Livre de Daniel 2

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 En l'an deux du règne de Nabuchodonosor, Nabuchodonosor eut des songes, son esprit en fut troublé,le sommeil le quitta.	1 Nebukadnezár uralkodásának második esztendejében Nebukadnezár álmot látott, és a lelke úgy megrémült, hogy az álmát is elfelejtette.
2 Le roi ordonna d'appeler magiciens et devins, enchanteurs et Chaldéens pour dire au roi quels avaientété ses songes. Ils vinrent donc et se tinrent devant le roi.	2 Erre meghagyta a király, hogy hívják össze a jósokat és a varázslókat, a bűbájosokat és a káldeaiakat, hogy mondják meg álmát a királynak. Mikor megérkeztek és a király elé álltak,
3 Le roi leur dit: "J'ai fait un songe et mon esprit s'est troublé du désir de comprendre ce rêve."	3 azt mondta nekik a király: »Álmot láttam, de a lelkem úgy megrémült, hogy nem tudom, mit láttam.«
4 Les Chaldéens répondirent au roi: (Araméen) "O roi, vis à jamais! Raconte le songe à tes serviteurset nous t'en découvrirons l'interprétation."	4 A káldeaiak így feleltek a királynak arámi nyelven: »Király, örökké élj! Mondd el szolgáidnak az álmot, és mi majd megmondjuk a jelentését.«
5 Le roi répondit et dit aux Chaldéens: "Que mon propos vous soit connu: si vous ne me faites pasconnaître le songe et son interprétation, on vous mettra en pièces et vos maisons seront changées en bourbier.	5 Azt felelte a király a káldeaiaknak: »Szavam elhangzott! Ha meg nem mondjátok nekem az álmot és jelentését, elvesztek, a házaitokat pedig elkobozom.
6 Mais si vous me découvrez mon songe et son interprétation, vous recevrez de moi présents etcadeaux et grands honneurs. Ainsi donc découvrez-moi mon songe et son interprétation."	6 Ha azonban megmondjátok az álmot és jelentését, jutalmat, ajándékot és nagy tisztességet kaptok tőlem. Adjátok tehát tudtomra az álmot és a megfejtését.«
7 Ils reprirent: "Que le roi dise le songe à ses serviteurs et nous lui en découvrirons l'interprétation."	7 Azok feleletül másodszor is így szóltak: »Mondja el szolgáinak az álmot a király, és mi majd megmondjuk a jelentését.«
8 Mais le roi: "Je vois bien que vous voulez gagner du temps, sachant que mon propos est proclamé.	8 Felelt erre a király és így szólt: »Biztosan tudom, hogy csak időt akartok nyerni, mivel tudjátok, hogy szavam elhangzott.
9 Si vous ne me faites pas connaître mon songe, une même sentence vous sera appliquée; vous vousêtes entendus pour forger des discours mensongers et pervers devant moi pendant que le temps passe. Aussi,rapportez-moi mon songe et je saurai que vous pouvez m'en découvrir le sens."	9 Ha tehát nem mondjátok meg nekem az álmot, ítélet vár rátok, mivel hamis és csalárd magyarázatot akartok koholni, hogy engem szóval tartsatok, míg elmúlik az idő. Mondjátok meg tehát nekem az álmot, és akkor tudom, hogy a jelentését is helyesen meg tudjátok mondani.«
10 Les Chaldéens répondirent au roi: "Il n'est personne sur terre pour découvrir la chose du roi. Etaussi bien, il n'est roi, gouverneur ou chef pour poser pareille question à magicien, devin ou Chaldéen.	10 Feleltek erre a káldeaiak és mondták a király előtt: »Nincs ember a földön, aki szavadat, ó király, teljesíthetné; de a királyok közül sem kérdez senki sem, legyen bár még oly nagy és hatalmas is, ehhez hasonlót semmiféle jóstól, varázslótól és káldeaitól.
11 La question que pose le roi est difficile et nul ne peut la découvrir devant le roi, sinon les dieux dontla demeure n'est point parmi les êtres de chair."	11 Mert a dolog, amelyet te kérdezel, király, nehéz, és nincs senki sem, aki megmondhatná azt a király színe előtt – az isteneken kívül, de azok nem forgolódnak az emberek között.«
12 Alors le roi s'emporta furieusement et ordonna de faire périr tous les sages de Babylone.	12 Ennek hallatára dühösen és nagy haraggal megparancsolta a király, hogy vesszenek Babilon összes bölcsei.
13 Quand le décret de tuer les sages fut promulgué, on chercha Daniel et ses compagnons pour les tuer.	13 Mikor aztán kihirdették az ítéletet, hogy meg kell ölni a bölcseket, Dánielt és társait is keresték, hogy elvesszenek.
14 Mais Daniel s'adressa en paroles prudentes et avisées à Aryok, chef des bourreaux du roi, en routepour tuer les sages de Babylone.	14 Ekkor Dániel kérdést intézett Áriokhoz, a királyi testőrség parancsnokához, aki elindult, hogy megölje Babilon bölcseit, a rendelkezés és az ítélet szerint.
15 Il dit à Aryok, officier du roi: "Pourquoi le roi a-t-il rendu si pressant décret?" Aryok raconta lachose à Daniel,	15 Megkérdezte attól, aki a királytól ezt a hatalmat nyerte, hogy miért jött a királytól ilyen kegyetlen parancsolat? Mikor aztán Áriok tudtára adta a dolgot Dánielnek,
16 et Daniel s'en alla demander au roi de lui accorder un délai pour lui permettre de découvrir au roison interprétation.	16 Dániel bement és kérte a királyt, adjon neki időt, hogy a megfejtést tudtára adja a királynak.
17 Daniel rentra dans sa maison et fit part de la chose à Ananias, Misaël et Azarias, ses compagnons,	17 Aztán hazament, és társainak, Ananjának, Misaélnek és Azarjának elmondta a dolgot,
18 les engageant à implorer la miséricorde du Dieu du Ciel au sujet de ce mystère, pour qu'il soitépargné à Daniel et à ses compagnons de périr avec les autres sages de Babylone.	18 hogy az ég Istenének színétől irgalmat kérjenek e titok ügyében, és el ne vesszenek Dániel és társai Babilon többi bölcseivel.
19 Alors le mystère fut révélé à Daniel dans une vision nocturne. Et Daniel fit bénédiction au Dieu duCiel.	19 Ekkor Dániel éjjeli látomásban megnyerte a titok kinyilatkoztatását. Erre Dániel áldotta az ég Istenét,
20 Daniel prit la parole et dit: "Que soit le Nom de Dieu béni de siècle en siècle, car à lui la sagesse etla force.	20 és így szólt: »Áldott legyen az Úr neve örökkön örökké, mert övé a bölcsesség és a hatalom!
21 C'est lui qui fait alterner périodes et temps, qui fait tomber les rois, qui établit les rois, qui donneaux sages la sagesse et la science à ceux qui savent discerner.	21 Ő változtatja meg az időket és a korokat, ő dönt meg és alkot országokat, ő ad bölcsességet a bölcseknek, és tudást a tudomány értelmeseinek.
22 Lui qui révèle profondeurs et secrets connaît ce qui est dans les ténèbres, et la lumière réside auprèsde lui.	22 Ő nyilatkoztatja ki a mélységes és elrejtett titkokat, tudja azt, ami a sötétben történik, s a világosság nála van.
23 A toi, Dieu de mes pères, je rends grâces et je te loue de m'avoir accordé sagesse et force: voici quetu m'as fait connaître ce que nous t'avons demandé; les choses du roi, tu nous les as fait connaître."	23 Neked adok hálát, atyáink Istene, és téged dicsérlek én, mert bölcsességet és erőt adtál nekem, és megmutattad most nekem, amit kértünk tőled, s a király ügyét kinyilatkoztattad nekünk.«
24 Daniel s'en fut donc chez Aryok que le roi avait chargé de faire périr les sages de Babylone. Il entraet lui dit: "Ne fais pas périr les sages de Babylone. Fais-moi pénétrer devant le roi et je révélerai au roil'interprétation."	24 Dániel aztán bement Áriokhoz, akit a király Babilon bölcseinek kivégzésével megbízott, és így szólt hozzá: »Ne végezd ki Babilon bölcseit; vezess engem a király színe elé, s én megmondom a királynak a megfejtést.«
25 Aryok s'empressa de faire paraître Daniel devant le roi et lui dit: "J'ai trouvé parmi les gens de ladéportation de Juda un homme qui fera connaître au roi son interprétation."	25 Akkor Áriok sietve bevezette Dánielt a királyhoz és azt mondta neki: »Találtam egy embert Júda száműzöttjei között, aki a megfejtést tudtára adja a királynak.«
26 Le roi dit à Daniel (surnommé Baltassar): "Es-tu capable de me faire connaître le songe que j'ai euet son interprétation?"	26 Azt felelte erre a király Dánielnek, akinek a neve Baltazár volt: »Valóban meg tudod nekem mondani az álmot, amelyet láttam, és annak megfejtését?«
27 Daniel répondit devant le roi: "Le mystère que poursuit le roi, sages, devins, magiciens et exorcistesn'ont pu le découvrir au roi;	27 Így felelt Dániel a királynak : »A titkot, amit a király kérdez, bölcsek, varázslók, jósok és jövendőmondók nem tudják megmondani a királynak;
28 mais il y a un Dieu dans le ciel, qui révèle les mystères et qui a fait connaître au roiNabuchodonosor ce qui doit arriver à la fin des jours. Ton songe et les visions de ta tête sur ta couche, les voici:	28 de van Isten az égben, aki fel tudja tárni a titkokat, és ő tudtodra adta azt, Nebukadnezár király, ami az utolsó időkben történni fog. Álmod, és amit fejed nyugvóhelyeden látott, a következő:
29 "O roi, sur ta couche, tes pensées s'élevèrent concernant ce qui doit arriver plus tard, et le révélateurdes mystères t'a fait connaître ce qui doit arriver.	29 Te, ó király, gondolkodni kezdtél nyugvóhelyeden, mi fog történni a jövőben; és Az, aki a titkokat feltárja, megmutatta neked a jövendőt.
30 A moi, sans que j'aie plus de sagesse que quiconque, ce mystère a été révélé, à seule fin de fairesavoir au roi son sens, et pour que tu connaisses les pensées de ton coeur.	30 Én pedig megnyertem e titok kinyilatkoztatását, nem azért, mert a bölcsesség nagyobb bennem, mint bármely más élőlényben, hanem azért, hogy megfejtése ismeretes legyen a király előtt, és megértsd elméd gondolatait.
31 "Tu as eu, ô roi, une vision. Voici: une statue, une grande statue, extrêmement brillante, se dressaitdevant toi, terrible à voir.	31 Te király, íme, valami nagy szoborfélét láttál; ez a nagy és magas szobor előtted állt, és ránézni is rettenetes volt.
32 Cette statue, sa tête était d'or fin, sa poitrine et ses bras étaient d'argent, son ventre et ses cuisses debronze,	32 Ennek a szobornak a feje igen finom aranyból volt, a melle és karja ezüstből, a hasa és ágyéka rézből;
33 ses jambes de fer, ses pieds partie fer et partie argile.	33 a lábszára vasból, a lába pedig részint vasból, részint agyagból.
34 Tu regardais: soudain une pierre se détacha, sans que main l'eût touchée, et vint frapper la statue,ses pieds de fer et d'argile, et les brisa.	34 Így láttad, míg le nem szakadt a hegyről egy kő, anélkül, hogy kéz érintette volna; ez nekivágódott a szobor vas- és agyaglábának és darabokra zúzta.
35 Alors se brisèrent, tout à la fois, fer et argile, bronze, argent et or, devenus semblables à la bale surl'aire en été; le vent les emporta sans laisser de traces. Et la pierre qui avait frappé la statue devint une grandemontagne qui remplit toute la terre.	35 Ekkor egyszerre összetört a vas, az agyag, a réz, az ezüst és az arany, és olyanná lett, mint a nyári szérű pora, amelyet elragad a szél, úgyhogy a helye sem található; a kő pedig, amely összetörte a szobrot, nagy heggyé lett, és betöltötte az egész földet.
36 Tel fut le songe; et son interprétation, nous la dirons devant le roi.	36 Ez az álom. A magyarázatát is megmondjuk neked, ó király!
37 C'est toi, ô roi, roi des rois, à qui le Dieu du Ciel a donné royaume, pouvoir, puissance et honneur --	37 Te vagy a királyok királya; s az ég Istene országot, erőt, hatalmat és dicsőséget adott neked.
38 les enfants des hommes, les bêtes des champs, les oiseaux du ciel, en quelque lieu qu'ils demeurent,il les a remis entre tes mains et t'a fait souverain sur eux tous --, la tête d'or, c'est toi.	38 Mindent, ahol emberek fiai és mezei vadak és égi madarak laknak, a te kezedbe adott, és mindent a te hatalmad alá vetett; te vagy tehát az arany fő.
39 Et après toi se dressera un autre royaume, inférieur à toi, et un troisième royaume ensuite, debronze, qui dominera la terre entière.	39 Utánad más birodalom támad, kisebb, mint a tied, ezüstből való; azután egy másik, harmadik birodalom, amely rézből való lesz, és ez az egész földön fog uralkodni.
40 Et il y aura un quatrième royaume, dur comme le fer, comme le fer qui réduit tout en poudre etécrase tout; comme le fer qui brise, il réduira en poudre et brisera tous ceux-là.	40 A negyedik birodalom olyan lesz, mint a vas; miként a vas mindent összetör és összezúz, úgy fogja ez összetörni és összezúzni amazokat mind.
41 Ces pieds que tu as vus, partie terre cuite et partie fer, c'est un royaume qui sera divisé; il aura part àla force du fer, selon que tu as vu le fer mêlé à l'argile de la terre cuite.	41 Mivel pedig azt láttad, hogy lába és lábujjai részint fazekas-agyagból, részint pedig vasból vannak: az a birodalom meg fog oszlani, de azért vas lesz az alapja, úgy, amint láttad, hogy vas volt keverve az agyag sarába.
42 Les pieds, partie fer et partie argile de potier: le royaume sera partie fort et partie fragile.	42 Mivel lábujjai részint vasból, részint meg agyagból voltak: az a birodalom részben szilárd és részben törékeny lesz.
43 Selon que tu as vu le fer mêlé à l'argile de la terre cuite, ils se mêleront en semence d'homme, maisils ne tiendront pas ensemble, de même que le fer ne se mêle pas à l'argile.	43 Mivel pedig azt láttad, hogy vas és agyagos sár volt összekeverve: részei az emberi mag által össze fognak ugyan vegyülni, de össze nem forrnak, mint ahogy a vas nem vegyülhet össze az agyaggal.
44 Au temps de ces rois, le Dieu du Ciel dressera un royaume qui jamais ne sera détruit, et ce royaumene passera pas à un autre peuple. Il écrasera et anéantira tous ces royaumes, et lui-même subsistera à jamais:	44 Ezeknek a birodalmaknak az idejében az ég Istene egy más birodalmat támaszt, amely soha meg nem szűnik; annak uralma más népre soha át nem száll: ez összetöri és tönkreteszi mindazokat a birodalmakat, maga azonban fennmarad örökké,
45 de même, tu as vu une pierre se détacher de la montagne, sans que main l'eût touchée, et réduire enpoussière fer, bronze, terre cuite, argent et or. Le Grand Dieu a fait connaître au roi ce qui doit arriver. Tel estvéritablement le songe, et sûre en est l'interprétation."	45 úgy, amint láttad, hogy a hegyről emberi kéz közreműködése nélkül leszakadt egy kő, és összetörte az agyagot, a vasat, a rezet, az ezüstöt és az aranyat. A nagy Isten megmutatta a királynak azt, ami egykor történni fog; s az álom igaz, és megfejtése biztos.«
46 Alors le roi Nabuchodonosor tomba face contre terre et se prosterna devant Daniel. Il ordonna qu'onlui offrît oblation et sacrifice d'agréable odeur.	46 Ekkor Nebukadnezár király arcra borult és meghajtotta magát Dániel előtt, és megparancsolta, hogy mutassanak be neki áldozatokat és tömjént.
47 Et le roi dit à Daniel: "En vérité votre dieu est le Dieu des dieux et le maître des rois, le révélateurdes mystères, puisque tu as pu révéler ce mystère."	47 Majd így szólt a király Dánielhez: »Valóban a ti Istenetek az istenek Istene, a királyok Ura, a titkok kinyilatkoztatója, mert te meg tudtad fejteni ezt a titkot.«
48 Alors le roi conféra à Daniel un rang élevé et lui donna nombre de magnifiques présents. Il le fitgouverneur de toute la province de Babylone et supérieur de tous les sages de Babylone.	48 Aztán felmagasztalta a király Dánielt, sok és nagy ajándékot adott neki, és Babilon valamennyi tartományának fejedelmévé és Babilon valamennyi bölcsének főfelügyelőjévé tette.
49 Daniel demanda au roi d'assigner aux affaires de la province de Babylone Shadrak, Méshak etAbed-Nego, Daniel lui-même demeurant à la cour du roi.	49 Dániel azonban azt kérte a királytól, hogy Babilon tartományának ügyeivel Sidrákot, Misákot és Abdenágót bízza meg, Dániel maga pedig a király udvarában maradt.