A zsoltárok könyve 66

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Biblija Hrvatski
1 A karvezetőnek. Ének. Zsoltár. Ujjongjatok az Istennek, minden földek,	1 Zborovođi. Pjesma. Psalam.
2 mondjatok nevének éneket, dicsőségét dicsérve zengjétek.	2 Kliči Bogu, zemljo sva, opjevaj slavu imena njegova, podaj mu hvalu dostojnu.
3 Mondjátok Istennek: »Milyen félelmetesek műveid, hatalmad nagysága miatt ellenségeid hízelegnek neked.	3 Recite Bogu: »Kako su potresna djela tvoja! Zbog velike sile tvoje dušmani ti laskaju.
4 Az egész föld imádjon és dicsérjen téged, zengjen nevednek dicséretet.«	4 Sva zemlja nek’ ti se klanja i nek’ ti pjeva, neka pjeva tvom imenu!«
5 Jöjjetek és lássátok az Úr tetteit, félelmetes, amit végbevitt az emberek fiai közt.	5 Dođite i gledajte djela Božja: čuda učini među sinovima ljudskim.
6 Szárazfölddé változtatta a tengert, gyalog keltek át a folyóvízen; Örvendeztünk akkor benne.	6 On pretvori more u zemlju suhu te rijeku pregaziše. Stog’ se njemu radujmo!
7 Uralkodik hatalmával örökre, szemmel tartja a nemzeteket, hogy fel ne fuvalkodjanak magukban a lázongók.	7 Dovijeka vlada jakošću svojom, oči mu paze na narode da se ne izdignu ljudi buntovni.
8 Áldjátok Istenünket, ti nemzetek, hallassátok dicséretének szavát;	8 Blagoslivljajte, narodi, Boga našega, razglašujte hvalu njegovu!
9 Ő adott életet lelkünknek, és nem hagyta meginogni lábunkat.	9 Našoj je duši darovao život i ne dade da nam posrne noga.
10 Mert próbára tettél minket, Isten, megvizsgáltál minket tűzzel, mint ahogy az ezüstöt vizsgálják.	10 Iskušavao si nas teško, Bože, iskušavao ognjem kao srebro.
11 Tőrbe is vezettél, nyomorúságot tettél hátunkra.	11 Pustio si da u zamku padnemo, stisnuo lancima bokove naše.
12 Engedted, hogy emberek gázoljanak a fejünkön, tűzön és vízen mentünk keresztül, de te kivezettél minket az enyhülésre.	12 Pustio si da nam zajašu za vrat: prošli smo kroz oganj i vodu, onda si pustio da odahnemo.
13 Égő áldozatokkal jövök házadba; Megadom neked, amiket fogadtam,	13 S paljenicama ću u dom tvoj ući, zavjete ispuniti pred tobom
14 amit megígért ajkam, amit szám fogadott nyomorúságomban.	14 što ih obećaše usne moje, što ih usta moja u tjeskobi obrekoše.
15 Kövér égőáldozatokat mutatok be neked; Jóillatú áldozatul kosokat mutatok be neked, bikákat és kecskebakokat.	15 Prinijet ću ti paljenice s kadom ovnova, žrtvovati volove i jarad.
16 Ti mind, akik félitek Istent, jöjjetek, halljátok, elbeszélem, milyen nagy dolgokat cselekedett velem!	16 Dođite, počujte, koji se Boga bojite, pripòvjedit ću što učini duši mojoj!
17 Számmal hozzá kiáltoztam, nyelvemmel őt magasztaltam.	17 Na svoja sam usta njega zvao, jezikom ga hvalio.
18 Ha gonoszság lett volna szívemben, az Úr nem hallgatott volna meg.	18 Da sam u srcu na zlo mislio, ne bi uslišio Gospod.
19 Ám Isten meghallgatott engem, figyelembe vette hangos könyörgésemet.	19 No Bog me uslišio: obazro se na glas molitve moje.
20 Áldott az Isten, aki nem vetette el imámat, s nem vonta meg irgalmasságát tőlem.	20 Blagoslovljen Bog koji mi molitvu ne odbi, naklonosti ne odvrati od mene!