Psalms 142

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 I have cried to the, O Lord, hear me: hearken to my voice, when I cry to thee.	1 Maszkíl Dávidtól, amikor a barlangban volt. Imádság.
2 Let my prayer be directed as incense in thy sight; the lifting up of my hands, as evening sacrifice.	2 Szavammal az Úrhoz kiáltok, szavammal az Úrhoz könyörgök.
3 Set a watch, O Lord, before my mouth: and a door round about my lips.	3 Színe elé öntöm imádságomat, nyomorúságomat feltárom előtte.
4 Incline not my heart to evil words; to make excuses in sins. With men that work iniquity: and I will not communicate with the choicest of them.	4 Ha lelkem elcsügged bennem, te ismered ösvényeimet. Azon az úton, amelyen járok, titkon tőrt vetettek nekem.
5 The just shall correct me in mercy, and shall reprove me: but let not the oil of the sinner fatten my head. For my prayer also shall still be against the things with which they are well pleased:	5 Fürkészve tekintek jobbra, de nincs, aki észrevenne! Nincs számomra menedék, nem akad, aki életemmel törődne.
6 their judges falling upon the rock have been swallowed up. They shall hear my words, for they have prevailed:	6 Hozzád kiáltok, Uram, Mondom: »Te vagy az én bizodalmam, osztályrészem az élők földjén.
7 as when the thickness of the earth is broken up upon the ground: Our bones are scattered by the side of hell.	7 Méltasd figyelemre könyörgésemet, mert nagyon megaláztak engem. Szabadíts meg üldözőimtől, mert erősebbek nálam.
8 But o to thee, O Lord, Lord, are my eyes: in thee have I put my trust, take not away my soul.	8 Vezess ki a börtönből, hogy dicsérjem nevedet; Körülvesznek majd az igazak, Amikor jót teszel velem.«
9 Keep me from the snare, which they have laid for me, and from the stumblingblocks of them that work iniquity.
10 The wicked shall fall in his net: I am alone until I pass.