Salmi 44
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
DIODATI | KÁLDI-NEOVULGÁTA |
---|---|
1 Maschil, dato al capo de’ Musici, de’ figliuoli di Core. O DIO, noi abbiamo udite colle nostre orecchie, I nostri padri ci hanno raccontate Le opere che tu operasti a’ dì loro, A’ dì antichi. | 1 A karvezetőnek. Maszkíl, Kóré fiaitól. |
2 Tu, colla tua mano, scacciasti le genti, e piantasti i nostri padri; Tu disertasti le nazioni, e propagginasti i nostri padri. | 2 Isten, tulajdon fülünkkel hallottuk, atyáink beszélték el nekünk, mit műveltél napjaikban, a hajdankor napjaiban. |
3 Perciocchè essi non conquistarono il paese colla loro spada, E il braccio loro non li salvò; Anzi la tua destra, e il tuo braccio, e la luce del tuo volto; Perciocchè tu li gradivi. | 3 Nemzeteket szórt szét kezed, őket pedig elültetted, népeket sanyargattál meg, őket pedig kiterjesztetted. |
4 Tu, o Dio, sei lo stesso mio Re; Ordina le salvazioni di Giacobbe. | 4 Nem kardjukkal szereztek országot, s nem karjuk juttatta diadalra őket, hanem a te jobbod, a te karod, s arcod ragyogása, mert bennük lelted kedvedet. |
5 Per te noi cozzeremo i nostri nemici; Nel tuo Nome noi calpesteremo coloro che si levano contro a noi. | 5 Te vagy az én királyom és Istenem, te küldesz segítséget Jákobnak. |
6 Perciocchè io non mi confido nel mio arco, E la mia spada non mi salverà. | 6 Általad ökleljük ellenségeinket, neveddel tiporjuk le támadóinkat. |
7 Anzi tu ci salverai da’ nostri nemici, E renderai confusi quelli che ci odiano. | 7 Mert nem az íjamban bízom, nem a kardom hoz szabadulást nekem. |
8 Noi ci glorieremo tuttodì in Dio, E celebreremo il tuo Nome in perpetuo. Sela | 8 Sanyargatóinktól te mentesz meg minket, és te szégyeníted meg gyűlölőinket. |
9 E pure tu ci hai scacciati, e ci hai svergognati; E non esci più co’ nostri eserciti. | 9 Mindennap Istenben dicsekszünk, és a te nevedet magasztaljuk mindörökké. |
10 Tu ci hai fatto voltar le spalle dinanzi al nemico; E quelli che ci odiano ci hanno predati. | 10 De most elvetettél és szégyenben hagytál minket, nem vonultál ki seregeinkkel, ó Isten. |
11 Tu ci hai ridotti ad esser come pecore da mangiare; E ci hai dispersi fra le genti. | 11 Megfutamítottál ellenségeink előtt, és gyűlölőink fosztogatnak minket. |
12 Tu hai venduto il tuo popolo senza danari, E non hai fatto alcuno avanzo de’ lor prezzi. | 12 Vágójuhok gyanánt odaadtál minket, szétszórtál a nemzetek között. |
13 Tu ci hai posti in vituperio appresso i nostri vicini, In beffa, e in ischerno a quelli che stanno d’intorno a noi. | 13 Népedet ár nélkül eladtad, nem lettél gazdagabb a cserével. |
14 Tu ci hai messi ad essere proverbiati fra le genti, Ed hai fatto che ci è scosso il capo contro fra i popoli. | 14 Kiszolgáltattál szomszédaink gyalázásának, azok nevetésének és gúnyolódásának, akik körülöttünk laknak. |
15 Il mio vituperio è tuttodì davanti a me, E la vergogna della mia faccia mi ha coperto, | 15 Példabeszédül vetettél minket a nemzeteknek, fejüket csóválgatják fölöttünk a népek. |
16 Per la voce del vituperatore e dell’oltraggiatore; Per cagione del nemico e del vendicatore | 16 Egész nap szemem előtt van szégyenem, s arcom gyalázata elborít engem, |
17 Tutto questo ci è avvenuto, e non però ti abbiamo dimenticato, E non ci siam portati dislealmente contro al tuo patto. | 17 hogy gúnyolódót és szidalmazót kell hallanom, ellenséget és üldözőt kell látnom. |
18 Il cuor nostro non si è rivolto indietro, E i nostri passi non si sono sviati da’ tuoi sentieri; | 18 Mindez ránk szakadt, pedig mi nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet. |
19 Quantunque tu ci abbi tritati, e messi in luogo di sciacalli; E ci abbi coperti d’ombra di morte. | 19 Szívünk nem fordult el tőled, és nem tértek el ösvényeink a te utaidtól, |
20 Se noi avessimo dimenticato il Nome dell’Iddio nostro, Ed avessimo stese le mani ad alcun dio strano, | 20 noha kiűztél minket a sakálok helyére, és beborítottál minket a halál árnyékával. |
21 Iddio non ne farebbe egli inchiesta? Conciossiachè egli conosca i segreti del cuore. | 21 Ha Istenünk nevét elfeledtük volna, ha más istenek felé tártuk volna kezünket, |
22 Anzi, per cagion tua siamo uccisi tuttodì, Siam reputati come pecore da macello. | 22 nemde számonkérné azt Isten? Hiszen ő ismeri a szív rejtekeit. |
23 Risvegliati; perchè dormi, Signore? Destati, non iscacciarci in perpetuo. | 23 Ámde minket mindenkor teérted gyilkolnak, és levágásra szánt juhoknak tartanak. |
24 Perchè nascondi la tua faccia? Perchè dimentichi la nostra afflizione e la nostra oppressione? | 24 Ébredj fel, miért alszol, Uram? Ébredj fel, ne taszíts el végleg! |
25 Conciossiachè la nostra anima sia abbassata fin nella polvere, E il nostro ventre sia attaccato alla terra. | 25 Miért fordítod el arcodat, s felejted el ínségünket és szorongatásunkat? |
26 Levati in nostro aiuto, E riscuotici, per amor della tua benignità | 26 Hisz lelkünk a porba hanyatlott, testünk a földhöz tapadt. Kelj, Uram, segítségünkre, és irgalmadban válts meg minket! |