ΙΩΒ - Giobbe - Job 31

LXX	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 διαθηκην εθεμην τοις οφθαλμοις μου και ου συνησω επι παρθενον	1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.
2 και τι εμερισεν ο θεος απανωθεν και κληρονομια ικανου εξ υψιστων	2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?
3 ουχι απωλεια τω αδικω και απαλλοτριωσις τοις ποιουσιν ανομιαν	3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!
4 ουχι αυτος οψεται οδον μου και παντα τα διαβηματα μου εξαριθμησεται	4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?
5 ει δε ημην πεπορευμενος μετα γελοιαστων ει δε και εσπουδασεν ο πους μου εις δολον	5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?
6 ισταιη με αρα εν ζυγω δικαιω οιδεν δε ο κυριος την ακακιαν μου	6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!
7 ει εξεκλινεν ο πους μου εκ της οδου ει δε και τω οφθαλμω επηκολουθησεν η καρδια μου ει δε και ταις χερσιν μου ηψαμην δωρων	7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?
8 σπειραιμι αρα και αλλοι φαγοισαν αρριζος δε γενοιμην επι γης	8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!
9 ει εξηκολουθησεν η καρδια μου γυναικι ανδρος ετερου ει και εγκαθετος εγενομην επι θυραις αυτης	9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?
10 αρεσαι αρα και η γυνη μου ετερω τα δε νηπια μου ταπεινωθειη	10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!
11 θυμος γαρ οργης ακατασχετος το μιαναι ανδρος γυναικα	11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,
12 πυρ γαρ εστιν καιομενον επι παντων των μερων ου δ' αν επελθη εκ ριζων απωλεσεν	12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.
13 ει δε και εφαυλισα κριμα θεραποντος μου η θεραπαινης κρινομενων αυτων προς με	13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?
14 τι γαρ ποιησω εαν ετασιν μου ποιησηται ο κυριος εαν δε και επισκοπην τινα αποκρισιν ποιησομαι	14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?
15 ποτερον ουχ ως και εγω εγενομην εν γαστρι και εκεινοι γεγονασιν γεγοναμεν δε εν τη αυτη κοιλια	15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?
16 αδυνατοι δε χρειαν ην ποτ' ειχον ουκ απετυχον χηρας δε τον οφθαλμον ουκ εξετηξα	16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?
17 ει δε και τον ψωμον μου εφαγον μονος και ουχι ορφανω μετεδωκα	17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?
18 οτι εκ νεοτητος μου εξετρεφον ως πατηρ και εκ γαστρος μητρος μου ωδηγησα	18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –
19 ει δε και υπερειδον γυμνον απολλυμενον και ουκ ημφιασα	19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,
20 αδυνατοι δε ει μη ευλογησαν με απο δε κουρας αμνων μου εθερμανθησαν οι ωμοι αυτων	20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?
21 ει επηρα ορφανω χειρα πεποιθως οτι πολλη μοι βοηθεια περιεστιν	21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?
22 αποσταιη αρα ο ωμος μου απο της κλειδος ο δε βραχιων μου απο του αγκωνος μου συντριβειη	22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!
23 φοβος γαρ κυριου συνεσχεν με και απο του λημματος αυτου ουχ υποισω	23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.
24 ει εταξα χρυσιον ισχυν μου ει δε και λιθω πολυτελει επεποιθησα	24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!
25 ει δε και ευφρανθην πολλου πλουτου μοι γενομενου ει δε και επ' αναριθμητοις εθεμην χειρα μου	25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?
26 η ουχ ορω μεν ηλιον τον επιφαυσκοντα εκλειποντα σεληνην δε φθινουσαν ου γαρ επ' αυτοις εστιν	26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?
27 και ει ηπατηθη λαθρα η καρδια μου ει δε και χειρα μου επιθεις επι στοματι μου εφιλησα	27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?
28 και τουτο μοι αρα ανομια η μεγιστη λογισθειη οτι εψευσαμην εναντιον κυριου του υψιστου	28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!
29 ει δε και επιχαρης εγενομην πτωματι εχθρων μου και ειπεν η καρδια μου ευγε	29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?
30 ακουσαι αρα το ους μου την καταραν μου θρυληθειην δε αρα υπο λαου μου κακουμενος	30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.
31 ει δε και πολλακις ειπον αι θεραπαιναι μου τις αν δωη ημιν των σαρκων αυτου πλησθηναι λιαν μου χρηστου οντος	31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’
32 εξω δε ουκ ηυλιζετο ξενος η δε θυρα μου παντι ελθοντι ανεωκτο	32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –
33 ει δε και αμαρτων ακουσιως εκρυψα την αμαρτιαν μου	33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?
34 ου γαρ διετραπην πολυοχλιαν πληθους του μη εξαγορευσαι ενωπιον αυτων ει δε και ειασα αδυνατον εξελθειν θυραν μου κολπω κενω	34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?
35 τις δωη ακουοντα μου χειρα δε κυριου ει μη εδεδοικειν συγγραφην δε ην ειχον κατα τινος	35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,
36 επ' ωμοις αν περιθεμενος στεφανον ανεγινωσκον	36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!
37 και ει μη ρηξας αυτην απεδωκα ουθεν λαβων παρα χρεοφειλετου	37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!
38 ει επ' εμοι ποτε η γη εστεναξεν ει δε και οι αυλακες αυτης εκλαυσαν ομοθυμαδον	38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?
39 ει δε και την ισχυν αυτης εφαγον μονος ανευ τιμης ει δε και ψυχην κυριου της γης εκβαλων ελυπησα	39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?
40 αντι πυρου αρα εξελθοι μοι κνιδη αντι δε κριθης βατος και επαυσατο ιωβ ρημασιν	40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.