva fatta piovere sopra loro la manna da mangiare, Ed aveva loro dato del frumento del cielo.
25 angyalok kenyerét ette az ember; Bőségesen küldött nekik ennivalót.	25 L’uomo mangiò del pane degli Angeli; Egli mandò loro della vivanda a sazietà.
26 Déli szelet támasztott az égen, és hatalmával elhozta a délnyugati szelet.	26 Egli fece levar nel cielo il vento orientale, E per la sua forza addusse l’Austro;
27 Annyi húst hullatott rájuk, mint a por, s annyi szárnyast, mint a tenger fövenye:	27 E fece piover sopra loro della carne, a guisa di polvere; Ed uccelli, a guisa della rena del mare.
28 hullottak táboruk közepére, körös-körül sátraik köré.	28 E li fece cadere in mezzo al lor campo, D’intorno a’ lor padiglioni.
29 Ettek és nagyon jóllaktak, mert megadta nekik, amit kívántak.	29 Ed essi mangiarono, e furono grandemente satollati; E Iddio fece lor venire ciò che desideravano.
30 De még fel sem hagytak torkosságukkal, még szájukban volt az étel,	30 Essi non si erano ancora stolti dalla lor cupidigia; Avevano ancora il cibo loro nella bocca,
31 amikor Isten haragja felgerjedt ellenük, agyonsújtotta kövéreiket, leterítette Izrael választottait.	31 Quando l’ira montò a Dio contro a loro, Ed uccise i più grassi di loro, Ed abbattè la scelta d’Israele.
32 Mindamellett ismét csak vétkeztek, és nem hittek csodatetteinek.	32 Con tutto ciò peccarono ancora, E non credettero alle sue maraviglie.
33 Ezért hiábavalóságban enyésztek el napjaik, és rettegésben esztendeik.	33 Laonde egli consumò i lor giorni in vanità, E gli anni loro in ispaventi.
34 Ha pusztította őket, hozzá fordultak, megtértek és virradatkor hozzá folyamodtak.	34 Quando egli li uccideva, essi lo richiedevano, E ricercavano di nuovo Iddio.
35 Megemlékeztek arról, hogy Isten az oltalmazójuk, s a fölséges Isten a megváltójuk.	35 E si ricordavano che Iddio era la lor Rocca, E che l’Iddio altissimo era il lor Redentore.
36 Szerették őt szájukkal, hazudtak neki nyelvükkel,	36 Ma lo lusingavano colla lor bocca, E gli mentivano colla lor lingua;
37 mert szívük nem volt egyenes hozzá, és nem voltak hűek szövetségéhez.	37 E il cuor loro non era diritto inverso lui, E non erano leali nel suo patto.
38 De ő irgalmasan megbocsátotta bűneiket, és nem pusztította el őket. Haragját gyakran elfordította és nem öntötte ki egész bosszúságát.	38 E pure egli, che è pietoso, purgò la loro iniquità, e non li distrusse; E più e più volte racquetò l’ira sua, e non commosse tutto il suo cruccio;
39 Megemlékezett arról, hogy nem egyebek testnél, olyanok, mint az elszálló s vissza nem térő lehelet.	39 E si ricordò ch’erano carne; Un fiato che passa, e non ritorna
40 Hányszor lázongtak ellene a pusztában, haragra ingerelték őt a sivatagban!	40 Quante volte lo provocarono essi a sdegno nel deserto, E lo contristarono nella solitudine!
41 Újra meg újra kísértették Istent, és fellázadtak Izrael Szentje ellen.	41 E tornarono a tentare Iddio, E limitarono il Santo d’Israele.
42 Nem emlékeztek meg kezéről, arról a napról, amelyen megváltotta őket a szorongatásból.	42 Essi non si erano ricordati della sua mano, Nè del giorno nel quale li aveva riscossi dal nemico.
43 Véghezvitte jeleit Egyiptomban és csodatetteit Tánisz mezején.	43 Come egli aveva eseguiti i suoi segni in Egitto, E i suoi miracoli nel territorio di Soan.
44 Vérré változtatta folyóikat, ihatatlanná tette patakjaikat.	44 Ed aveva cangiati i fiumi, e i rivi degli Egizi in sangue, Talchè essi non ne potevano bere.
45 Legyet bocsátott rájuk és emésztette őket, és békát, hogy romlást hozzon rájuk.	45 Ed aveva mandata contro a loro una mischia d’insetti che li mangiarono; E rane, che li distrussero.
46 Odaadta termésüket a vándorsáskáknak, és munkájuk gyümölcsét a szöcskéknek.	46 Ed aveva dati i lor frutti a’ bruchi, E le lor fatiche alle locuste.
47 Szőlőiket megverte jéggel, szederfáikat dérrel.	47 Ed aveva guastate le lor vigne colla gragnuola, E i lor sicomori colla tempesta.
48 Odavetette állataikat a jégesőnek, jószágukat a tűznek.	48 Ed aveva dati alla grandine i lor bestiami, E le lor gregge a’ folgori.
49 Rájuk bocsátotta haragjának tüzét, bosszúját, haragját, szorongatását, gonosz angyalok csapását.	49 Ed aveva mandato sopra loro l’ardore della sua ira, Indegnazione, cruccio e distretta; Una mandata d’angeli maligni.
50 Szabad utat engedett haragjának, nem kímélte meg lelküket a haláltól, dögvésszel vetett véget életüknek.	50 Ed aveva appianato il sentiero alla sua ira, E non aveva scampata l’anima loro dalla morte, Ed aveva dato il lor bestiame alla mortalità.
51 Megölte Egyiptom földjének minden elsőszülöttjét, erejük zsengéjét Kám sátraiban.	51 Ed aveva percossi tutti i primogeniti in Egitto, E le primizie della forza ne’ tabernacoli di Cam.
52 Mint juhokat kihozta népét, mint nyájat vezette a pusztában.	52 E ne aveva fatto partire il suo popolo, a guisa di pecore; E l’aveva condotto per lo deserto, come una mandra.
53 Biztonságban vezette őket, nem féltek, de ellenségeiket tenger borította el.	53 E l’aveva guidato sicuramente, senza spavento; E il mare aveva coperti i lor nemici.
54 Elvitte őket a szent helyre, a hegyre, amelyet jobbja szerzett.	54 Ed egli li aveva introdotti nella contrada della sua santità, Nel monte che la sua destra ha conquistato.
55 Kiűzte előlük a nemzeteket, mérőzsinórjával nekik osztotta ki az országot, és letelepítette sátraikban Izrael törzseit.	55 Ed aveva scacciate le nazioni d’innanzi a loro, E le aveva fatte loro scadere in sorte di eredità, Ed aveva stanziate le tribù d’Israele nelle loro stanze.
56 Mégis megkísértették és bosszantották a fölséges Istent, és nem tartották meg rendeléseit.	56 Ed avevano tentato, e provocato a sdegno l’Iddio altissimo, E non avevano osservate le sue testimonianze.
57 Elpártoltak és hűtlenek lettek, akárcsak atyáik, visszavágtak, mint az álnok íj.	57 Anzi si erano tratti indietro, E si erano portati dislealmente, Come i lor padri; E si erano rivolti come un arco fallace;
58 Haragították őt a magaslatokon, féltékenységre ingerelték faragott bálványaikkal.	58 E l’avevano provocato ad ira co’ loro alti luoghi, E commosso a gelosia colle loro sculture.
59 Meghallotta ezt Isten, haragra lobbant és messze eltaszította Izraelt.	59 Iddio aveva udite queste cose, e se n’era gravemente adirato, Ed aveva grandemente disdegnato Israele.
60 Elvetette silói hajlékát, sátrát, ahol az emberek közt lakott.	60 Ed aveva abbandonato il tabernacolo di Silo; Il padiglione ch’egli aveva piantato per sua stanza fra gli uomini.
61 Fogságra adta erejét, és ékességét az ellenség kezére.	61 Ed aveva abbandonata la sua forza, ad esser menata in cattività, E la sua gloria in man del nemico.
62 Kardélre vetette népét, és haragra gyúlt öröksége ellen.	62 Ed aveva dato il suo popolo alla spada, E si era gravemente adirato contro alla sua eredità.
63 Ifjaikat tűz emésztette meg, szűzeiket senki sem jegyezte el.	63 Il fuoco aveva consumati i suoi giovani; E le sue vergini non erano state lodate.
64 Papjaik kard által estek el, özvegyeiket senki sem siratta.	64 I suoi sacerdoti erano caduti per la spada; E le sue vedove non avevano pianto.
65 Felébredt ekkor az Úr, mint az alvó, mint a hős, aki mámoros a bortól.	65 Poi il Signore si risvegliò, Come uno che fosse stato addormentato; Come un uomo prode, che dà gridi dopo il vino.
66 Visszaverte ellenségeit, örök gyalázatot hozott rájuk.	66 E percosse i suoi nemici da tergo, E mise loro addosso un eterno vituperio.
67 Ám József sátrát elvetette, Efraim törzsét nem választotta ki,	67 Ed avendo riprovato il tabernacolo di Giuseppe, E non avendo eletta la tribù di Efraim;
68 hanem kiválasztotta Júda törzsét, Sion hegyét, amelyben kedvét lelte.	68 Egli elesse la tribù di Giuda; Il monte di Sion, il quale egli ama.
69 Felépítette szentélyét, mint az égboltot, mint a földet, amelyet örökre megszilárdított.	69 Ed edificò il suo santuario, a guisa di palazzi eccelsi; Come la terra ch’egli ha fondata in perpetuo.
70 Kiválasztotta szolgáját, Dávidot, elhozta őt a juhnyájaktól,	70 Ed elesse Davide, suo servitore, E lo prese dalle mandre delle pecore.
71 elhozta őt a szoptatós juhok mögül, hogy legeltesse Jákob népét, s örökségét, Izraelt.	71 Di dietro alle bestie allattanti Egli lo condusse a pascer Giacobbe, suo popolo; Ed Israele sua eredità.
72 Ő tiszta lélekkel legeltette, bölcs kézzel vezette őket.	72 Ed egli li pasturò, secondo l’integrità del suo cuore; E li guidò, secondo il gran senno delle sue mani