Jób könyve 19

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 És felelt Jób, és ezt mondta:	1 Job spoke next. He said:
2 »Meddig akarjátok keseríteni lelkemet, és meddig őröltök engem beszéddel?	2 How much longer are you going to torment me and crush me by your speeches?
3 Immár tízszer gyaláztok, és nem restelltek nyomorgatni engem.	3 You have insulted me ten times already: have you no shame at maltreating me?
4 Hisz ha tévedtem volna is, akkor is csak engem érintene tévedésem.	4 Even if I had gone astray, my error would still be my own affair.
5 Ti azonban hivalkodtok velem szemben, és szememre vetitek gyalázatomat.	5 But, whereas you take this superior attitude and claim that my disgrace is my own fault,
6 Nos tudjátok meg tehát, hogy Isten meg nem érdemelt ítélettel sújtott engem, és vett engem körül ostoraival.	6 I tel you that God has wronged me and enveloped me in his net.
7 Ha kiáltom, hogy: ‘erőszak’! senki sem hallgat meg engem. Ha jajgatok, nincs aki igazságot tegyen.	7 If I protest against such violence, I am not heard, if I appeal against it, judgement is never given.
8 Elkerítette utamat, és nem mehetek tovább, sötétséget borított ösvényemre.	8 He has built an impassable wal across my path and covered my way with darkness.
9 Jóhíremből kivetkőztetett engem, és fejemről levette a koronát.	9 He has deprived me of my glory and taken the crown from my head.
10 Megrontott engem körös-körül, és oda vagyok, elvette reményemet, mint a kitépett fáét.	10 He assails me from al directions to make me vanish; he uproots my hope as he might a tree.
11 Haragja fellángolt ellenem, és ellenségei közé sorolt engem.	11 Inflamed with anger against me, he regards me as his foe.
12 Együtt vonultak fel portyázó hadai, rajtam keresztül vették útjukat, és megszállták sátramat körös-körül.	12 His troops have come in force, directing their line of advance towards me, they are now encampedround my tent.
13 Messzire űzte tőlem testvéreimet: akik ismernek engem, elidegenedtek tőlem;	13 He has alienated my brothers from me, my relatives take care to avoid me,
14 rokonaim elhagytak, és ismerőseim elfelejtettek;	14 my intimate friends have gone away and the guests in my house have forgotten me.
15 házam zsellérei és szolgálóim idegennek néznek, jöttment vagyok szemükben;	15 My slave-girls regard me as an intruder, a stranger as far as they are concerned.
16 szólítom szolgámat és nem felel, és könyörgésre kell fognom szavamat;	16 My servant does not answer when I cal him, I am obliged to beg favours from him!
17 nőm undorodik a leheletemtől, bűzös vagyok tulajdon gyermekeim előtt;	17 My breath is unbearable to my wife, my stench to my own brothers.
18 még a kisgyermekek is megvetnek; ha eltávozom tőlük, leszólnak engem;	18 Even the children look down on me, whenever I stand up, they start jeering at me.
19 régi bizalmasaim undorodnak tőlem, s akit legjobban szerettem, ellenem fordult.	19 All my dearest friends recoil from me in horror: those I loved best have turned against me.
20 Húsom fölemésztődött, a bőr csontjaimra tapadt, és ínyem elsorvadt fogaim körül.	20 My flesh is rotting under my skin, my bones are sticking out like teeth.
21 Szánjatok meg! Szánjatok meg legalább ti, barátaim! Mert az Úr keze érintett engem.	21 Pity me, pity me, my friends, since I have been struck by the hand of God.
22 Miért üldöztök engem úgy, mint Isten, és mért nem tudtok betelni húsommal?	22 Must you persecute me just as God does, and give my body no peace?
23 Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat,	23 Will no one let my words be recorded, inscribed on some monument
24 vas íróvesszővel ólomtáblára, vagy vésővel sziklába metszenék őket!	24 with iron chisel and engraving tool, cut into the rock for ever?
25 Mert tudom, hogy megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről;	25 I know that I have a living Defender and that he wil rise up last, on the dust of the earth.
26 és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg Istenemet;	26 After my awakening, he wil set me close to him, and from my flesh I shall look on God.
27 én magam látom meg őt, és önnön szemem nézi őt, és nem más! E reményem van eltéve keblemben!	27 He whom I shal see wil take my part: my eyes will be gazing on no stranger. My heart sinks withinme.
28 Nos, miért mondjátok tehát: ‘Vegyük őt üldözőbe, hadd találjuk meg benne a dolog gyökerét!?’	28 When you say, 'How can we confound him? What pretext can we discover against him?'
29 Fussatok a kard éle elől, mert a kard a jogtalanság megtorlója, és tudjátok meg, hogy van ítélet!«	29 You yourselves had best beware the sword, since the wrath bursts into flame at wicked deeds andthen you wil learn that there is indeed a judgement!