A zsoltárok könyve 102

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KING JAMES BIBLE
1 A szegény imádsága, amikor bajban volt, és panaszát az Úr előtt kiöntötte.	1 Hear my prayer, O LORD, and let my cry come unto thee.
2 Uram, hallgasd meg imádságomat, és kiáltásom jusson eléd.	2 Hide not thy face from me in the day when I am in trouble; incline thine ear unto me: in the day when I call answer me speedily.
3 Ne fordítsd el tőlem arcodat soha, amikor engem szorongatás ér; Hajtsd hozzám füledet, amikor csak segítségül hívlak, sietve hallgass meg.	3 For my days are consumed like smoke, and my bones are burned as an hearth.
4 Mert füstként enyésznek el napjaim, és csontjaim szárazak, mint a forgács.	4 My heart is smitten, and withered like grass; so that I forget to eat my bread.
5 A szívem, mint a lekaszált, kiszáradt széna, még azt is elfelejtettem, hogy kenyeremet megegyem.	5 By reason of the voice of my groaning my bones cleave to my skin.
6 Annyit jajveszékel szavam, hogy a bőr már a csontomra szárad.	6 I am like a pelican of the wilderness: I am like an owl of the desert.
7 A puszta pelikánjához hasonlítok, olyan lettem, mint a bagoly a romok között.	7 I watch, and am as a sparrow alone upon the house top.
8 Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános veréb a háztetőn.	8 Mine enemies reproach me all the day; and they that are mad against me are sworn against me.
9 Ellenségeim szüntelenül gyaláznak, gyűlölőim összeesküdtek ellenem.	9 For I have eaten ashes like bread, and mingled my drink with weeping,
10 Bizony kenyér gyanánt hamut eszem és könnyel vegyítem italomat	10 Because of thine indignation and thy wrath: for thou hast lifted me up, and cast me down.
11 haragod és bosszúságod miatt, mert felemeltél s a földre sújtottál engem.	11 My days are like a shadow that declineth; and I am withered like grass.
12 Napjaim hanyatlanak mint az árnyék, magam pedig mint a széna száradok.	12 But thou, O LORD, shalt endure for ever; and thy remembrance unto all generations.
13 De te, Uram, megmaradsz örökre, és emlékezeted nemzedékről nemzedékre.	13 Thou shalt arise, and have mercy upon Zion: for the time to favour her, yea, the set time, is come.
14 Te majd felkelsz és megkönyörülsz Sionon, mert itt az ideje, hogy megkönyörülj rajta, valóban itt az ideje!	14 For thy servants take pleasure in her stones, and favour the dust thereof.
15 Hisz szolgáid szeretik köveit, és romjait fájdalommal látják.	15 So the heathen shall fear the name of the LORD, and all the kings of the earth thy glory.
16 De félik majd nevedet a nemzetek, Uram, s a föld minden királya fölségedet.	16 When the LORD shall build up Zion, he shall appear in his glory.
17 Mert felépíti az Úr Siont, és megnyilvánul dicsőségében.	17 He will regard the prayer of the destitute, and not despise their prayer.
18 Figyelembe veszi a nyomorultak imádságát, és nem veti meg könyörgésüket.	18 This shall be written for the generation to come: and the people which shall be created shall praise the LORD.
19 Jegyezzék fel ezt a jövendő nemzedéknek, hadd áldja az Urat az a nép, amelyet majd teremt.	19 For he hath looked down from the height of his sanctuary; from heaven did the LORD behold the earth;
20 Mert letekint szent magasságából, lenéz az Úr a mennyből a földre,	20 To hear the groaning of the prisoner; to loose those that are appointed to death;
21 hogy meghallja a foglyok jajgatását, és megmentse azokat, akiket halálra szántak;	21 To declare the name of the LORD in Zion, and his praise in Jerusalem;
22 Hogy hirdessék Sionon az Úr nevét és az ő dicséretét Jeruzsálemben,	22 When the people are gathered together, and the kingdoms, to serve the LORD.
23 amikor majd egybegyűlnek a népek és az országok, hogy az Úrnak szolgáljanak.	23 He weakened my strength in the way; he shortened my days.
24 Megtörte erőmet az úton, rövidre szabta életemet. Így szóltam:	24 I said, O my God, take me not away in the midst of my days: thy years are throughout all generations.
25 »Istenem, ne ragadj el engem életem közepén, hiszen a te éveid nemzedékről nemzedékre nyúlnak.	25 Of old hast thou laid the foundation of the earth: and the heavens are the work of thy hands.
26 Kezdetben megteremtetted a földet, s a te kezed művei az egek.	26 They shall perish, but thou shalt endure: yea, all of them shall wax old like a garment; as a vesture shalt thou change them, and they shall be changed:
27 Azok elmúlnak, de te megmaradsz; Mint a ruha, mind elavulnak, váltod őket, mint az öltözetet és elváltoznak.	27 But thou art the same, and thy years shall have no end.
28 Te azonban ugyanaz maradsz és éveid nem fogynak el.	28 The children of thy servants shall continue, and their seed shall be established before thee.
29 Szolgáid fiainak mindenkor lesz lakásuk, és utódjuk megerősödik majd színed előtt.«