Jób könyve 19

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 És felelt Jób, és ezt mondta:	1 Rispose Iob, e disse:
2 »Meddig akarjátok keseríteni lelkemet, és meddig őröltök engem beszéddel?	2 Perchè tormentate voi ancora l'anima mia, e attritate me colle parole?
3 Immár tízszer gyaláztok, és nem restelltek nyomorgatni engem.	3 E certo dieci volte confondete me, e opprimendomi non vi vergognate.
4 Hisz ha tévedtem volna is, akkor is csak engem érintene tévedésem.	4 E certo, se io non seppi, meco sarà la mia ignoranza.
5 Ti azonban hivalkodtok velem szemben, és szememre vetitek gyalázatomat.	5 Ma voi contro a me vi dirizzate, e riprendete me colli miei vituperii.
6 Nos tudjátok meg tehát, hogy Isten meg nem érdemelt ítélettel sújtott engem, és vett engem körül ostoraival.	6 Ma ora almeno m' intendete, perciò che Iddio non con uguale giudicio hae tormentato me, e colli suoi flagelli ha cinto me.
7 Ha kiáltom, hogy: ‘erőszak’! senki sem hallgat meg engem. Ha jajgatok, nincs aki igazságot tegyen.	7 Ecco io chiameroe, sostenente forza, e niuno udirae; griderò, e non è chi giudichi.
8 Elkerítette utamat, és nem mehetek tovább, sötétséget borított ösvényemre.	8 La mia via intorniò di siepe, e passare non posso, e nel mio sentiero pose le tenebre.
9 Jóhíremből kivetkőztetett engem, és fejemről levette a koronát.	9 Spogliommi della mia gloria, e tolse la corona del mio capo.
10 Megrontott engem körös-körül, és oda vagyok, elvette reményemet, mint a kitépett fáét.	10 Distrusse me da ogni parte, e perisco; sì come è stravolto l'albero, così tolse la mia speranza.
11 Haragja fellángolt ellenem, és ellenségei közé sorolt engem.	11 Adirato è contro a me lo suo furore, e così hae avuto me quasi come suo nemico.
12 Együtt vonultak fel portyázó hadai, rajtam keresztül vették útjukat, és megszállták sátramat körös-körül.	12 Insieme vennero li suoi ladri, e fecero la via a loro per me, e assediarono intorno lo mio tabernacolo.
13 Messzire űzte tőlem testvéreimet: akik ismernek engem, elidegenedtek tőlem;	13 Li miei fratelli fecero dalla lunga da me; e li amici miei, sì come alieni, si partirono da me.
14 rokonaim elhagytak, és ismerőseim elfelejtettek;	14 Abbandonarono me li miei più prossimani; e coloro che mi conoscevano hannomi dimenticato.
15 házam zsellérei és szolgálóim idegennek néznek, jöttment vagyok szemükben;	15 Li servi della casa, e le ancille mie, sì come uno altro uomo mi tengono; e sì come peregrino sono negli occhii loro.
16 szólítom szolgámat és nem felel, és könyörgésre kell fognom szavamat;	16 Lo mio servo chiamai, e non mi rispose; con la mia bocca propria lo pregava.
17 nőm undorodik a leheletemtől, bűzös vagyok tulajdon gyermekeim előtt;	17 L'alito mio impaurio la mia moglie, e pregava li figliuoli del mio ventre.
18 még a kisgyermekek is megvetnek; ha eltávozom tőlük, leszólnak engem;	18 In verità gli sciocchi dispregiavano me; e quando da loro mi era partito, m' ingiuriavano.
19 régi bizalmasaim undorodnak tőlem, s akit legjobban szerettem, ellenem fordult.	19 Quelli che furono miei consiglieri hanno abbominato me; e colui che massimamente io amava, fatto è contro a me.
20 Húsom fölemésztődött, a bőr csontjaimra tapadt, és ínyem elsorvadt fogaim körül.	20 E alla mia pelle, consumata la mia carne, s' accostò la bocca mia; e lasciate sono solamente le mie labbra intorno a' miei denti.
21 Szánjatok meg! Szánjatok meg legalább ti, barátaim! Mert az Úr keze érintett engem.	21 Abbiate misericordia di me, abbiate misericordia di me, almeno voi, miei amici; perciò che la mano del Signore toccò me.
22 Miért üldöztök engem úgy, mint Isten, és mért nem tudtok betelni húsommal?	22 Perchè perseguitate me, sì come Iddio, e delle mie carni vi saturate?
23 Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat,	23 Chi mi darà, acciò che si scrivano le mie parole? Chi mi dà, ch' elle sieno messe in libro
24 vas íróvesszővel ólomtáblára, vagy vésővel sziklába metszenék őket!	24 con istilo di ferro, ovvero collo piombino di piombo, ovvero (certo) ch' elle sieno intagliate collo scarpello nella pietra?
25 Mert tudom, hogy megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről;	25 Io so veramente, che lo mio Ricomperatore vive, e nell' ultimo dì della terra mi leveroe.
26 és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg Istenemet;	26 E da capo sarò intorniato colla mia pelle, e nella carne mia vederò Iddio.
27 én magam látom meg őt, és önnön szemem nézi őt, és nem más! E reményem van eltéve keblemben!	27 Il quale io medesimo vedrò, e gli occhii miei lo riguarderanno, e non altro; riposta è nel mio seno questa speranza.
28 Nos, miért mondjátok tehát: ‘Vegyük őt üldözőbe, hadd találjuk meg benne a dolog gyökerét!?’	28 Adunque perchè dite: perseguitiamo lui, e la radice delle parole ritroviamo contro a lui?
29 Fussatok a kard éle elől, mert a kard a jogtalanság megtorlója, és tudjátok meg, hogy van ítélet!«	29 Fuggite dunque dalla faccia del coltello, perciò che il vendicatore delle iniquitadi è lo coltello; e sappiate ch' egli è giudicio.