A zsoltárok könyve 69

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KING JAMES BIBLE
1 A karvezetőnek. A »Liliomok« szerint. Dávidtól.	1 Save me, O God; for the waters are come in unto my soul.
2 Szabadíts meg engem, Isten, mert a vizek immár a torkomig hatolnak!	2 I sink in deep mire, where there is no standing: I am come into deep waters, where the floods overflow me.
3 Mélységes iszapba süllyedtem, megállni nem tudok; A tenger mélységébe estem, S a vihar elmerít engem.	3 I am weary of my crying: my throat is dried: mine eyes fail while I wait for my God.
4 Fáradtra kiáltom magamat, torkom berekedt, szemem elhomályosul, amíg Istenemre várakozom.	4 They that hate me without a cause are more than the hairs of mine head: they that would destroy me, being mine enemies wrongfully, are mighty: then I restored that which I took not away.
5 Többen vannak, mint fejemen a hajszál, akik ok nélkül gyűlölnek engem. Hatalmasak ellenségeim, akik jogtalanul üldöznek engem. Amit el nem vettem, azt kell megfizetnem.	5 O God, thou knowest my foolishness; and my sins are not hid from thee.
6 Isten, te ismered balgaságomat, és vétkeim nincsenek titokban előtted.	6 Let not them that wait on thee, O Lord GOD of hosts, be ashamed for my sake: let not those that seek thee be confounded for my sake, O God of Israel.
7 Ne érje szégyen miattam azokat, akik benned remélnek, Uram, Seregek Ura! Ne érje bennem szégyen azokat, akik téged keresnek, Izrael Istene.	7 Because for thy sake I have borne reproach; shame hath covered my face.
8 Mert érted viselem gyalázatomat, érted borítja arcomat szégyen.	8 I am become a stranger unto my brethren, and an alien unto my mother's children.
9 Érted lettem testvéreim előtt idegenné, anyám fiai előtt jövevénnyé.	9 For the zeal of thine house hath eaten me up; and the reproaches of them that reproached thee are fallen upon me.
10 Mert emészt a buzgóság házadért, gyalázóid szidalma engem ér.	10 When I wept, and chastened my soul with fasting, that was to my reproach.
11 Ha böjtölve siratom lelkemet, az is gyalázatomra válik.	11 I made sackcloth also my garment; and I became a proverb to them.
12 Ha szőrzsákot öltök, gúnyolódnak rajtam.	12 They that sit in the gate speak against me; and I was the song of the drunkards.
13 Ellenem beszélnek, akik a kapuban ülnek, s akik boroznak, rólam énekelnek.	13 But as for me, my prayer is unto thee, O LORD, in an acceptable time: O God, in the multitude of thy mercy hear me, in the truth of thy salvation.
14 Az én imám pedig szálljon hozzád, Uram, a kegyelem idején, ó Isten! Nagy irgalmasságodban hallgass meg engem szabadító hűséged szerint.	14 Deliver me out of the mire, and let me not sink: let me be delivered from them that hate me, and out of the deep waters.
15 Ragadj ki az iszapból, hogy el ne merüljek, szabadíts meg azoktól, akik gyűlölnek, és a vizek mélységéből.	15 Let not the waterflood overflow me, neither let the deep swallow me up, and let not the pit shut her mouth upon me.
16 Ne merítsen el a víz vihara, a mélység el ne nyeljen, s az örvény be ne zárja száját fölöttem.	16 Hear me, O LORD; for thy lovingkindness is good: turn unto me according to the multitude of thy tender mercies.
17 Hallgass meg, Uram, hisz irgalmad kegyes; Tekints rám nagy könyörületedben.	17 And hide not thy face from thy servant; for I am in trouble: hear me speedily.
18 Ne fordítsd el szolgádtól arcodat, szorongatás gyötör, siess, hallgass meg engem!	18 Draw nigh unto my soul, and redeem it: deliver me because of mine enemies.
19 Légy közel lelkemhez, szabadíts meg engem, ments meg ellenségeimtől.	19 Thou hast known my reproach, and my shame, and my dishonour: mine adversaries are all before thee.
20 Hiszen te ismered gyalázatomat, szégyenemet, pironkodásomat. Előtted van mind, aki szorongat engem;	20 Reproach hath broken my heart; and I am full of heaviness: and I looked for some to take pity, but there was none; and for comforters, but I found none.
21 A gyalázat megtörte a szívemet és elernyedtem. Kerestem, aki szánakozzék rajtam, de nem akadt senki sem, nem találtam senkit sem, aki vigasztalt volna engem.	21 They gave me also gall for my meat; and in my thirst they gave me vinegar to drink.
22 Sőt epét adtak nekem enni, szomjúságomban ecettel itattak.	22 Let their table become a snare before them: and that which should have been for their welfare, let it become a trap.
23 Asztaluk legyen előttük tőrré, visszafizetéssé, kelepcévé!	23 Let their eyes be darkened, that they see not; and make their loins continually to shake.
24 Homályosodjék el szemük, hogy ne lássanak, ágyékukat tedd örökre erőtlenné!	24 Pour out thine indignation upon them, and let thy wrathful anger take hold of them.
25 Öntsd ki rájuk haragodat, haragod heve érje utol őket!	25 Let their habitation be desolate; and let none dwell in their tents.
26 Lakóhelyük legyen pusztasággá, hajlékaikban senki se lakozzék!	26 For they persecute him whom thou hast smitten; and they talk to the grief of those whom thou hast wounded.
27 Mert üldözik, akit te sújtottál, s növelik annak fájdalmát, akit megsebeztél.	27 Add iniquity unto their iniquity: and let them not come into thy righteousness.
28 Hagyd, hogy gonoszságot gonoszságra halmozzanak, s ne jussanak igazságodra!	28 Let them be blotted out of the book of the living, and not be written with the righteous.
29 Töröld ki őket az élők könyvéből, s ne írd őket az igazak közé!	29 But I am poor and sorrowful: let thy salvation, O God, set me up on high.
30 Én szegény vagyok és szenvedek, de fölemel, Istenem, a te segítséged.	30 I will praise the name of God with a song, and will magnify him with thanksgiving.
31 Énekszóval áldom Isten nevét és hálával magasztalom.	31 This also shall please the LORD better than an ox or bullock that hath horns and hoofs.
32 Ez kedvesebb lesz Isten előtt, mint a borjú, amelynek éppen ered a szarva és patája.	32 The humble shall see this, and be glad: and your heart shall live that seek God.
33 Látják majd a szegények és örvendeznek; Keressétek Istent és élni fog szívetek.	33 For the LORD heareth the poor, and despiseth not his prisoners.
34 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és nem veti meg foglyait.	34 Let the heaven and earth praise him, the seas, and everything that moveth therein.
35 Dicsérje őt az ég és a föld, a tenger és minden, ami bennük nyüzsög.	35 For God will save Zion, and will build the cities of Judah: that they may dwell there, and have it in possession.
36 Mert Isten megmenti Siont, s felépíti Júda városait; Ott fognak lakni, birtokba veszik.	36 The seed also of his servants shall inherit it: and they that love his name shall dwell therein.
37 Szolgáinak utódai öröklik, s ott laknak majd, akik szeretik az ő nevét.