Psalmi 77

Torna indietro

Hrvatska Biblija	Káldi-Neovulgáta
¹ Zborovođi. Po Jedutunu. Asafov. Psalam.	¹ A karvezetőnek. Iditun szerint. Ászáf zsoltára.
² Glasom svojim Bogu vapijem, glas mi se Bogu diže i on me čuje.	² Hangosan kiáltok az Úrhoz, hangosan kérem Istent, hogy figyeljen rám.
³ U dan nevolje tražim Gospodina, noću mi se ruka neumorno pruža k njemu, ne može se utješit’ duša moja.	³ Szorongatásom napján Istent keresem, éjjel is hozzá emelem kezeimet: nem lankadnak el. Nem akar megvigasztalódni a lelkem.
⁴ Spominjem se Boga i uzdišem; kad razmišljam, daha mi nestane.	⁴ Sóhajtozom, ha Istenről elmélkedem, eleped a lelkem, ha rá gondolok.
⁵ Vjeđe moje držiš, potresen sam, ne mogu govoriti.	⁵ Szememet ébren tartod, nyugtalan vagyok, beszélni sem tudok.
⁶ Mislim na drevne dane i sjećam se davnih godina;	⁶ A hajdani időkre gondolok, a régmúlt esztendők járnak eszemben.
⁷ razmišljam noću u srcu, mislim, i duh moj ispituje:	⁷ Szívem elmélkedik éjszaka, gondolkodom és töpreng a lelkem.
⁸ »Hoće li Gospodin odbaciti zauvijek i hoće li ikad još biti milostiv?	⁸ Vajon örökre elvet Isten, s nem kegyelmez többé?
⁹ Je li njegova dobrota minula zauvijek, njegovo obećanje propalo za sva pokoljenja?	⁹ Végleg elfogyott irgalma, elmarad nemzedékről nemzedékre szálló ígérete?
¹⁰ Zar Bog je zaboravio da se smiluje, ili je gnjevan zatvorio smilovanje svoje?«	¹⁰ Elfelejtette Isten a könyörületességet, vagy haragjában visszatartja irgalmát?
¹¹ I govorim: »Ovo je bol moja: promijenila se desnica Višnjega.«	¹¹ Így szóltam: »Az az én bajom, hogy megváltozott a Fölségesnek jobbja.«
¹² Spominjem se djela Jahvinih, sjećam se tvojih pradavnih čudesa.	¹² Megemlékezem az Úr cselekedeteiről, megemlékezem csodáidról amelyeket kezdettől műveltél,
¹³ Promatram sva djela tvoja, razmatram ono što si učinio.	¹³ Elmélkedem minden műveden, és végzéseiddel foglalkozom.
¹⁴ Svet je tvoj put, o Bože: koji je bog tako velik kao Bog naš?	¹⁴ Isten, szentséges a te utad; Ki olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk?
¹⁵ Ti si Bog koji čudesa stvaraš, na pucima si pokazao silu svoju.	¹⁵ Te vagy az Isten! Te csodákat művelsz, megmutattad a népeknek hatalmadat.
¹⁶ Mišicom si izbavio narod svoj, sinove Jakovljeve i Josipove.	¹⁶ Karoddal megváltottad népedet, Jákob és József fiait.
¹⁷ Vode te ugledaše, Bože, ugledaše te vode i ustuknuše, bezdani se uzburkaše.	¹⁷ Láttak téged, Isten, a vizek, láttak téged a vizek és remegtek, és reszkettek a mélységek.
¹⁸ Oblaci prosuše vode, oblaci zatutnjiše gromom i tvoje strijele poletješe.	¹⁸ A felhők ontották a vizet, megzendültek a fellegek, nyilaid repültek.
¹⁹ Grmljavina tvoja u vihoru zaori, munje rasvijetliše krug zemaljski, zemlja se zatrese i zadrhta.	¹⁹ Mennydörgésed zengett a forgószélben, villámaid beragyogták a földkerekséget, rengett a föld és remegett.
²⁰ Kroz more put se otvori tebi i tvoja staza kroz vode goleme, a tragova tvojih nitko ne vidje.	²⁰ Tengeren vitt át utad, nagy vizeken vezetett át ösvényed és lábad nyoma nem volt látható.
²¹ Ti si svoj narod vodio kao stado rukama Mojsija i Arona.	²¹ Mint juhnyájat vezetted népedet Mózes és Áron kezével.

Cambia Bibbia

Confronta con un'altra Bibbia

Versetti esaminati