| 1 A bölcsesség házat épített magának, kifaragta hét oszlopát, | 1 A Sabedoria edificou sua casa, talhou sete colunas. |
| 2 leölte áldozatait, elegyítette borát, meg is terítette asztalát. | 2 Matou seus animais, preparou seu vinho e dispôs a mesa. |
| 3 Elküldte szolgálóit, hogy kiáltsák a várban és a város falain: | 3 Enviou servas, para que anunciassem nos pontos mais elevados da cidade: |
| 4 »Aki tudatlan, jöjjön hozzám!« S a dőréknek üzente: | 4 Quem for simples apresente-se! Aos insensatos ela disse: |
| 5 »Jöjjetek, egyétek étkemet, és igyatok a borból, amelyet nektek elegyítettem! | 5 Vinde comer o meu pão e beber o vinho que preparei. |
| 6 Hagyjatok fel az együgyűséggel, hogy élhessetek, és járjatok a belátás útjain!« | 6 Deixai a insensatez e vivereis; andai direito no caminho da inteligência! |
| 7 Aki arcátlant dorgál, szidalmat szerez magának, aki gonoszt korhol, szégyenfoltot hoz magára. | 7 Quem censura um mofador, atrai sobre si a zombaria; o que repreende o ímpio, arrisca-se a uma afronta. |
| 8 Ne fedd meg az arcátlant, hogy meg ne gyűlöljön! Fedd meg a bölcset, és megkedvel téged. | 8 Não repreendas o mofador, pois ele te odiará. Repreende o sábio e ele te amará. |
| 9 Adj a bölcsnek alkalmat, és bölcsességben gyarapszik, tanítsd az igazat, és sietve elfogadja! | 9 Dá ao sábio: tornar-se-á ele mais sábio ainda, ensina ao justo e seu saber aumentará. |
| 10 A bölcsesség kezdete az Úr félelme, s a Szentnek ismerete okosság, | 10 O temor do Senhor é o princípio da Sabedoria, e o conhecimento do Santo é a inteligência, |
| 11 mert általam sokasodnak napjaid, és lesz még több életéved. | 11 porque por mim se multiplicarão teus dias e ser-te-ão acrescentados anos de vida. |
| 12 Ha bölcs vagy, a magad javára vagy az, ha arcátlan vagy, magad vallod kárát! | 12 Se tu és sábio, é para teu bem que o és, mas se tu és um mofador, só tu sofrerás as conseqüências. |
| 13 Dőreség-asszony lármás, csupa csábítás és egyebet sem tud. | 13 A senhora Loucura é irrequieta, uma tola que não sabe nada. |
| 14 Leül háza kapujába, egy székre a város magas helyén, | 14 Ela se assenta à porta de sua casa, numa cadeira, nos pontos mais altos da cidade, |
| 15 hogy hívja az arra menőket, akik az útjukon járnak: | 15 para convidar os viandantes que seguem direito seu caminho. |
| 16 »Aki tudatlan, jöjjön hozzám!« S a dőréknek ezt üzeni: | 16 Quem for simples venha para cá! Aos insensatos, ela diz: |
| 17 »A lopott víz édesebb, s a titkon élvezett kenyér ízletesebb!« | 17 As águas furtivas são mais doces e o pão tomado às escondidas é mais delicioso. |
| 18 És nem tudják, hogy ott a megholtak árnyai vannak, s az ő vendégei az alvilág mélyén laknak! | 18 Ignora ele que ali há sombras e que os convidados {da senhora Loucura} jazem nas profundezas da região dos mortos. |